Zala az ország egyik legjobb gombatermő vidéke

A Géniusz Plusz Kft. által szervezett képzésen az ország legkülönbözőbb térségeiből többtucatnyian vettek részt. A tanfolyamot vezető Kis Levente kérdésünkre elmondta: a sikeres vizsga letételét követően a résztvevők gombaellenőri képesítést kapnak, amivel egyéni vállalkozóként akár piacokon is végezhetnék tevékenységüket, ám még mindig jellemző, hogy sokan csupán saját ismereteik bővítése érdekében jelentkeznek az oktatásra.

– A mikológia, vagyis a gombákkal kapcsolatos tudomány igen széles körű, hiszen a gombák világa is rendkívül kiterjedt, s még nem is ismerjük teljes egészében – mondta Kis Levente. – A gombák felhasználási területe ugyancsak széles spektrumot fed le, hiszen az ipari felhasználástól a gyógyászaton át a gasztronómiáig számos helyen találkozhatunk velük. A kutatók jelenlegi álláspontja szerint a mikroszkopikus méretű gombáktól kezdve az ehető nagygombákig legalább 60-70 ezer fajt különböztethetünk meg, de ez a szám akár százezres nagyságrendű is lehet. Az emberek többsége ugyanakkor nem a tudomány, sokkal inkább a hasgombászat, azaz a gombák gasztronómiai felhasználása iránt érdeklődik. Ők sincsenek egyszerű helyzetben, az ismert nagygombák fajainak száma világszerte hétezer körül lehet, ebből Magyarországon mintegy háromezer faj fordul elő.

A gombaszakértő szerint a legtöbbünk alig néhányat ismer. A vargánya, a galambica, az őzlábgomba, a rókagomba, a csiperke, a fenyőalja és a különböző tuskógombák – amelyeket errefelé gévagombának neveznek – többnyire „megvannak” az embereknek, ám ennél sokkal több az ehető s kifejezetten ízletes gombafaj az országban, Zalában pedig különösen.

– Zala megye és az Őrség az ország legjobb gombatermő területei közé tartozik – folytatta Kis Levente. – Talán csak a Zemplén veheti fel velük a versenyt, de amíg ott vad erdőség található, nagy meredélyekkel, s ezért kifejezetten megerőltető gombát szedni, addig itt szemet gyönyörködtető tevékenység is. Zala gyönyörű dimbes-dombos vidék, mesés a szemnek, itt a gombaszedést érdemes egy kis erdei vagy mezei sétával összekötni, hiszen az már önmagában is felüdülést hoz. Annak pedig, hogy ez a térség igen gazdag gombafajokban, három oka van, ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az első maga a talaj. Az ország ezen részén kifejezetten savanyú talaj található, szemben például az Alföld meszes vidékével. A gomba pedig köztudottan kedveli a savanyú talajt. A másik ok az időjárás, az átlagosnál magasabb csapadékmennyiség. A harmadik e kettőből következik: a gazdag növényvilág. Mivel a gombák sok esetben gyökérkapcsoltak, s miután a sokfajta növényzet igen sokfajta gyökeret jelent, ezért is találhatunk errefelé sokféle gombát.

A szakértő kérdésünkre arról is beszélt, hogy mindezek ellenére miért volt az idei esztendő sokkal szegényebb gombatermésben, mint a megelőző év. Mint mondotta, ennek az időjárás, annak hektikussága, leginkább a csapadékhiány volt az elsődleges oka.

– A közhiedelemmel ellentétben a gomba nem akkor fejlődik, amikor esik az eső – szögezte le. – A micéliumoknak, a gombafonalaknak ugyanúgy időre, illetve leg­alább húsz különböző tényezőre van szükségük ahhoz, hogy kifejlődjenek, mint ahogy minden más élőlénynek. Ez a fejlődési időszak, mire a gombafonalak átszövik magukat a föld felszíne alatt, akár 4-5 hét is lehet. Ha nincs elegendő csapadék, s ezáltal a talaj nem kap vagy nem tartalékol elegendő nedvességet, akkor a micéliumok nem tudnak fejlődni. Ugyan egy-egy eső alkalmával rögtön elindulnak, ám amennyiben azt hosszabb ideig tartó szárazság követi, akkor a fejlődésük megreked, leáll. Idén nyáron ennek lehettünk tanúi. Sok gombát akkor várhatunk, ha egy kiadós csapadékot erős felmelegedés követ, majd arra ismét megjön az eső. Amikor azt látjuk, hogy reggelente párás az idő, amikor a ködpára száll fel az erdőből, akkor a természet jól produkálja magát, azaz szinte biztosan fogunk találni gombát is.

Ez is érdekelheti:

https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/ne-az-eletevel-hanem-a-zalai-gombakvizunkkel-jatsszon-5703032/