Újabb csúcstalálkozót tartottak a KKVHáz mozgalom szereplői

– A KKVHázat amolyan interaktív kávéházként kell elképzelni, amely a kis- és középvállalkozásokról szól. Az idei első rendezvényünk fő témaköre a képzés, azon belül annak duális változata – mondta bevezetőként Gulyás József, a KKVHáz Zrt. vezérigazgatója.

Keresztes Péter, a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány főigazgatója vitaindítójában kiemelte: a KKV-k esetében az alapvető vállalkozási, pénzügyi, jogi, adózási és számviteli ismeretek hiánya egyaránt súlyos kockázat mind a vállalkozások, mind pedig a finanszírozók és az EU-s támogató intézmények szempontjából. Elengedhetetlen tehát ezen kompetenciák fejlesztése, ami a vállalakozói kör képzésének fókuszába kell, hogy kerüljön.

A kép bal szélén Gulyás József, a KKVHáz vezérigazgatója beszél – ő vezette a kaposvári konferenciát. A balján Bíró Norbert alelnök foglal helyet, a házigazda Somogy Megyei Közgyűlést képviseletében. Fotó: PLT

A fórumon számos olyan problémát felvetettek a résztvevők, amelyek valamennyi megyénkben ismerősen csengenek. Kaposvárra, Somogyba is jönnének a nagy befektetők, ha megfelelő lenne az infrastruktúra – vélekedett az amúgy somogyi származású Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.

– Hogy mit hoz a holnap? Nem könnyű eligazodni a gyorsan változó jogszabályok sűrűjében. Próbálunk ugyan gyorsan alkalmazkodni, de igazából nem ez a siker kulcsa. Az iskolában hiába lesz az adott szakma mestere valaki, ha kikerül a nagybetűs életbe, és nem kap segítséget, nem áll oda mellé valaki, elveszett ember.

Horváth Ákos ismert kaposvári vállalkozó ezt megerősítve elmondta: eddig bárkit is vettek fel, senkit nem lehetett azonmód úgymond csatába küldeni. Stickel Péter kaposvári tankerületi igazgató is megerősítette, hogy szakember hiány van. Abban viszont mindenki maradéktalanul egyetértett, hogy aki vállalkozásra adja a fejét, az kapjon valamilyen alapképzést, segítséget.

– Az a közös célunk, hogy az ország és a megye gazdasága, ezen belül is a KKV szektoré, fejlődjön. Aligha mondok nagy újdonságot: a hazai kisvállalkozások tőkeszegények – mondta Daxner Gábor, a VOSZ Somogy megyei elnöke. – Ez pedig azt jelenti, hogy tulajdonképpen alibi vállalkozásokról van szó. Szerte az országban 880 ezer vállalkozás van, ami milliónál is több embert foglalkoztat. Fontosak a törvények, de ne máról holnapra éljenek. Ha már megalkotjuk őket, akkor legyen kihordási idejük.

– A gazdaságot leginkább egy piramisként lehetne elképzelni, amelynek a csúcsát a vállalkozások csupán 1,5-2 százaléka jelenti: ezek a nagy multik, amelyek milliárdos bevételeket produkálnak – osztotta meg véleményét Balogh Krisztián, az egyik hazai nagy bank régiójának vállalkozói szakértője.

– Nyolc-tíz százaléknyi azoknak a cégeknek az aránya, amelyeknek valahol 50 és 100 millió között mozog az árbevételük. A piramis alját pedig az a 90 százalék jelenti, amelyek bevétele sok esetben még a 10-20 millió forintot sem éri el. Ezek a magyar vállalkozások, amelyek közül nagyon sok csak egyetlen alkalmazottat foglalkoztat. Ezek a mikrogazdaságok jelentik a vidék megtartó erejét, vagyis ők azok, akik tényleg nemcsak rászorulnak, de meg is érdemlik a támogatást.

A megjelentek a hazai képzés három legégetőbb, megoldandó feladatának a piaci igényekhez igazodó oktatás problematikáját, a vállalkozói kultúra és kompetencia hiányát, amely a versenyképességet gátolja, és a különféle szervezetek párhuzamos, de összehangolatlan és összességében alacsony hatékonyságú lépéseit tartották.

A TALÁLKOZÓ NÉGY AJÁNLÁSA

- A kormányzat az oktatáspolitika kialakításába hívja be a KKV szektor eddig figyelmen kívül hagyott szereplőit.

- A cégvezetés legyen „jogosítványhoz kötött" és annak a minimum feltételeit a KKV szektor maga dolgozza ki.

- Készüljön egy kataszter arról, hogy ki mit és milyen felhatalmazással oktat hazánkban a kisvállalatok érdekében, továbbá készüljön erről egy jelentés a kormány felé, hogy a képzésre rendelkezésre álló források koordináltan és hatékonyan kerüljenek felhasználásra.

- A kis- és középvállalati szereplők tájékoztatása a csúcstalálkozó résztvevői szerint hiányos, és kérték a KKVHázat, illetve a vele partnerségben együttműködő szervezeteket és médiákat, hogy strukturáltan és teljes körűen vegyenek részt a kkv-szektor tájékoztatásában.