Mit ünneplünk Vízkereszt napján?

Vízkereszt hagyománya a legtöbb zalai családnál kimerül abban, hogy lebontják a karácsonyfát.

Pedig ez az ünnep sokkal több ennél, hagyománya az 1300-as évekre nyúlik vissza.

Vízkereszt napja a keresztények körében kezdett elterjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, de itt is megmaradt a vízszentelés szertartása.

A II. Vatikáni Zsinat rendelkezése alapján a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe az ezt következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőre, amelyen Jézus a vizet borrá változtatva végrehajtotta első csodatételét, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikusok életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Kisbucsán 15 év után élesztették fel ezt a hagyományt.

Most kerül az ajtófélfákra a krétával írt felirat: X20+G+M+B+18X

Az elsőre értelmezhetetlen kódsor az évszámot és a három napkeleti bölcs (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit rejti.A házszentelés mellett ilyenkor szentelt vízzel locsolják meg az állatokat, de még a rózsafüzért, Benedek-keresztet és Mária-érmet is megáldják, hogy megvédjen a bajtól és áldás legyen rajtunk egész évben.

Borítóképünkön a teskándi templom látható; Fotó: Győrffy István

Szavazzon!

[eweb-voting id="2240011"]