Hegyen-völgyön, KÉT KERÉKEN

2021.02.21. 11:30

Kerékpáros túrázás járvány idején? A lenti Tüske Balázs és Mentes Attila ezeket az úti célokat választotta

Bár a koronavírus-járvány átírta terveiket, az elmúlt évben sem maradt el a már szokásos többnapos, sok száz kilométeren, dombokon és völgyeken átívelő kerékpáros túrájuk. A lenti Tüske Balázs és Mentes Attila tavaly nyáron hazánk tájait fedezte fel.

Korosa Titanilla

Mentes Attila és Tüske Balázs a túra legmagasabb pontján, a Kékestetőn

Fotó: Mentes Attila és Tüske Balázs

Többször írtunk már a két lenti fiatalemberről, aki nyaranta kerékpárral vág neki jobbára Európa tájainak. Több ezer kilométert tekertek már bele a biciklikbe. Eljutottak Rómába és a francia Riviérára, illetve Horvátországon át Montenegrót és Albániát is célba vették már. Legutóbbi útjuk során azonban határainkon belül maradtak.

Mentes Attila és Tüske Balázs a túra legmagasabb pontján, a Kékestetőn
Fotó: Mentes Attila és Tüske Balázs

– Németország felé szerettünk volna indulni tavaly, Ausztrián, Csehországon és Lengyelországon keresztül, de a sok határ­átlépés és a helyi szabályozások bizonytalansága miatt nem mertük bevállalni. Nem szerettünk volna karanténba kerülni egyik országban sem. Viszonylag lassan haladunk, és utunk alatt nem lett volna időnk és lehetőségünk a járványügyi előírások folyamatos változását tanulmányozni. Mindezeket figyelembe véve inkább egy Magyarországot átívelő kört tettünk meg, nevezhetjük ezt kibővített Balaton-kerülésnek is – mesélték.

– Balázs Zalaegerszegről, én Lentiből indultam, és út közben egy megbeszélt helyen, Bakon találkoztunk – folytatta Attila. – Onnan közösen haladtunk tovább a Balaton északi partján, a Bakonyban, majd azt elhagyva észak felé vettük az irányt a Pilis felé. Budapestet kikerülve a Börzsönybe tartottunk, az egész Északi-Középhegységen átkerekeztünk. A helyi nemzeti parkokban több utat is bejártunk, nem egyenesen, a legrövidebben haladtunk át. A legkeletibb, legtávolabbi pont, amit érintettünk, Sárospatak volt, majd onnan a Tisza vonalát követve haladtunk végéig a Hortobágyon. A Dunán Baján keltünk át, onnan a Mecsek felé vettük az irányt, hogy ne maradjon ki az se a hazai magaslatok sorából. Onnan folytattuk utunkat a Balaton felé, majd Zalatárnok után váltunk el és érkeztünk haza.

Attila a Zempléni-hegységben, Boldogkő váránál élvezi a kilátást
Fotó: Mentes Attila és Tüske Balázs

A túra így összesen 1750 kilométer lett, és két hétig tartott. Attila e mellé beiktatott azért egy egyhetes kerékpáros utat Szlovéniában, Balázs pedig a feleségével, Évával a Dunántúlt és Ausztria hozzánk közelebb eső részét járta be.

– Szeretem azt a részt Szlovéniában – tette hozzá Attila. – Szép a táj, hegyek és völgyek váltakoznak, 1500-2000 méter magas hágókat ejtettem útba. Ezeket a kihívásokat szeretem leginkább a kerékpáros túrázásban.

Mentes Attila tavaly a Szlovéniában található Triglav Nemzeti Parkot is megjárta
Fotó: Mentes Attila és Tüske Balázs

Arról is beszéltek, hogy a magyarországi túra több, köztük számos kellemes tapasztalattal is szolgált, de persze akadtak kellemetlenségek is.

– Régen kerekeztünk már Magyarországon, főként ezért is vágtunk bele tavaly. A nemzeti parkok nagyon szépek, kellemesek, érdemes látogatni őket – tette hozzá Balázs. – Nincs zsúfoltság, tiszta levegő várja a túrázókat. Sok új kilátó is épült az utóbbi években, s számos látványosságot felújítottak. A parkokban a tájékozódást segítő táblák, pihenőhelyek terén jelentős javulást vettünk észre a korábbi túráinkhoz képest. Nagyon sok segítő szándékú emberrel találkoztunk. Többen megengedték, hogy lerakjuk a sátrat a területükön, s a helyiek segítettek a tájékozódásban is, megmutatták a látványosságokat, s a Tisza mellett kaptunk még szúnyog­irtó spray-t is a vérszívók ellen, mivel igazi szúnyoginvázió volt. A helyi kerékpárosok nehezen hitték el rólunk, hogy mi nem autóval mentünk oda, hanem végigkerékpároztuk az országot, és még a felszerelésünket is magunk szállítottuk. Ami viszont negatívum, az a hatalmasra nőtt forgalom hazánkban. Pedig igyekeztünk a legkevésbé forgalmas mellék­utakat választani, de bizonyos megyékben azokon is szinte egymást érték a kamionok. Emellett az utak szélén sok helyen hatalmas kátyúk vannak. Az autósok türelmetlenek, az utak minősége pedig számos vonalon nagyon hosszan kerékpározásra alkalmatlan. Mindketten közepesen vékony bicikligumit használunk, de erre a terepre sok helyen öblösebb kellett volna. Ez is magyarázza, hogy kisebb távot tettünk meg a két hétben, mint máskor, mert nagyon sok szakaszon lassabban kellett mennünk a kátyúk miatt. A lassítás ellenére is összeszedtünk a túrán három defektet, egy kerékrepedést és egy villanyakrepedést.

Megálló útközben a Mecsekben, Orfűn felfelé, a szerpentinen
Fotó: Mentes Attila és Tüske Balázs

A két fiatalembernek azért nem ment el a kedve a kerékpáros túráktól, vannak hosszú távú terveik, ha rendeződik a járványhelyzet, hosszabb külföldi utat is terveznek…

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!