A stressz hatása a békés cukkinire

Még szerencse, hogy kabakosaink ezt nem is titkolják, az ízük ilyenkor jelentősen megkeseredik. Eredetileg a rájuk fenekedő állatok elriasztására fejlesztették ki a kellemetlen ízt, mi se erősködjünk, hogy az uborkának az ecet, a cukkininek és a töknek meg a fűszerek elnyomják a keserűségét, az azt okozó mérgező anyag, a cucurbitacin ugyanis nem semmisíthető meg. Eredetileg minden tökféle kesernyés ízű volt, de tudós kertészemberek addig mesterkedtek, míg ki nem iktatták belőlük a védelmező gént. A legtöbb uborka zacskójára már rá is írják, hogy „keseredésmentes”, s a forgalomban lévő tökfajták is ilyenek. Az extrém körülmények, a hosszan tartó hőség, az aszály viszont újra aktiválhatják a növény örökítőanyagában szunnyadó gént. A tudósok magyarázata szerint a szélsőséges időjárási viszonyok a növényeknél olyan stresszt okoznak, amelyre önvédelemből cucurbitacin termeléssel reagálnak. Akkor is kerülhet keserűanyag a tányérba szánt kabakosokba, ha a közelükbe dísztököt ültetünk, azok ugyanis bőséggel tartalmazzák az ősi védelmező anyagot, s a pollenjeik révén keresztezhetik vele a szomszédokat. Az így szedett magból nőtt tökünk már újra dúskál a cucurbitacinban s mérgezést okozhat. Jól tesszük hát, ha még a fűszerezés előtt kóstolunk, s ha keserűek, lemondunk róluk.

Valószínű, írja egy másik szaklap, hogy az extrém időjárás és a stressz elmúltával a keseredés is megszűnik, ne tépjük hát ki és dobjuk a komposztra az egész növényt, mert hozhat még élvezhető termést. Azt meg én gondolom: öntözéssel megelőzhetjük, hogy a szomjazás megkeserítse az uborkánk és kabaktestvérei életét. Az uborkát amúgy eddig is megkóstoltuk, a következőkben tegyük ezt a tökkel, a cukkinivel és a patisszonnal is. S ha ízük semleges, együnk belőlük minél többet.

A táplálkozástudorok által felmért belbecsét tekintve a cukkini a legértékesebb tökféle. Ha zsenge héjával és magjával együtt fogyasztjuk, nagy mennyiségű védőhatású béta- karotint is magunkhoz veszünk. Bőségesen tartalmaz A-, B1-, C- és K-vitamint, folsavat, vasat, káliumot, magnéziumot, rezet, kalciumot, foszfort, mangánt, cinket és az élettanilag értékes szelént. Egyesíti magában az uborka és a tök jótékony tulajdonságait. Jó hatással van az immunrendszerünkre, nyákszerű és keserű (nem cucurbitacin!) anyagai együtt fokozzák a bélműködést. Minálunk cukkiniből készül a tökfőzelék is, de főzhető belőle leves, előétel, s köretként is kiváló. Süthető, főzhető, párolható, grillezhető, savanyítható. Varázsoljunk belőle salátát: reszeljük le, sózzuk meg és borítsuk nyakon kapros, joghurtos öntettel. A cukkinikrém – pirítsuk meg olajon a felaprított hagymát, adjuk hozzá a kockára vágott kabakost, fűszerezzük sóval, borssal, fokhagymával, cukorral, bazsalikommal, pároljuk puhára, hűtsük ki, botmixerrel pürésítsük és majonézzel keverjük ki – pirítósra kenve isteni uzsonna vagy vacsoraétel.

Zalaegerszegi olvasónktól, Bajor László Gyulától kaptunk egy ígéretes „rakott cukkinis, sajtos, sonkás tészta” receptet: főzz ki 20 deka olasz hosszú metéltet sós vízben, közben kockázz fel 60 deka cukkinit és olíva olajban párold meg (öt perc), kicsit sózd és fehér borsozd. Egy nagyobb jénait kenj ki kókuszzsírral, az aljára rakd a tészta felét, majd a cukkinit, szórd meg 15 deka reszelt füstölt sajttal és 15 deka apró kockára vágott gépsonkával, majd rakd rá a maradék tésztát. Egy nagy csészében verj fel egy egész tojást, keverj bele 3-4 deci tejfölt, 4-5 gerezd zúzott fokhagymát és öntsd a rakott tésztára. 200 Celsius fokon 15 percig fedél alatt 20 percig fedél nélkül süsd.