Szentgyörgyvölgyön előkerült kötetek a XVIII. századból

A könyvek megmentését – reno­válását és közkinccsé tételét – a helyi önkormányzat vállalta fel, hiszen a településen amúgy is folyamatban van egy helytörténeti gyűjtemény kialakítása. Amíg a program meg nem valósul, addig az önkormányzati épületben őrzik őket.

– Az sosem volt titok a falubeliek előtt, hogy régi, akár több évszázados könyvek találhatóak a településen, hiszen beszéltek róla az emberek, illetve különböző források is tanúskodnak róla – mondta Varga Zsuzsanna polgármester, aki élére állt az értékmentő munkának. – Jómagam akkor szereztem róla tudomást, amikor polgármesterré választottak, s hozzáfogtam a község honlapjának elkészítéséhez. Ezzel kapcsolatban kezdtem el kutatni a falu történetét, s így leltem rá Bíró Friderika írására a Száz magyar falu könyvesháza című sorozat Szentgyörgyvölgyről szóló kötetében. Ő volt az, aki leírta: „szomorú látványt nyújt a két szekrénybe bezsúfolt, ma már erősen penészedő könyvtár”. Akkor még el is siklottam a fenti mondat felett, de később személyesen is jártam az épületben, és akkor figyeltem fel arra, hogy valóban található az épületben jó pár, szemmel láthatóan is a XX. század előtti időkből származó kötet méltatlan körülmények között, egerek társaságában, nedves helyen.

Varga Zsuzsanna hosszú időn keresztül dolgozott örökségvédelemmel, állami műemlékekkel, ebbéli tevékenysége elismeréseként 2000-ben Magyar Műemlékvédelemért kitüntetést is kapott. Rögtön felismerte, milyen értékre bukkantak. A könyvek amúgy is közel álltak a szívéhez, hiszen azon időszak alatt, míg Budapesten élt, saját kiadójuk és nyomdájuk is volt, s máig a vérében van a nyomda illata, a könyvek szeretete. Mindezek okán a felfedezett könyvek sorsáról rögtön egyeztetett Páli Zoltán csesztregi plébánossal. Első körben arról egyeztek meg, hogy az állagmegóvás érdekében kimentik őket a beázásoktól sújtott épületből. Az önkormányzati hivatalba átszállított köteteket kiszárították és letakarították, majd felmérték és katalogizálták is az állományt. Így derült ki, hogy a több mint száz kötetet tartalmazó gyűjtemény főleg latin, német vagy magyar nyelvű egyház- és vallástörténeti könyveket, teológiai írásokat, breviáriumokat és imakönyveket tartalmaz. A könyvek többsége viszonylag ép állapotban vészelte át a beázásokat, bár mindegyik nedves volt, s a penész is kiütközött rajtuk. Leginkább a borítójuk sérült, a belső lapokon inkább csak hullámzások, gyűrődések keletkeztek.

– A könyvek egy része a bennük található bejegyzések szerint egy XIX. században élt, sárvári születésű lelkipásztor és történetíró, Ernetz Ignác könyvtárából való – ismertette a további adatokat a polgármester. – Mindezt azért érdekes, mert a szombathelyi egyházmegyei levéltár szakemberei szerint ő sosem szolgált Szentgyörgyvölgyön, és sehol másutt sem találunk utalást arra, hogy bármi kapcsolata is lett volna a településünkkel. A könyvek vélhetően nem is egy személy tulajdonát képezték, hanem folyamatosan gyűlt össze az állomány, az itt szolgáló papok hagyatékából kerülhetett be a plébániai könyvtárba. Ezt a lapokra írt jegyzetek is megerősítik.

A legrégebbi könyv az 1702-ben nyomtatott latin nyelvű Historia Apostolica című kötet, de akadnak további kiadványok is a XVIII. század elejéről. Hogy a korukat érzékeltessük, akkor zajlott a Rákóczi-szabadságharc az országban. A legrégebbi kötetek születésének időpontja azért is érdekes, mert a falu történetével kapcsolatos források szerint abban az időszakban még a református gyülekezet használta a község akkori katolikus templomát. Az épületet csak 1717-ben kapta vissza a katolikus közösség. Ekkor érkezett a településre Bistricei György plébános, az első könyveket tehát vélhetően ő hozhatta magával, majd innentől kezdve folyamatosan bővült a plébánia könyvtára. A „legfiatalabb” kötetek a XX. század harmincas éveiből, a II. világháború előtti időszakból valók.

Varga Zsuzsanna azt mondja, a köteteket több szakértővel is megvizsgáltatták. A felmérések során kiderült: nem egyedi ritkaságokról van szó, ezért – kevés kivételtől, elsősorban a kézzel írott könyvmásolatoktól, illetve az épületben szintén fellelt plébániai dokumentumoktól eltekintve – a szombathelyi egyházmegyei levéltár nem is tartott rájuk igényt. A település számára azonban így is fontos eszmei értékkel bírnak.

– Van egy 12 millió forint értékű elnyert pályázatunk, a község egyik patinás épületében, a volt orvosi rendelő helyén szeretnénk egy helytörténeti gyűjteményt kialakítani, amely Gózon Imre nevét viseli majd – mutatott rá az önkormányzat által dédelgetett jövőbeni tervekre a polgármester. – A Göcseji Múzeum szakmai segítségével nemcsak Szentgyörgyvölgy múltját mutatnánk be, hanem a környék történetét is, valamint egyháztörténeti kiállításnak is helyet adnánk, ahol mind a katolikus, mind a református felekezet múltjával megismerkedhetnének az érdeklődők, s kihelyezett történelemórák megtartására is lesz lehetőség. A szombathelyi egyházmegyei levéltár, a csesztregi plébánia, valamint a helyi egyházközség jóváhagyásával ide, ebbe a helytörténeti gyűjteménybe kerülnének majd ezek a könyvek is.