A virágzás jó cseresznyetermést ígér

Mégsem bírtuk ki, hogy az első ősszel ránk tört gyümölcsfaültetési lázban ne szorítsunk helyet egy újabb fának, ráadásul zöldfülű kertészként ahelyett, hogy más fajtát választottunk volna, egy Germersdorfi 3 csemetét vettünk. Így megvan belőlük a három testvér, plusz egy ismeretlen fajtájú porzónak, és egy sárgás „borcseresznye”, ám szegényeknek a német nemesítésű sztárcseresznyék mellett nem sok babér terem. 

A bimbós vagy már virágba borult fákat gusztálva több ismerősöm is megjegyezte: idén rengeteg lesz a cseresznye. „Persze”, gondoltam, „ha az időjárás is úgy akarja”. A szomszédom épp tegnap közölte: elfagyott a barack, s nem csak a kajszi, az őszi is, pedig egy hete a virágzó fák alatt örvendeztünk a várható bőséges termésen. Én nem látom annyira vészesnek a helyzetet, a mi fáinkon több barackvirág még bimbós állapotban van. Amúgy elviheti a cseresznyetermést a szeles, esős idő is. Olyankor ugyanis otthon maradnak a méhecskék, és a cseresznyevirágzás meddő várakozásban múlik, legfeljebb a szél sodor át egy-két pollent a bibékre, de ez a cseresznyénél kevés. Mindenesetre bízom benne, hogy az öt fa terem annyit, amennyi csemegének, lekvárnak, kompótnak elég lesz. Persze a cseresznye is frissen a fáról szedve használ legtöbbet egészségünknek – ezért is jó, ha különböző érési idejű fát választunk. Májusinak ott a Sándor, a Tünde, a Münchebergi korai, a Bigerreau Burlat, vagy a világ legkorábban érő cseresznyefajtája, a magyar nemesítésű Rita. Júniusinak ajánlott a Germersdorfi, júliusinak a Regina. Nagynéném nevéről jutott eszembe, hogy gyerekkoromban a „vad” madárcseresznye apró gyümölcsét imádtuk a legjobban, különleges íze volt, azóta megtudtam: jellegzetes zamatát a kumarinszármazékok határozzák meg. Bőséggel tartalmaz karotinoidokat, antociánokat, flavonoidokat és vitaminokat. Rejteget kevés ciánsavat, amely ugyan nagy mennyiségben mérgező, kis dózisban viszont enyhe nyugtató és idegcsillapító – lehet, hogy ezért szerettük? Nagymamám befőttet is készített belőle, s azt rakta a süteményekbe, mondván, ízletesebb, mint úri testvérei. A vadcseresznyének Európa legtöbb országában nagy a becsülete: mandulával keverve a cherry brandy alapanyaga. Amerikában sokáig az egyik legnépszerűbb gyógynövénynek, szabadalmazott gyógyszerek alkotóelemének számított. Mifelénk jobbára erdőkbe, pagonyokba szorult vissza, telt virágú fajtáit díszfaként parkokba ültetik. 

A gyümölcsükért telepített cseresznyefáknak lényegesen nagyobb a termésük. A legnépszerűbb fajta a Germersdorfi-trió, ültetéskor vegyük figyelembe, hogy erőteljes növekedésű fajták, a betegségekkel szemben ellenállók. A Hedelfingeni óriás szintén erős növekedésű, tojásdad gyümölcse sötétvörös. A korán termőre forduló és június elején érő, bőséges hozamú Carmen gyümölcse lapított formájú, lédús és ropogós. A Sunburst előnye, hogy öntermékeny fajta, magában is ültethető, míg a többség porzótársat igényel. 

A cseresznye 80 százaléka víz, alacsony a zsír- és fehérjetartalma, viszont sok szénhidrátot és növényi rostot tartalmaz, így javítja az emésztést, táplál, de nem hizlal. A vitaminok közül jelentős készlettel bír az A és a C mellett a B összes variációjából, az ásványi anyagok és a nyomelemek közül a kalcium, a kálium, a foszfor, a nátrium, a kobalt és a vas bősége jelentős. A sötét színét biztosító antociánok gyulladást gátló és fájdalomcsillapító erővel bírnak. Főként az izom- és a csontfájdalmakra hat, ezért ajánlják a népgyógyászok a sportolóknak és azoknak, akik nehéz fizikai munkát végeznek vagy épp ellenkezőleg, az ülőmunka okozza fájdalmai­kat. A gyulladáscsökkentő hatás enyhíti a bőrallergiát is és elmulasztja a pattanásokat.