A fokhagyma nem csodaszer, vagy mégis?

Tagadhatatlan, hogy több vírus ellen is kimutatták a fokhagyma jótékony hatását, a bélhurut, a májgyulladás, a herpesz kezelésére a hivatásos orvoslás is világszerte alkalmazza, az influenzavírus ellen is hatékony – segíti legyőzni a betegséget, de igazán csak akkor hatásos, ha már hetekkel előtte elkezdtük enni, vagyis ha jól felerősítettük vele a szervezetünk ellenálló képességét. Bizonyítottan kiváló nyálkaoldó, ezért megfázás, mellkasi fertőzések, köhögés esetén is jót tesz belőle 1-2 gerezd. Antibakteriális és antimikotikus hatásával támogatja a különböző eredetű légúti fertőzések kezelését, erős antioxidáns, serkenti az immunrendszert. Hatóanyagai a kéntartalmú illóolajok (allicin, diallil diszulfid, diallil triszulfid, ajoén), flavonoidok, szteroidok, ásványi anyagok (vas, réz, cink, szelén, magnézium, kálium, kalcium), vitaminok (A-, B1-, B2-, B6-, C-, E-, K), szkordininek, foszfolipidek, aminosavak. A fokhagyma több mint harminc különböző gyógyerejű alkotórésze között az allicin a legimpozánsabb széles spektrumú antimikrobális vegyi fegyver, amely nemcsak antibakteriális hatású, hanem a gombák, vírusok és egyéb ártó szándékú mikroszkopikus fenevadak ellen is sikerrel veszi fel a harcot. Karbantartja az emésztésünket, fokozza az epe és a máj működését, fertőtleníti a bélrendszert. Képes legyűrni a candidiázisnak nevezett kórságot, távozásra bírja az emberben esetleg ólálkodó galandférgeket és más bélparazitákat – ez ügyben megelőző hatására is számíthatunk. Feltéve, ha nem kapszulában vesszük be, hanem magát a fokhagymát, és azt is nyersen fogyasztjuk. Gyógyhatású fűszernövényünk serkenti a vérkeringést, akadályozza a vérlemezkék összecsapódását, a vérrögök képződését, csökkenti a vér koleszterin- és cukorszintjét, és hozzájárul a vérnyomás normalizálásához.

Daganatmegelőző hatásáról is bőséggel beszámol a szakirodalom. Bizonyos rákkeltő anyagok csak azután válnak károssá, hogy a szervezetben átalakulnak. Klinikai kísérletek szerint a fokhagyma hatóanyagai csökkentik egyes átalakító enzimek aktivitását. Más enzimek feladata a rákkeltő vegyületek hatástalanítása, lebontása. A laboratóriumok megállapításai arra utalnak, hogy a fokhagyma egyes hatóanyagai serkentik ezeknek az enzimeknek a működését.

A magyar népi orvoslás mindenestre csodaszerként, minden bajra jó gyógynövényként emeli piedesztálra kedvelt fűszernövényünket. Javallják nyersen, sütve, főzve, aprítva, porítva, borban, ecetben, pálinkában áztatva, önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt emésztési panaszok, bélférgesség, magas vérnyomás, szívpanaszok, fertőző betegségek, légúti nyavalyák kezelésére. Bizonyítást nyert, hogy csökkenthető a magas vérnyomás, ha egy héten át minden reggel éhgyomorra fokhagymát eszünk. Az érelmeszesedés megelőzésére elegendő napi egy gerezd fokhagyma, felső légúti fertőzések esetén napi 2–4 gramm friss hagymát javasolnak.

Nyakló nélkül azonban a fokhagymát se együk, mert emésztőrendszeri panaszokat, gyomorégést, émelygést, puffadást, hasmenést okozhat. Nem beszélve a markáns szájszagról, a penetráns illatról, ami az egész embert körüllengi. A zöldség bűzlő kénvegyületeivel ugyanis még az emésztőrendszer sem képes teljes egészében megbirkózni, ezért ezek az illatanyagok légzés, valamint izzadás útján távoznak az emberi szervezetből.