Üzenet haza

2018.02.20. 13:32

Wass Albert-megemlékezés ellen kér intézkedést az Elie Wiesel Intézet

Nagyváradon Wass Albertre emlékeztek az író születésének 110. és halálának 20. évfordulója alkalmából. Az Elie Wiesel Intézet szerint Koltay Gábor filmjének levetítése nem volt más, mint a háborús bűnösök kultuszának felélesztési kísérlete.

A holokauszt kutatásával foglalkozó romániai Elie Wiesel Intézet az Agerpres hírügynökség által közzétett közleményben szólította fel a román hatóságokat, hogy járjanak el a háborús bűnösök kultuszának felélesztési kísérleteivel szemben. Az intézet arra hivatkozva kérte ezt, hogy a hét végén Nagyváradon filmvetítéssel emlékeztek Wass Albertre, az író születésének 110. és halálának 20. évfordulója alkalmából.

Wass Albert portréja
Forrás: wikipedia.com | Fotós: Simon M. Veronika

Az Elie Wiesel Intézet arra emlékeztetett, hogy egy 2002-ben elfogadott sürgősségi kormányrendelet betiltotta a fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő szervezeteket, szimbólumokat és megnyilvánulásokat, bűncselekménynek nyilvánította a tömeggyilkosságokért vagy háborús bűnökért elítélt személyek kultuszát. Megállapította, hogy e tilalom ellenére léteznek még Romániában olyan utcák, jogi személyek és közterületen elhelyezett emlékművek, amelyek emberiesség ellen elkövetett vagy háborús bűnökért elítélt személyek nevét viselik, vagy nekik állítanak emléket.

„Még ha Romániában nem is tartanak megemlékezéseket, a szélsőjobboldal meghatározó alakjainak, amiként ez Bulgáriában történt az elmúlt hét végén, és nem is próbálják magas rangú állami tisztségviselők relativizálni a zsidók második világháborúbeli tragédiáját, amiként ez nemrég Lengyelországban történt, úgy ítéljük meg, hogy a nagyváradihoz hasonló eseményekhez való felületes viszonyulás súlyosabb kilengésekhez vezethet” – áll az intézet közleményében.

Nagyváradon szombaton az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) közös szervezésében vetítették le szombaton az Adjátok vissza a hegyeimet című dokumentumfilmet. Amint Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei szervezetének elnöke az MTI-nek elmondta, a Wass Albert életét felelevenítő dokumentumfilmet, Koltay Gábor alkotását mintegy hetvenen tekintették meg a vetítésen.

Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy több ember kivégzésére bujtotta fel az 1940-ben Észak-Erdélybe bevonuló magyar hadsereget. Az írót és apját 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte.

Wass Albert a háború után nem tért vissza Erdélybe, 1951-től az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. A kommunista román hatóságok kiadatási kérelmét az amerikai igazságügyi minisztérium több rendben is megvizsgálta, és megalapozatlannak találván elutasította.

Wass Albert halála után az író egyik fia elindította a rehabilitálás romániai folyamatát, de perújrafelvételi kérését a román legfelsőbb bíróság 2008-ban jogerősen elutasította.

A gyergyószentmiklósi ügyészség 2013-ban gyergyószentmiklósi és gyergyócsomafalvi magyar értelmiségieket vizsgált ki Wass Alberthez kapcsolódó rendezvények szervezése miatt, de nem indított bűnvádi eljárást az érintettek ellen.

Gróf czegei Wass Albert író, költő hamvai a marosvécsi várparkban leltek végső megnyugvást. Wass Albert a mezőségi Válaszúton született 1908-ban, Kolozsváron járt gimnáziumba, Debrecenbe agrárakadémiára, tanított a kolozsvári egyetemen, majd 1944-ben külföldre menekült. Évekig élt Németországban, majd 1952-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol megalapította az Amerikai Szépmíves Céhet. Floridában 1998 februárjában önkezével vetett véget életének. Wass Albert emlékét egy sírkőbe illesztett arcképes plakett őrzi, melyen Üzenet haza című legendás versét idézi a felirat: " target="_blank" rel="noopener">„A kő marad”.

Borítókép: Wass Albert író születésének 100. évfordulója alkalmából az író szobrát – Máté István és Lantos Gyöngyi szobrászművész alkotását – állították fel Szentesen, a Szent Anna templom kertjében 2008. október 24-én

MTI Fotó: Rosta Tibor

Ezek is érdekelhetik