2023.06.16. 13:30
Skapér Zoltán apiterápiás házikót épített a méhészet mellé
„Én hosszú évek óta mondom, legyen már valaki, aki időről időre körbejár bennünket, kitalálja, megoldja a marketinget, mi meg azt csinálhatjuk, amihez értük: termelünk.”
Skapér Zoltán és párja az apiterápiás házikó mellett.
Fotó: Arany Horváth Zsuzsa
Skapér Zoltánnal sétálunk a méhkaptárok felé Zalaszentgrót déli szegletében. Míg az apiterápiát nyújtó új házhoz érkezünk, kiderül, van már ilyen ember Sebestyén Csilla személyében, épp ma is konzultáltak.
– A „Nyitott Porták” hálózathoz annak idején családi pincészettel kapcsolódtunk alapítóként, a mentorálás pedig felmérésből, egy-egy porta kommunikációjának segítéséből, a hálózati aktivitás rendszerezéséből áll – hallom már egy másik völgyben az egykori virágkötő Csillától. - Tősgyökeres szentgróti vagyok, ismernek, elfogadnak, noha a mentorálás új szerepkör.
Benne is vagyunk a közepében. Mi az a nyitott porta, mi az, hogy mentorálni lehet a gazdákat, és mi az az apiterápia? E sorok írójának is volt mire rácsodálkoznia egy esőfelhőkkel nyargalászó nyáreleji szerdán, amikor a zalaszentgróti térségben működő, LEADER-csoport hátterű Zala-völgyi Nyitott Porták vendége lehetett.
A gazdákat, termelőket, a falusi turizmushoz kapcsolható, agroturisztikai szolgáltató tevékenységeket összefogó hálózat itt 2017-ben formálódott együttműködési szerződéssel, európai szövetkezési mintára, ma 36 gazdálkodót tömörít a Zala Termálvölgye Egyesület tagozataként. (Az egyesület már a 2000-es évek óta aktív szereplője a térség „helyi termék fejlesztés” programjainak, első kézből szerzett franciaországi tapasztalatok alapján 2015-ben készítette el a térség élelmiszerrendszerének elemzését. Egyben a LEADER akciócsoport feladatait is ellátja.)
– Kezdetben csak a méhek szúrását használták ízületi, reumás panaszokra, időközben kiderült a méhlevegő hasznossága is – meséli Skapér Zoltán méhész, aki 1998 óta űzi e mesterséget, s mint látszik, állandóan új dolgokon töri a fejét. A méhészek óriási családja világszerte összetart, a szentgróti porta japán, kanadai, új-zélandi kartársakkal konzultál. Egyebek közt arról, mi lesz, ha idehaza a korábban 80-féle, ma csak 30-féle növényről gyűjtő, negyven éve 80, ma a gyomirtó, permetszer, rovarirtás miatt már csak 40 napig élő méhek élettartama végzetesen lecsökken. – A méhek a szárnyukkal légmozgást hoznak létre, párologtatják a nektárból a vizet, a levegőbe kerülve jótékony hatással van ránk. Amikor először láttam ilyen házat az Őrségben, azonnal tudtam, megcsinálom.
A valaha faipari üzemvezető, még édesapja mellett kezdő, ma 150 méhcsaláddal dolgozó Skapér Zoltán, ahogy a többi vendéglátóm is, határozottan állítja, a munkája a hobbija, nem nagyon tudna élni nélküle. Már ez összeköti őket, amit a nyitott porta hálózat erősít, szinte családdá válnak, ahol nem a konkurencia, hanem az együttműködés a varázsszó. A népszerűséget a látogatók számával, a honlap felkeresési adataival mérik. A közösségi oldalukat már 10 ezer fő követi.
– Együtt mindig könnyebb, nem? Három-négy helyre is eljut egyszerre ezzel a szervezéssel a kíváncsi turista, a marketing meg eleve nem a mi mesterségünk, nem érünk rá, nekem a méz a főszereplő. A helyi asztalokra kerüljön helyi termék, ehhez is jó a hálózatunk.