Mert az Ön faluja is rajta van a térképen!

2018.04.14. 21:30

Csáford évszázados hagyományai, s új lehetőségei nyomában

Sokak kérését továbbítom! Jöjjenek el hozzánk, Csáfordra! Igaz, mi nem vagyunk önálló falu, de amilyen tájon lakunk az Magyarország egyik gyöngyszeme.

Győrffy István

Innét látszik a Somló, a Zala völgye és olyan dombok között lehet kirándulni, amelyhez foghatót máshol nem találnak – invitált bennünk még a turisztikai sorozatunkba való jelentkezéskor egy csáfordi lakos. De miért ne lenne önálló falu Csáford? Van falutáblája, bevezető útja, s hogy mellette Zalaszentgrót része? Ez senkit sem zavar. Még 1983. december 31-én történt: Csáford, Tekenye, Zalaudvarnok és Zalakoppány egyesül Zalaszentgróttal. A kis faluk csatlakozása után, 1984. január 1-jétől lett város Zalaszentgrót, mégpedig századikként kapta meg újra a városi címet (Zalaszentgrót 1830-ban kapott már mezővárosi rangot).

Az 1952-es területrendezésig a Batthyány kastély is csáfordi területen feküdt

-Annyira Csáford a környék, hogy az 1952-es terület rendezéséig még a szentgróti Batthyány kastély is csáfordi telken állt – mondja Baracskai József a város polgármestere. -Több iskolatársam volt onnét, további kötődésem pedig, hogy a kétezres évek elején én voltam a csáfordi részönkormányzat vezetője, s máig nagyon szeretem ezt a vidéket, ami valóban semmivel sem hasonlítható, annyira egyedi.

Csáfordon minden a szőlőről, a borról szól, ez volt a táj vonzása a történelme során is, s ma sincs ez másként, még ha a lehetőségek változtak is – fogalmaz Baracskai József, s kedves munkatársaira bíz, Frekk Sándorra, aki a csáfordi polgárőr egyesület elnöke, Tóth Vivienre és Fülöpné Szenecsár Ágnesre, akik, mint a részönkormányzat képviselői vállalkoztak arra, hogy megmutassák Csáford mai valósságát.

A csáfordi harangtorony, a második világháború után templomot szerettek volna építeni a toronyhoz, de nem engedték

-Nem tudom mennyi ideje van, mert akár két napig is barangolhatunk a hegyi utakon a szőlők, s a pincék között, ez olyan vidék, amit megismerni egy élet kell – így Frekk Sándor.

A volt iskolából épített végül a falu templomot

Rövid időre megállunk a falu templománál, illetve, a harangtoronynál.

-A háború után ehhez a toronyhoz szerettünk volna templomot építeni. Már minden anyagunk meg volt hozzá, de nem engedték meg akkor az építkezést. Ezért lett később templom az iskolából – mondja Fülöpné Ági. Erre Bizderi János fő esperes, kanonok így emlékszik vissza:

Csáford több dombjáról is mesés kilátás nyílik a Zala völgyére, illetve látszik a Somló is

-Be kellett gyalogolni Szentgórtra, ha misén szerettek volna részt venni a csáfordiak. A falu teljes összefogással átalakította templomnak az iskola épületét. Hangulatos, csupa lambériával burkolt teret hoztunk létre. Most az épület még szabad szárnyát újítjuk fel, ebben cserkészmenedéket alakítunk ki, szeretnénk a nyárra ezzel is elkészülni – mondja az atya.

A Veress pincészet, az egyik motorja a csáfordi bortermelésnek

Kovács László a részönkormányzat mostani vezetője a falu vonzásáról megemlíti:

-Huszonhét német, osztrák család települt már le a faluban, de jönnek az ország minden részéből olyan emberek, akik egyszer csak itt építkeznek, vagy régi ingatlant vásárolnak maguknak. Él már nálunk a hegyben olyan edző is, aki Egerszegen a jégcsarnokban tanítja korcsolyázni a kicsiket.

Sebestyén Ferenc hetvenkilenc évesen kordonlábat cserélt. Valamikor száz vagon szám vásárolták fel a hegy termését…

Csáfordnak már 1333-ban feljegyezték a plébániáját, sőt, ez 1526-ban Hegyesd várához tartozott, holott 1299-ben már Szentgrót vára is állt. A Balatontól húzódó mocsárvilág valahol erre érhetett véget. Csáfordot 1295-ben említik először Csáfordi Pál és fia birtokaként, mely szerződést a türjei konvent előtt kötötték, s a birtok majd száz évig a család kezén volt. A szentgróti vár Kanizsa eleste után kapott nagyobb védelmi szerepet, de a falu elnéptelenedett.

Az adóösszeírásokban újra csak 1713-ban jelenik meg, ekkor három jobbágycsalád lakta. Kanizsa felszabadulásával a vár veszített jelentőségéből, sőt a Rákóczi szabadságharc alatt el is pusztult. Előbb 1707-ben vonult át erre Veszprém ellen Rabutin de Bussy Lajos császári tábornok százhúszezres seregével,s dúlt fel mindent, majd, 1710-ben Schilling tábornok végleg lerombolta a várat, köveiből épült fel az új kastély.

Sok nótát megélt öreg présházak bújnak meg a szintén megöregedett, águk tört gyümölcsfák alatt

Csáford 1730-ra szilárdul meg újra, a szőlői révén kapott új erőre a környék. Az adóösszeírásokban előfordul például olyan zsellér, akinek 125 akó bora volt és 22 méhkasa. A falut 1828-ban 296-an lakták.

Harangláb a hegyben, a harangját már rég ellopták

Barangolásunk során eljutunk Dötk széléig, bejárjuk Felsőhegyet, s Kiscsáfordot, útba ejtjük a Veress pincészetet, amelyik új telepítéseivel jelentősen hozzájárul Csáford megújításához, majd Sebestyén Ferencnél kötünk ki, aki most is a szőlőben foglalatoskodik.

-Hetvenkilenc évesen még kordon lábakat cserélek – mondja, miközben az ásójára támaszkodva megpihen egy pillanatra: – Valamikor, amerre csak ellátunk, mindenütt szőlő borította a domboldalakat – mutat körbe. – Már minden megváltozott. Még néhányan megpróbálnak szőlőt telepíteni, amiben tudom segítem őket, de sajnos a létalapja szűnt meg a nem is olyan régi hozzáállásnak.

Éppen most volt egy visszaemlékezésünk, azon hangzott el, hogy a háború előtti utolsó évben százhúsz regrutát állított ki ez a falu, ma nem tudna tizenkettőt sem. Áfész elnökként is dolgoztam a rendszerváltás előtt. Száz vagon számra vásároltuk fel, s adtuk el azt a termést, amit ez a hegy termelt meg. Mára vendég is kevés van. A bor sem megy az idén. A hétvégéken fogadunk vendégeket a párommal. Nagyon szeretik az asszony főztjét a németek, meg a borunk is jó – büszkélkedik Sebestyén Ferenc, miközben szeme megpihen az alattunk elterülő városon, a panoráma valóban lenyűgöző…

A hegyben csodálatos vendégházak is épülnek

-Harmincheten polgárőrködünk. Van köztünk hat lovas is, ők főleg lányok, asszonyok. Van, ahova nem lehet terepjáróval sem elmenni, ott segítenek a lovak – mondja Frekk Sándor egy lovas istállónál, ahol az állatok is élvezik a tavaszi napsütést.

A hegy lassan megtelik élettel. Majd minden pincecsoportnál parkol egy-egy autó, gyermekek kacajától csendül a táj. Megállunk a hegyben egy új szőlő ültetés melletti, de gazos gyepűszéli harangtoronynál, ami kedves emlékeket ébreszt Fülöpné Ágnesben:

Frekk Sándort (balról) a polgárőrök vezetőjét mindenütt barátként fogadják, Kovács Gyulával rég nem látták egymást

-A harangot már vagy öt éve ellopták. Hiányzik a zúgása. Minden délben szólt a harang, s olyan jó volt hallani. Az idős Marton Feri bácsi a jég ellen is szokott harangozni. Addig húzta míg fel nem telt a táj a sok rezgéssel és elvitte a jeget – említi.

Csendes, szinte háborítatlan vidékre visz terepjárónkkal Frekk Sándor. Földrajzi és éghajlati adottságainak köszönhetően ezer éve kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre a táj. A Zalai borvidék különleges éghajlatának köszönhetően a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták kiváló termőhelye a csáfordi hegy. Az elhagyott parcellák mentén mesés, sok nótát megélt öreg présházak bújnak meg a szintén megöregedett, águk tört gyümölcsfák alatt. Itt is ott is, kiemelkedik a tájból egy-egy nagyobb, több hektáros ültetvény, vagy egy-egy nagyméretű, új építésű vendégház.

A szép környezetben igazán jó kedvre derül az ember – kísérőink, akik a hegyet megmutatták Frekk Sándorral, Fülöpné Ágnes és Tóth Vivien

-Nagy rendezvényeink is vannak – mondja Tóth Vivien. – Az idén is megszervezzük az Öreg traktorok találkozóját, ami már a kilencedik lesz. Ez az esemény az ország minden részéből vonzz embereket,sőt külföldről is elég szép számmal érkeznek, vagy négyezren is egybegyűlnek. Csáfordról indul a felvonulás Kisszentgróton át Zalaszentgrótra, majd vissza – említi Vivien, s kiemeli, hogy a fő szervező Lántzky Imre, de az ideiben ő is besegít majd.

Baracskai József polgármester: „Érdeklődők szerencsére mindig akadnak, s olyanok is, akik igazán komolyan áldoznak arra, hogy, a legszebb helyeken létesítsenek maguknak új pihenőhelyet”

-Sokakat ragad meg Csáford. Az önkormányzatnak is egyre több telke van már, amit igyekszünk értékesíteni. Érdeklődők szerencsére mindig akadnak, s olyanok is, akik igazán komolyan áldoznak arra, hogy a legszebb helyeken létesítsenek maguknak új pihenőhelyet- mondja Baracskai József.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában