Nin: egy tengermelléki éden

E kedvező benyomások csak tovább erősödnek a napok során. Igaz, társaságunk hölgy tagjai panaszkodnak, midőn az olaszos nevű Kalelarga (nagy utca) kövezetén végigsétálunk. Ugyanis ezt a burkolatot nem épp a magasabb sarkú cipőkre találták ki. Annak ellenére is igaz ez, hogy az évszázadokkal ezelőtt megmunkált kő tükörsimára kopott az idők során, szinte fényesre taposta az ember. A kis sikátor alig fél kilométer hosszú, így mégsem megerőltető végigmenni rajta, de minduntalan megéri, mert rendre kínál új látnivalót. Templomokat, muzeális épületeket, római kori villák maradványait, évszázados várfalakat. A sziget – minden oldalról tenger és lagúnák határolják Nin óvárosát – két oldalról közelíthető meg kőhídon. Lentről a több évszázada épült városkapun, rajta a város címerével. Ha áthaladunk rajta, feltárul Nin minden szépsége.

A lagúnák övezte óváros kört formáz, amelynek átmérője ötszáz méter. Nevezik a királyok városának is, arra utalva, hogy hét koronás főt is itt koronázták meg. Ez volt Horvátország első fővárosa, amit büszkén emlegetnek a helyiek, akárcsak azt, hogy – ókori municípium lévén – lakói megkapták mindazokat az előjogokat, amelyek a római polgárokat megillették. Gazdag egyházi, történelmi múltja miatt horvát Betlehemnek is nevezik. A nagytemplomhoz külön harangtorony tartozik, szomszédságában áll Nini Gergely (Grgur) püspök szobra. Ő a horvát király kancellárjaként tevékenykedett, majd egyházi méltóságként sokat tett az ószláv nyelvű templomi liturgia meghonosításáért. A monumentális kompozíció megalkotója a világhírű Mestrovics mester, aki a Zalához közel eső Varasdnak valamint Splitnek is hasonló szobrot ajándékozott. Mindhárom helyen érdeklődők hada fordul meg, sokan csak azért, mert a hiedelem szerint a bronzba öntött történelmi személyiség bal lába hüvelykujjának a megérintésével teljesül a kívánságuk, amire gondolnak. Élő példa erre Marija Dejanović, a nini turisztikai központ vezetőjének az esete. Az igazgató asszony az észak-horvát Varasd megyéből származik, ahonnét két és fél évtizede indult tengerparti nyaralásra. Akkor azt kívánta a püspöktől, hogy bimbózó kapcsolata a nini fiatalemberrel tartós maradjon. Azóta férjhez ment hozzá, és két csodás gyermekük született.

Anélkül, hogy elvesznénk a látnivalók, a legendák sokaságában, csak néhány múltbéli érdekességet említenénk még. Itt található a világ legkisebb katedrálisa, amelyről már a múlt században elismerően írt a neves brit építész és művészettörténész, Thomas Graham Jakson, midőn feltérképezte Dalmácia építészeti emlékeit. A 9. századbeli miniatűr építmény tudatos tervezés eredménye, a sok apró ablakot úgy alakították ki rajta, hogy a behatoló napsugarak beesési szöge óraként és az egyházi ünnepek egyfajta naptárjaként szolgálhasson.

Lépten-nyomon a múlt remekeibe botlunk, ami nem csoda egy 3 ezer éve lakott település esetében. Ezek egyike a part mentén horgonyzó óhorvát hajó, a Condura Croatica a 11. századból, emlékeztetve azokra az időkre, amikor Nin még jelentős tengeri kikötő volt. Most viszont a turizmus fellegvára. Sekély vizű, homokos strandjai 8 kilométer hosszan húzódnak a part mentén.

A legfelkapottabb plázsok sorába tartozik a Királynő strandja (Kraljičina plaža), amelynek története az első horvát király, Tomislav idejére nyúlik vissza. A koronás fő többször is megfordult itt, együtt a családjával. Egy ilyen látogatás alkalmával nagylelkűen a feleségének adományozta a földi paradicsom eme darabkáját. Erről a turisztikai központ vezetője is ír a környékről készült monográfiájában, akárcsak arról, hogy a nyaralóhelyről az amerikai Travel Chanel is beszámolt többrészes világjáró riportsorozatában. Az összeállításban Nint és strandjait végül a második helyre sorolták, egy ausztrál fürdőhely után, megelőzve a spanyol, mexikói, floridai és barbadosi vetélytársakat.

Amiben viszont az Adria eme pontja világelső: gyógyiszap a lagúnák mentén! Nyaranta nyitott thalassoterápiás rendelővé változik a környék. A kúrára orvosi javallatra jelentkezők csoportos tornával kezdik a napot, majd sárral bekent testtel kifekszenek a napra mindaddig, amíg a gyógymassza teljesen rájuk szárad. Ezután jön a ,,tisztálkodás”, azaz a tengeri fürdőzés, úszás, majd pihenés. Mindez napi kétszer ismétlődik. A kúra állítólag jót tesz reumatikus panaszok esetén, de alkalmazható nőgyógyászati bajokra vagy bőrgyógyászati panaszokra, így a narancsbőrre is.

Persze a nyaralók kisebb hányada veszi igénybe e kezeléseket, a döntő többség strandolni jön ide. Nagyon sok a gyerekes család, mivel piciknek kedvez a sekély víz. Míg másutt néhány lépés után elnyelik az embert a habok, itt – akár a Balaton déli partján – mélyen be lehet gázolni. És ami ugyancsak fontos: talpunkat finom, természetes homok simogatja, szemben a horvát Adrián megszokott sziklás, kavicsos, hírtelen mélyülő partokkal.

A vidék másik kincsét, a sót is használják terápiás célokra, ha másutt nem, hát otthon a fürdőkádban vagy ételeink ízesítésére. Ennek legértékesebb változata a nini sóvirág, amely a lepárló tetején jelenik meg virágleveleket és bimbókat formázva, úgy, ahogy a szél alakítja. Különös óvatossággal, kézzel gyűjtik be. A pelyheknek és kristályoknak az átlagnál is magasabb a jód-, magnézium- és kalciumtartalma. Egyébként a sólepárlásnál – ahogy az a helyszínen és a hozzátartozó múzeumban is megtekinthető – megmaradtak a bevált, évezredes gyakorlatnál, felhasználva a természet bőséges áldását, a napfényt és a szárító hatású bórát, amely a partmenti Velebit hegység vonulatairól veszi célba a vidéket. A másik uralkodó szél a maestral, ez nyaranta fúj, enyhítve a forróságot.

A szél és a tengeri só elmaradhatatlan kelléke a vidék ételkülönlegességének, amely a šokol nevet viseli. Disznótarjából készül, amelynek feldolgozása hónapokat vesz igénybe. A húst a téli disznóvágások idején teszik félre, sópácba helyezve. Később mást is adnak hozzá, a fűszerek közül szegfűszeget, borsot, szerecsendiót, sőt még forralt vörösbort is. Ezután a mi kötözött sonkánkhoz hasonlóan begöngyölik, így kerül füstre. A végére marad a sós permettel teli, szél általi szárítás, ami a nyári időszak beköszöntével zárul. A šokol fogyasztása mellé a hagyományos, magas alkoholtartalmú dalmát vörösborok mellett a nők italának nevezett, könnyed fehérbort kínálnak.