Télen aratnak a halászok

Szezonális ételnek számít a hal, ilyenkor, karácsonykor fogy az egész éves mennyiség 40 százaléka. A halászati ágazat helyzetéről kérdeztük dr. Németh Istvánt, a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) elnökét, a Tógazda Zrt. elnök-vezérigazgatóját.

– Jó éve volt a magyar halgazdálkodási ágazatnak, hiszen a meleg nyár kedvezett annak, hogy nagy testűre nőjenek a halak, elsősorban a pontyok. Azonban az augusztusi csúcshőmérsékletek már estenként a ragadozó halak elhullásához vezettek. Emiatt különösen a süllővel értünk el gyengébb eredményt. Ugyanis a sekély tavak vízhőmérséklete néhány gazdaságban a harminc fokot is elérte, ami már az oxigén szintet lecsökkentette. Ellenben a kenyérhalnak számító ponty, ami mintegy 65 százalékot képvisel a magyarországi tógazdasági termelésben, nagy testűre nőtt, és a takarmányellátás is kiegyensúlyozott volt, a takarmányárak nem szöktek az idei évben az égig, így gyakorlatilag a tavalyi áron tudjuk kínálni a pontyot, ami a tógazdaságok legfőbb karácsonyi terméke. Magyarországon az éves pontytermelésnek a 35-40 százaléka ebben az időszakban fogy el – mondta dr. Németh István a termelés és hazai fogyasztás csúcsidőszakáról.

A halfogyasztás utóbbi években mért mutatóiról dr. Németh István elmondta, ha kis lépésekkel is, de növekszik.

– Az Európai Unióban elfogadott számítási módszer szerint mi élősúlyra számítjuk a fogyasztást. Az európai uniós éves átlagfogyasztás ez alapján egy főre vetítve 22 kilogramm. Magyarországon 5,2 kilogramm az egy főre jutó éves hal fogyasztás. De a rendszerváltozáskor 3,2 kilogramm volt. Ami még pozitív dolog, hogy egyre több fiatal keresi a haltermékeket, ez a jövőre nézve reményt keltő. Nemcsak az országban előállított édesvízi halakra vonatkozik ez, hanem jelentős érdeklődés mutatkozik a szomszédos országokból beszállított tengeri halakra, és egyéb seefood termékekre. Utóbbiak is nagyon egészségesek, hiszen telítetlen zsírsavakban gazdagok, sok ásványi anyagot tartalmaznak, és a magyar halakkal együtt hozzájárulnak az egészséges étrendehez. Persze jelentősen növelhetné a fogyasztást, ha a sertéshúshoz hasonlóan a hal forgalmi adóját is lecsökkentenék 27-ről 5 százalékra. Erre 2016-ban sajnos még nem számíthatunk.

A MAHAL elnöke elmondta, az országban összesen közel 25 ezer hektáron folyik halgazdasági haltermelés és aquakultúra. A fiatalabb korosztályra jellemzőbb, hogy keresi a feldolgozott haltermékeket is, itt a szálkamentesség a fontos kritérium. A harcsafélék filéjét keresik nagyobb arányban, még akkor is, ha annak az ára többszörösen meghaladja a pontyét. Az ágazat évről évre növeli a termelését, azonban a többlet jelentős részét exportálják. Elsősorban Ausztriába, Lengyelországba, Romániába. Ezekben az országokban a saját termelésükhöz képest nagyobb a fogyasztás.

A tógazdasági termelés fejlesztési lehetőségeiről elmondta: – A 2016-tól 2020-ig terjedő időszakban az unió által nemrég elfogadott Magyar Halászati Operatív Programban mintegy 15,5 milliárd forint áll rendelkezésre a halászati ágazat fejlesztésére, amit 50 százalékos intenzitású támogatás mellett gazdálkodók, tógazdaságok, halkereskedelmi és -feldolgozó szervezetek vehetnek igénybe. Ez jelentős pénz e viszonylag kis ágazat szereplői számára, és nagy szükségük van rá – mondta többek között dr. Németh István.