Bevezetés a modern apaság pszichológiájába – Léder László előadása Keszthelyen

Míg a várandósságról, az anyává válásról, az anyaságról gyakrabban hallunk, s a gyermekes nőket sok helyen várják előadások, mozgásos foglalkozások, baba-mama tornák és más hasonló lehetőségek, a férfiak e téren mintha háttérbe szorulnának. Pedig az apa is szülő, neki is vannak kérdései, érzelmei, tervei és az élet számos területén sok-sok szerepe. A munkahelyén dolgozó vagy főnök, ezzel együtt a család egyik fenntartója; gondoskodó, védelmező, biztonságot, örömet, szerelmet, szeretetet adó ember, férjként társ, gyermekének vagy gyermekeinek édesapja. S ezek mellett a mindennapok változó szituációiban is ezernyi módon helytáll nő és férfi egyaránt. Ám mindezek ellenére a munka és magánélet egyensúlyáról s az apaságról kevés szó esik, pedig a teremtés koronáiban is gyakorta megfogalmazódhatnak ezzel kapcsolatos gondolatok.

E kérdésekre is válaszokat kaphattak a jelenlevők a minap Keszthelyen, a Balaton Színház Lélektani esték sorozatában Léder László pszichológus Csendes apaforradalom, a modern apaság pszichológiája című előadásán. A szakember felmérések adatait ismertetve elmondta, hogy több országban is jóval fiatalabb korban szeretnének családot alapítani a fiatal férfiak, mint a nők. Beszélt arról is, hogy a gyermekvárás hónapjaiban nemcsak a leendő édesanyában, hanem az édesapában is termelődnek kötődést segítő hormonok. Rávilágított arra, hogy mennyire fontos az apa jelenléte a családban, s ezt több szempontból is körbejárta. Azt pedig már az előadását követő beszélgetésünkben fejtette ki, hogy nem is kell feltétlenül különválasztani az anyai és apai szerepeket.

– Én azt gondolom, hogy a szülői szerep a jó megfogalmazás. Amennyiben az apa és az anya egyaránt aktívan vesz részt a gyermek nevelésében és gondozásában, akkor kevésbé különbözik egymástól a két szerep. Ez a tapasztalat is: ha az apák bekapcsolódnak a teljes nevelésbe – amelyhez hozzátartozik a gondoskodás, a háztartás teljes menedzsmentje is, amit klasszikusan anyai feladatnak tartanánk –, akkor van egyfajta kiegyenlítődés. Ugyanakkor azt látjuk, hogy az apa és az anya másképp csinálja ugyanazokat a dolgokat. De ez így van rendben, hiszen éppen erre a másságra van szüksége a gyerekeknek – világított rá a szakértő.

Más a dinamikája mindennek. Ez egyrészt a gondoskodásra is igaz: általában másképp fürdet, pelenkáz, öltöztet egy apa, s a szabad­idős tevékenységekben is megfigyelhető: ha az apa játszik csemetéjével, jellemzően több a mozgékonyság; ha mesél, az apa inkább magától mond történetet, míg az anya inkább könyvből olvas. Persze azért az a kérdés sokszor és sokakban megfogalmazódik, hogy hogyan lesz valaki jó apa, egyáltalán, milyen a jó apa?

– Én azt szoktam mondani, hogy ahány férfi, annyifajta apaság létezik. S természetesen ahány anya, annyiféle anyaság van. Igazából az apaság lényege a mély, valós érzelmi kapcsolat az apa és a gyermeke között. A legfontosabb, hogy mindketten megéljék, hogy őszinte szeretetkapcsolat van kettőjük között. Ebbe nagyon sok minden beletartozik: a gondoskodás, a felelősségvállalás, a másikra figyelés, az empátia, az együttműködés. A gyermeknek igazából arra van szüksége, hogy legyen egy hiteles, mély apa-gyermek kapcsolat – emelte ki Léder László.

A szakember vitatja a szakkönyvek azon állításait, miszerint az apa az anyán keresztül kapcsolódik a gyermekhez. Ő azt vallja: a jó apának közvetlen és egyedi kapcsolata van a gyerekei­vel. Persze mindez a mindennapok röpke perceiben, az apró tevékenységekből, történésekből bontakozik ki. Egy köznapi példát is hozott a pszichológus: nem kell mindenáron arra törekedni az apának, hogy miután fáradtan hazamegy, hiper­szuper, mozgalmas programokat csináljon a gyerekkel. Legtöbbször elég, ha együtt van vele, de akkor teljes figyelmével és szeretetteljes légkörben.

– Hitelesnek kell lenni. Mindig elmondom, hogy nem teátrum a szülőség. A gyerekek nagyon hamar átlátnak a szitán, ha megjátsszuk magunkat. Úgy is szoktam fogalmazni, hogy nincs is nevelés, csak hiteles jelenlét. A gyerekek azt érzékelik, amik vagyunk, tehát amit mondunk, ezredrangú. Nagyon sok mindent megbocsátanak nekünk, ha azt érzik, hogy szeretjük őket, kiállunk értük, gondoskodunk rólunk. Ebbe sok minden belefér. Hogy az apa ezt hogyan éri el, az egyedi – fejtette ki a pszichológus.

Az együttlét fontosságáról is megosztotta gondolatait, például arról, hogy nincsen olyan, hogy távapaság. Persze sok családfő külföldön dolgozik, így létezik ez a jelenség. Ám az érzelmekre, a kötődésre egyáltalán nincsen jó hatással. Bár ha ezt megelőzte egy szoros, mély apa-gyermek kapcsolat kibontakozása, akkor a szülő-gyermek kapcsolat nagyon sok mindent kibír. De ez esetben is pótolhatatlan a fizikális együttlét, az apa ottléte, hiányzik, hogy megérintse a gyermeket, a szemtől szembeni beszélgetések és a közös programok.

– Egy gyermek elviseli azt is, hogy az apa reggeltől estig dolgozik, de ez sem tesz jót a kapcsolatnak. Az apaság mentális dolog: ahhoz helyet kell csinálnunk a fejünkben és az életünkben. Tehát ha apává válok, akkor tudnom kell, hogy nekem energiát, figyelmet, időt kell felszabadítanom a gyere­keimre, mert ha nem, abból baj lesz – hangsúlyozta ­Léder László.

Sorolta praxisa tapasztalatait: idővel jöhetnek az iskolai és kamaszkori problémák, melyek bekövetkeztekor villan fel a jelzés az apákban, hogy baj van. Ám ilyenkor már legtöbbször késő, ugyanis nehezen kezelhetők az ilyenkor jellemző helyzetek: a gyerek nem hallgat a szülőkre, magába szippantotta az internetes és virtuális világ, rossz társaságba keveredett. Persze esély ilyenkor is van, s eljöhet az apa-gyermek kapcsolat reneszánsza, csak már sokkal nehezebb kialakítani, mint a korai kötődést. Mindezek hátterében azonban sok minden megbújhat. A legtöbb apa szeretne minél több mindent megadni a gyermekének: tehát a jó szándék megvan. S nem mondhatjuk, hogy nem fontosak az anyagiak. Ha csak néhány alapvető dolgot sorolunk: a lakhatást, az élelmet, a ruhát, az iskolai felszereléseket: ezeket mind-mind pénzért vehetjük meg. S meglétük egytől egyig létszükséglet, és még nem említettük a játékokat, utazást, kirándulásokat, sportot, kulturális programokat. Ám gyakran előfordul, hogy az anyagi források megteremtése az együtt töltött idő rovására megy. Tehát alaposan át kell gondolni, hol vannak a határok és hogyan lesz egyensúlyban az élet mérlege.

– Bár nagyon sok férfival találkozom, engem is meglepett az a tapasztalásom, hogy a férfiak nem lehetnek apák. Nem feltétlen a párjuk vagy a családjuk miatt, hanem a körülmények teszik ezt. Ez derült ki egy work­shopunkon, melynek témája a munka-magánélet egyensúlya volt. Nagyon komoly beosztásokat hagynak ott néhányan, hogy több időt tölthessenek a családjukkal. Ám ilyenekről keveset hallunk. Mernek lépni az apák, de kevés a támogatás – hangsúlyozta Léder László.

Ismét köznapi példát említett: egy vidéki faluban vagy kisvárosban élő, dolgozó apa nem biztos, hogy támogató közegre lel, hogy oda tudjon állni a főnöke elé, és azt mondja, hogy előbb haza akar menni, mert várja otthon a gyereke, vagy éppen aznap neki kellene elhozni az óvodából. Sokszor az apák ezt kínosnak érzik, nem gondolják, hogy ez férfias, és sokszor a munkaadó sem támogatja az ilyen kéréseket.

Léder László a munka-magánélet egyensúlyát nemcsak szervezetfejlesztő és vezetőképző szakemberként, a modern apaság kutatójaként és trénereként látja át, hanem személyesen nap mint nap átéli: pszichológusként dolgozik és ő van otthon gyesen legkisebb gyermekükkel. Mint mondta, a munkahely és a család harmonizálása az élet egyik legmeredekebb témája. Úgy véli, hazánkban szemléletformálásra és óriási változásokra lenne szükség. Sorolt külföldi példákat: több országban több hónap szabadság jár minden apának gyermeke világrajövetelekor. Bár már néhány Magyarországon is működő multinacionális cég a nemzetközi gyakorlatból átemelve itthon is lehetőséget biztosít erre, ez még messze nem bevett gyakorlat.

– A legtöbb férfi tart attól, hogy ezért kiálljon, de az igény nagy arra, hogy meg lehessen élni az apaságot. És ez a családok érdeke, a gyermekek érdeke és bizony a munkaadók érdeke is, mert nem igaz, hogy egy kisgyermekes apa vagy anya jól tud teljesíteni, ha a munkahely nem támogatja ebben – össze­gezte a szakember, akivel a közönség hamarosan Zalaegerszegen is találkozhat: Léder László április 20-án tart Apa akadémia előadást.