Hol vannak a Szulejmán szervei? – Kanizsai archeozoológus is részt vesz a szigetvári kutatásban

A kutatással kapcsolatos friss információkat Pécsett, az MTA Pécsi Területi Bizottság Székházában „Military landscape Baranyában” címmel megrendezett XI. Magyar Politikai Földrajzi Konferencián osztották meg a feltárásban és az ahhoz kapcsolódó vizsgálatokban részt vevő szakemberek, köztük dr. Tugya Beáta, a nagykanizsai Thury György Múzeum történész-muzeológusa, archeozoológus. Összesen hat szekcióban lehetett előadásokat hallgatni, például Military landscape egykor és ma, Mohács 1526 – 2026, A limestől a második mohácsi csatáig – hadirégészeti kutatások, valamint Zrínyi (Szigetvár 1566–1688/1689) címmel.ű

Utóbbi szekció keretében a szigetvári kutatás eredményeinek beszámolóit ismertették az abban részt vevők. Tugya Beáta elmondta: ismeretes, hogy 1566-ban a szigetvári vár ostroma közben halt meg az agg Szulejmán, és a halálát eltitkolták a török sereg elől. A szultán testét hazavitték, belső szerveit pedig valahol Szigetváron, illetve a környékén temették el és a tiszteletére türbét emeltek. A 17. században Turbe néven ismert volt egy muszlim zarándoktelepülés, a türbét halveti dervisek kolostora és katonák szállásai övezték, s az egész területet árokkal vették körül. A közelmúltban megtalálták a már régóta keresett Turbe települést, és Hancz Erika régész (PTE BTK Történettudományi Intézet) vezetésével feltárást végeztek a területen, a Turbék szőlőhegyen.

– Én archeozoológusként a feltárások során előkerült állatcsontokat és tojáshéjmaradványokat vizsgáltam – tudtuk meg Tugya Beátától. – A kutatásokból kiderült, hogy a zarándoktelepülésen élők legtöbbször birka- és marhahúst fogyasztottak, legkedveltebbek a bordákon lévő húsok voltak, s az állatok felét fiatalon vágták le. A csontok egy részét mészárosok darabolták, de fellelhetők a nem szakemberek által darabolt húsok csontmaradványai is. Ritkán, de baromfi (tyúk, lúd) is az asztalra került. A tyúkok húsa mellett tojásaikat is hasznosították, fogyasztották, sőt, a héjak egy része arra utal, hogy csibék keltetése, nevelése is zajlott a területen.

Tugya Beáta kérdésünkre azt is elmondta: az az aranyedény, amiben állítólag Szulejmán belső szervei voltak, eddig még nem került elő.

A konferencia keretében kirándulást is szerveztek a résztvevőknek: a szigetvári ásatás helyszínét mutatták be, majd a Török–magyar Barátság Park megtekintésével, végül a szigetvári vár bemutatásával zárult a rendezvény, ahol dr. Hóvári János történész, egyetemi docens (KGRE BTK Történettudományi Intézet) tartott színvonalas szakmai tárlatvezetést.