Most érdemes gyűjteni a kökény kék bogyóit

Igaza volt, ha megcsípte a dér, nekem is ízlik. Kár, hogy a fanyarsága miatt nem lehet jóllakni belőle, pedig a hamvas kék bogyókra is igaz, hogy nyersen tartalmazzák a legtöbb értékes, immunerősítő anyagot.

A madarakkal kapcsolatban sem tódított, lám, míg kedvenc kökénylelőhelyemen szüretelgetek, gyászhuszárnak öltözött rigókomák tőlem karnyújtásnyira perlekednek a nagyobb bogyókon.

Mi, magyarok még többnyire az erdőszéleken, a mezei bozótosokban kökényezünk, de ahogy beindult a virág és a bogyók feldolgozása, a biztonságos szüret érdekében egyre többen termesztik. Sőt, egyes kertészemberek már a nemesítésben is szép eredményeket értek el, s néhány faiskolában már kapható a nagy szemű kökénycsemete.

Gyümölcsének belbecse megegyezik a genetikailag tiszta kökényével, ám a konok magot vastagabb hús borítja.

Még a kisebb kertekbe is érdemes egy-egy kökénycserjét befogadni, nagyobb, vidéki birtokon a „mezítlábas” bokroknak sövényként is hasznát vehetik. Biztos lehet benne a gazda, hogy a tüskés bozóton nem hatol át senki és semmi, ágai között viszont otthonra lelnek a kertek, gyümölcsösök szorgos kis napszámosai, az énekes madarak, a bokrok alatt pedig a sünök, a varangyok verhetnek tanyát. Persze mi magunk is hasznát vesszük, hiszen a kökény minden porcikájában gyógynövény.

Nevelhetjük fának is, a kora tavaszi metszéssel kedvünkre alakíthatjuk. Nagy alkalmazkodóművész, megelégszik a gyengébb talajjal, egy zugollyal a telek végében, persze ha terveink vannak vele, egy kis komposzttal felturbózhatjuk a növekedési kedvét. Szaporíthatjuk magról, félfás dugványról, esetleg kiáshatunk néhány kisebb magoncot az erdőszélen és hazavihetjük. Ilyenkor ügyeljünk rá, hogy a gyökeréből minél hosszabbat kibányásszunk.

Ha nem fagyos a föld, akár most is belekezdhetünk a kökényvetésbe: az érett terméseket 3-4 centi mélyre dugdossuk a földbe, tavasszal és nyáron öntözzük, ha túl sűrű, ritkítsuk. Aki biztosra akar menni, vásároljon magának szabadgyökeres vagy konténeres kökénycsemetét, több árudában és kertészetben is kínálják – megjegyzem, szinte ugyanannyiért, mint a nemesített, előkelő fagyerekeket.

Amúgy jó, ha egész évben kéznél van egy kökényfa, hiszen még a kérge is hasznunkra van, teája elismerten idegnyugtató tonikként hat. Majd ha már besokalltunk az ünnepek előtti készülődéstől, egy kiskanál reszelt kökényfa kérget forrázzunk le egy csésze vízzel, hagyjuk állni legalább tíz percig, szűrjük le és mézzel édesítve iszogassuk meg.

A leveléből szájvizet készíthetünk, a virágjából méregtelenítő teát, gourmand cukrászdák sütemények ízesítésére használják

A kökény gyümölcsét viszont most érdemes gyűjteni. Hagyhatjuk megaszalódni teának, esetleg készíthetünk belőle befőttet vagy dzsemet. Külhonban leginkább a gin ízesítésére használják, a sokak által kedvelt „Sloe Gin” valójában gin alapú kökénylikőr.

Ennek házi változata: a fél kiló megmosott kökényt tegyük jól zárható dunsztos üvegbe, szórjunk rá fél kiló kristálycukrot, öntsünk rá 6 deci gint. Naponta egyszer rázzuk fel. Felhasználás előtt szűrjük le és öntsük díszes likőrös üvegbe. Karácsonyi ajándéknak is megteszi.

Apropó! Állítólag a boszorkák és varázslók kökényágból készítették a varázspálcájukat. Ki kéne próbálni ezt is, nemde? Legfeljebb majd sétapálcának használjuk, anno azt is készítettek belőle.