ásatások

2021.09.02. 16:52

Abasáron a történelmi emlékhelyet jelző sztélét avattak

A 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét avattak Abasáron csütörtökön.

Abasár, 2021. szeptember 2. Kásler Miklós, az emberi erõforrások minisztere, Kazsu Attila polgármester, Iváncsy Balázs, Juhász Ferenc és Sebõk Sándor plébánosok, valamint Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos fõigazgató-helyettese és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (b-j) az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelzõ sztélé avatásán 2021. szeptember 2-án. MTI/Komka Péter

Forrás: MTI

Fotó: Komka Péter

Az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen fontosnak nevezte a helyszínen folyó feltárásokat, mert azokból újabb adatok derülhetnek ki a Magyar Nagyfejedelemségről és választ adhatnak a magyarság eredettudatának néhány fontos kérdésére.

Kásler Miklós emlékeztetett: Szent István előtt is léteztek keresztény közösségek, keresztény főurak Magyarországon, de a Szent István-i térítés révén alakult ki a szilárd államhatalom.

Ez autonómiák tömegére épült, tehát nem kiirtottuk a környezetünket, hanem felemeltük őket a Szent korona tagországai közé, és mindenkit befogadott az ország, aki elfogadta törvényeit – tette hozzá.

A településen Aba Sámuel királyi központja állt, ahol 1042-ben bencés kolostort alapítottak. Az ásatások számos kérdést megválaszolhatnak. Kiderülhet, hogy a sokszor pogányság gyanújába kevert

Aba Sámuel nem az egyházat üldözte, hanem azokat az itáliaiakat, akik nem tanulták meg a jó magyar erkölcsöt

– mondta a miniszter.

Móczár Gábor, a sztélét állító Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta: a történelmi emlékhelyek nemcsak nemzeti, hanem felekezeti, regionális, vagy kisebbségi szempontból is kiemelkedő helyszínek. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság javaslata alapján kormányrendelet ismeri el jelentőségüket. A Nemzeti Örökség Intézete most formálódó emlékezetpedagógiai programjának célja, hogy ezeket a helyeket a diákok is megismerjék jól kidolgozott pedagógiai módszerek segítségével, és felkeressék a középkori magyar királyság emlékhelyeit, például Pécset, Tihanyt, Veszprémet, vagy Abasárt.

Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy kötelesség megismerni az korábban élőket.

Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet főigazgató-helyettese közölte, a régészek 2020. október 12-én kezdték kiásni a királyi központ ezeréves maradványait a Bolt-tetőn.

Kazsu Attila, Abasár polgármestere örömének adott hangot, hogy a község olyan településekkel került történelmileg egy rangra, mint Székesfehérvár, Esztergom és Budapest.

Galina Zsolt régész elmondta, 1500 négyzetméternyi területen végezték a feltárást és a helyreállítást.

Három vagy négy templomot találtak, és bár a 11. századtól a 16. század elejéig ez volt az Abák szakrális és fő temetkezési helye, nem állítható, hogy köztük van Aba Sámuel sírja.

A későbbi tatár, török dúlások maradéktalanul elpusztíthatták, illetve a későbbi sírok eltüntethették a királysírt, de az is lehet, hogy Aba Sámuelt jel nélküli sírban temették el. A csontok vizsgálata adhat választ ezekre a kérdésekre.

A királyi központot, az államalapítás korának egyedülálló építészeti és történelmi örökségét 2018-ban nyilvánították történelmi emlékhellyé.

Borítókép: Kásler Miklós (balról), az emberi erőforrások minisztere, Kazsu Attila polgármester, Iváncsy Balázs, Juhász Ferenc és Sebők Sándor plébánosok, valamint Vizi László Tamás, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettese és Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke az abasári 11. századi királyi központ maradványainak történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélé avatásán

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!