A magyaroknak túl drága

Hagyományosan az olasz igények határozzák meg a magyar juhtenyésztés helyzetét. A hazai bárányexport szinte teljes egészében Olaszországba irányul. Az év folyamán három nagy szezon köré szerveződik a hazai szállítás, és az egyik, talán legjelentősebb, időszak a húsvét előtti heteket jelenti. A Dunántúlon, Zalában is meghatározó felvásárló kft. ügyvezetője, Szabó Sándor érdeklődésünkre elmondta:

– Több kedvező és egy kedvezőtlen körülmény határozza meg a hazai juhtenyésztést, az export eredményét. Évek óta, és idén is gyenge volt a tél, sokkal könnyebb, kisebb költséget felemésztő volt a teleltetés, mint valamikor, a nagy teleken. A csapadékos tavalyi év után megfelelő mennyiségű, viszonylag olcsó tömegtakarmány áll rendelkezésre, a gabonafélék is olcsóbbak mint korábban, ezért a tápárak is viszonylag alacsonyak lettek. A forint árfolyamának az utóbbi hónapokban bekövetkezett erősödése viszont nem kedvez az ágazatnak, nekünk a 315-320 forint árfolyamú euró volt jó. Jelenleg folynak az olasz megrendelőkkel az ártárgyalásaink. Egy ideje viszont megnehezíti a munkánkat az úgynevezett kéknyelv betegség megjelenése. Ennek a kérődzőkre, elsősorban a juhokra veszélyes betegségnek a terjesztője a szúnyog. Az enyhe időjárás hátránya, hogy a mediterrán térségből e fertőző rovarok is észak felé húzódnak. Tavaly is előfordult az országban – az emberre egyébként nem veszélyes – kéknyelv betegség. Az állategészségügy ilyenkor azonnal zárlati intézkedést vezet be az érintett állománnyal szemben. Az unió a betegség felbukkanása miatt bevezetett egy két évig tartó korlátozást, mégpedig azt, hogy az országból kivitt bárányokat egy napon belül le kell vágni. Ez nagyon megnehezíti az olasz vevőkkel a szállítás szervezését – mondja Szabó Sándor.

Olasz István a húsvéti szállításra váró bárányok között. Közel 300 anyajuhot tart, a szaporulat egy részét értékesíti. Fotó: Pezzetta Umberto

A szakértő elmondta azt is, a magyar juhászatnak van egy rendkívül nagy előnye, ami miatt ilyenkor, húsvét táján szinte egyedüli az olasz piacon.

– A magyar merinó állományt úgy tudták szelektálni még a korábbi évtizedekben, hogy szinte egész éven át termékenyíthető. Ezzel szemben a nyugat-európai húsfajták erre nem alkalmasak. A magyar juhászat így egész éven át tud bárányhúst előállítani. Európa más részein más módszereket alkalmaznak, más a takarmányozás, többet legeltetnek, de az ottani hústermelő juhfajták egy évben egyszer ivarzanak, augusztus végétől október végéig. Az Olaszországba történő húsvéti bárányszállítás húsvét előtt két héttel kezdődik, amikor más európai országokban még nincs bárány. Ezt az előnyt mi az árban is tudjuk érvényesíteni. A magas minőségű magyar báránynak ilyenkor nincs konkurenciája – közölte az ügyvezető.

Hozzátette, van ugyan a piacon fagyasztott új-zélandi, vagy ausztrál húsbárány, de mégis a friss, és drága magyar bárányt részesítik előnyben az olaszok, a hús magas minősége miatt. Ehhez a minőséghez hozzátartozik, hogy az export bárány nem legelhet, mert akkor más jellegű lenne a húsa. Intenzív tartással, tejen, minimális, jó minőségű szénán, teljes értékű abrak takarmányon állítják elő ezt a húst a magyar juh ágazatban, drágán. Ez mindjárt magyarázat is arra, miért nem bővül a hazai fogyasztás. Egyrészt nincs nagy hagyománya a juh, illetve bárányhús fogyasztásának, másrészt a hazai átlagvásárló nem tudja megfizetni.

– A tejes bárány ára a gazda portáján átvéve élő súlyban átlagosan kilónként 3,5 euró körül mozog. Erre még rárakódik a vágási költség, a szállítás, mire egy kiló minőségi bárányhús a polcra kerül, az nálunk kilónként 4000-5000 forintba kerül, az ára a borjúhússal és a lazaccal vetekszik. Így aztán nem várható a bárányhús hazai piacának a bővülése. Magyarországon 20-25 dekagramm az éves, egy főre jutó bárányhúsfogyasztás. Ennek a 99 szeresét állítjuk elő az országban, amit exportálni kell – mondta többek között Szabó Sándor.

Zala megyében évről évre csökken a juhászatok száma, tudtuk meg Olasz István zalaegerszegi gazdálkodótól, aki Andráshidán tartja az állományát.

– Három súlykategóriában, 13-16, 16-20 és 20-24 kilós kategóriákban veszik a bárányt az ilyen szezonális szállításokkor. Ha a kicsiket, a 16 kilósakat már megveszik, akkor talán lesz 60-70 darabos értékesítésem, de ha a kisbárányt nem veszik át, akkor csak a fele. Jelenleg közel 300 anyajuhot tartok, plusz a szaporulatot, aminek egy részét értékesítem. A teleltetés jó volt, elég sokáig tudtuk legeltetni az anyaállatokat, jó lett a széna minősége is. Ez által talán egy kicsit nyereségesebb lesz az idei évünk – bocsátotta előre reményeit a gazdálkodó.