Veszélyben a disznótoros? Csaknem százezerrel csökkent a sertésállomány

A KSH tájékoztatása szerint míg a sertések száma tavaly júniusban már meghaladta a 3 milliót, addig az idei hatodik hónap végére 99 ezerrel lett kevesebb. Az anyakocák száma pedig 21 ezerrel csökkent júniusra, az egy évvel korábbi helyzethez képest.

Mi az oka ennek a változásnak, és mi a helyzet a kormány 2012 második felétől beindított sertésstratégiájával?

A tervek szerint 6-7 év alatt kellene megduplázni a sertések számát, 6 millió darabra. Tagadhatatlanul történtek a sertéstermelés fejlesztését célzó lépések. Például emelték az állatjóléti támogatást, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében leszállították a sertéshúst terhelő áfát 27-ről 5 százalékra.

Babati Zoltán, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke érdeklődésünkre közölte, a rendelkezésre álló adatok szerint 2012-ben 2 millió 989 ezer sertés volt Magyarországon, 2015-ben a számuk 3 millió 124 ezer darabra növekedett a sertésstratégiának köszönhetően.

– A kormányzat ennek érdekében tavaly 9,1 milliárd forint támogatást biztosított, amely a 2010. évi támogatásoknak az másfélszerese. A sertéshús áfájának 27 százalékról 5 százalékra történő csökkentésével a feldolgozóipar hozzávetőlegesen 30 százalékkal tudta növelni a termelését. A sertéshús jelentős forgalomnövekedése egyértelműen jelzi, hogy az ágazat fehéredését szolgálta a sertéshús áfájának csökkentése.

Az állatállomány alakulásában nyilván a legfontosabb tényezők a piac és a felvásárlási árak alakulása. Ezzel kapcsolatosan Babati Zoltán közölte:

– Az élőállat kilogrammonkénti felvásárlási ára az idei év első 3 hónapjában mélyponton volt, alig érte el a 300 forintot, mostanra azonban 400-420 forint krül alakul, ami a nemzetközi piaci folyamatok eredménye. Ugyanis Ázsiában, főként Kínában és Dél-Koreában-megélénkült a sertéshús iránti kereslet. Ez enyhítette azt a nyomást, amely az orosz embargó miatt alakult ki az unió piacán.

A körmendi sertésfeldolgozó cég vezetője tájékoztatott, hogy az említett intézkedések mellett fontos, hogy a tőkehús mellett a húskészítmények is alacsonyabb áfa-besorolásba kerüljenek, és a feldolgozók nagy piaci áttörést remélnek a Kiváló Magyar Sertés védjegy bevezetésétől is.

– A felsorolt intézkedések mind azt a célt szolgálják, hogy a hazai sertésállomány elérje a 6 milliós darabszámot. Ezeknek az intézkedéseknek a pozitív hatása, a termelői bizalom visszaállítása az ágazattal szemben fokozatosan tapasztalható.

Kevésbé optimistán látja a helyzetet Végh Zsolt, az egyik legnagyobb zalai sertéstermelő vállalkozás vezetője. Az említett darabszámcsökkenés okát a korábbi alacsony felvásárlási árakban látja.

– Egyértelműen a piaci folyamatok miatt következett be az első félévre az állomány csökkenése. Az első félévben olyan alacsonyak voltak a hízó átvételi árak, hogy a termelők közül mindenki, mi is veszteséget könyveltünk el. Tavaly szeptembertől kezdtek zuhanni az árak, és idén májusban volt a mélypont, 280 forintos kilónkénti átvételi árakkal. Ezért a termelők közül sokan, elsősorban bérhizlalók csökkentették az állomány számát. Mi nem csupán szinten tartottuk, nem bővítettünk. Ennek egyértelműen böjtje van – magyarázta a júniusi kisebb állatlétszámot.

Végh Zsolt ugyanakkor jelezte, jelenleg biztatóak az árak.

– A távol-keleti igény növekedésével Németországban is elmozdultak, emelkedtek az árak, és most 425 forint körül veszik át élősúlyban a sertést. Olyan kiszámíthatatlan a piac, ami nem normális, a termelő így nem mer előre tervezni – mondta a szakember.