2023.02.02. 10:00
Nagy segítség beporzóknak a darázsgarázs
Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhecskehoteleket, melyekkel sokat tehetünk a beporzórovarok védelméért – írja közleményében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
A rovarok boldogan használják
Fotó: Orbán Zoltán/MME
A szakértők gazdálkodók és önkormányzatok figyelmébe is ajánlják az egyszerű és látványos eszközöket, melyekkel akár erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan segíthető a szelíd beporzók szaporodása.
A magányosan élő méhek és darazsak körülöttünk élnek – kertekben, parkokban és az utcán, még a sokadik emelet magasában is. Mindenütt ott vannak, ahol virágokat találnak. Azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek az állatok – a családokban élő rokonsággal szemben – nem támadékonyak, ha nem fogjuk meg őket, teljesen ártalmatlanok.
A házi méhek faodvakat, kaptárakra igénylő több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztása után bebábozódik, végül a kikelő rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat egyszerűen biztosíthatunk számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhecskehotellel (másik nevén darázsgarázzsal). Ezt legegyszerűbben 4–10 mm átmérőjű furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba készíthetjük el. A méhecskehotel azért is különösen jó lakossági beporzórovar-védelmi eszköz, mert ezek elkészítése óvodai foglalkozás, iskolai szakkör keretében sokkal egyszerűbb (és természetvédelmi szempontból jóval hasznosabb), mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálást igénylő mesterséges odúké.
Az új méhecskehoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre, keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.
A beporzórovarfajok többsége a méhek és ezen belül a magányosan élő fajok közül kerül ki, ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a kultúrnövények beporzásában. A világállományuk csökkenése a múlt század második felében vált drámai mértékűvé, hazánkban például a szúnyogirtás veszélyezteti őket. A méhecskehotelek létesítése ezért is különösen fontos.