Gondolta volna, hogy a gyurmából készült ékszer is lehet trendi?

Jó kis móka volt, még úgy is, ha sokszor nem sikerült a tanár által előírt forma megmunkálása. Ez is az egyik szépsége volt: ha nem jött össze, pár gyúrással újra nekirugaszkodhattunk a kisháznak, csigának, kígyónak.

A gyurma, mint ékszer? Igen!

Azonban a „gyurmázásról” alkotott képünk, emlékeink új értelmet nyernek, ha a határmenti városból származó, ma már Szentgotthárdon élő Rápliné Varga Edit szemet gyönyörködtető alkotásait nézzük. A gyönyör, szivárványszínű ékszereket, művészi igénnyel életre keltett képeket nem másból, mint gyurmából készíti a (civilben) pénzügyi vezetőként dolgozó hölgy. Persze, azért ne a hagyományos, iskolai gyurmára, majd az egyszerű alkotói folyamatra gondolkodjunk, amelynek eredményeként megszületnek a csodálatos fülbevalók, medálok, nyakláncok. Nagyon is összetett, aprólékos, igazi művészi munkáról van szó Rápliné Varga Edit gyurmaékszerei esetében.

- Ez a hobbim voltaképpen hat esztendeje kezdődött, amikor a gyermekeim kirepültek otthonról, egyetemre mentek – mesélte. – Így jóval több szabadidőm lett, amit hasznosan szerettem volna eltölteni. A kézműveskedés nem állt tőlem távol korábban sem: gyertyaöntéssel, szövéssel is szívesen foglalkoztam előtte. Aztán véletlenül, egy hobbiboltban, találtam egy olyan füzetet, amiben gyurmaékszerek voltak. Nagyon megtetszettek és kedvet kaptam ahhoz, hogy én is készítsek hasonlókat. Először egyszerű gyurmát vettem, azzal próbálkoztam. Nem volt egyszerű, de kitartó voltam. Később persze már speciális gyurmával dolgoztam, illetve a szükséges eszközöket is beszereztem. Emellett kell egy rendes sütő is, olyan, amiben az ételeket készítjük. Ugyanis ebben kell kisütni a formákat. Így egyszerűnek tűnhet, de, persze, korántsem az – nevetett Rápliné Varga Edit.

Otthon is megtalálható eszközök segítenek a forma kialakításában

Megjegyezte: a gyurmaékszer-és figura készítéséhez használatos eszközök esetében nem kell nagy dolgokra gondolni. A garázsban lévő szög, fogó és a tésztanyújtó is kiválóan felhasználható. Persze, vannak kimondottan e célra tervezett kellékek, köztük a gyurmanyújtó, az íves formák vágására alkalmas pengék és még sorolhatnánk.

- Figurális dolgokat nem, az első percektől fogva az ékszereket készítek – folytatta. – Az első munkám egy jégkrémmárka-emblémája volt, amiből nyaklánc lett. Egyszerű volt, piros-fehér színű, de a mai napig megvan. Idővel persze fejlesztettem az alkotói tudást. Régebben nem volt ennyi ötlet, technika az interneten, ma viszont már van egy nagyon jó oldal, ahonnét tanulhatok. Ha meglátok egy technikát vagy színösszeállítást, azonnal hajt a kíváncsiság, hogy megtanuljam. Persze, nem az adott mintát másolom le, pontról-pontra, hanem a saját kedvem szerint keltem életre, egyúttal beleköltöztetem a személyiségem is – összegezte Edit, aki elárulta: bizony, ahhoz, hogy ezerszínű, „milliónyi” apró motívumból, részletből épülhessen fel az adott ékszer, sokféle technikát kellett megtanulnia. Kedvence a sújtás motívumos, ami a népművészeti mintára hasonlít voltaképpen, csak épp nem varrott zsinórból, hanem gyurmából készül az így megálmodott fülbevaló.

- Emellett persze még jópár technika van – tette hozzá Edit. – Az apró, pixeles, pici pöttyökből összerakott alkotói formától kezdve a festett technikáig, ahol alkoholos filccel színezem a világos színű gyurmát és még folytathatnám a sort. Szintén kedves számomra, ha pasztellkrétával színezett gyurmával dolgozhatok. Magát a krétát lereszelem porrá, ezt a port pedig ecsettel vagy púderpamaccsal viszem fel a gyurmára. Nagyon jó színátmeneteket lehet így képezni – részletezte Edit.

Azonban azzal, hogy több óra aprólékos munkával összeáll a kívánt forma, még nincs vége a munkának. Jöhet a sütés, kellő hőfokon, mint már Edit említette, a hagyományos sütőben. Az évek során már több száz darab ékszert, tárgyat készített így. Munkáit mindenhol megdicsérik, nemrég kiállítása is nyílt belőlük Letenyén. Természetesen ezek az ékszerek nem érinthetetlen, múzeumi darabok. Arra teremtettek, hogy viseljék őket.