Harmadából is meg lehetne oldani a mederkotrást

Írásunkra egy vállalkozó is reagált, aki szerint a becsült ár töredékéből megoldható lenne a kotrás.

Tavaly tavasszal több száz önkéntes, több ezer homokzsákkal védekezett az áradás ellen. Egyes vélemények szerint ezen költségek töredékéből meg lehetett volna oldani a problémát. Fotó: Szakony Attila

A Pricipális csatornáról készült legutóbbi írásunk arról szólt, hogy az elmúlt néhány év során már sokan és sokszor ígéretet tettek a helyzet rendezésére, ám ennek ellenére a mai napig nem történt meg a meder kotrása és a védmű feltöltése, ami megakadályozhatná a vízfolyás áradását, ami nem csak termőterületeket, de lakóházakat is veszélyeztet.Cikkünk megjelenését követően az alsórajki tőzegbánya tulajdonosa, Borda Kálmán levélben fogalmazta meg észrevételeit. Mint írta: vállalkozásuk – az érintettség okán – már 2007-ben kezdeményezte egy olyan szakmai fórum létrehozását, ahol a vízügyi és természetvédelmi szakemberek, a gazdálkodó szervezetek és az érintett települések vezetői közösen alakíthatják ki álláspontjukat. Azzal ugyanis akkor még mindenki egyetértett, hogy a meder kotrása elengedhetetlen a probléma megoldásáshoz.

– Cégünk 2010-ben másik öt gazdasági társaság aláírásával együtt kérelemmel fordult dr. Illés Zoltán akkori államtitkárhoz, melyben a Principális csatorna mederkotrását szorgalmaztuk – írta Borda Kálmán, aki hozzátette: két évvel később dr. Kling István vízügyi államtitkár arról tájékoztatta, hogy ezen beruházás költségeit csak pályázati forrásokból lehetne finanszírozni.

– A minisztérium számításai szerint a csatorna teljes hosszban történő mederkotrása 500-600 millió forintba kerülne, de a Nagykanizsa környéki, körülbelül 9 kilométeres szakasz rendezése is 180-200 millió forintot emésztene fel. Ezt mi abszolút túlzónak tartottuk, vállalkozásunk fel is ajánlotta, hogy a becsült költségek harmadáért, azaz 200 millió forintért teljes egészében megkotornánk a csatornát. Természetesen erre sem volt pénz.Borda Kálmán levelében azt is megjegyezte, hogy szerinte a legnagyobb problémát a hazai szemlélet okozza, jelesül az, hogy ha valami állami pénzen készül, akkor az rendszerint kétszer, háromszor többe kerül, mint a beruházás valódi költsége. A vállalkozó szerint a tavaly tavaszi árvízi védekezés is kabaréba illett, hiszen ahelyett, hogy középiskolásokkal, illetve nyugdíjasokkal pakoltatták a homokzsákokat, profi céget is megbízhattak volna a feladattal, mely a költségek töredékéért elvégezte volna a feladatot.

Borda Kálmán befejezésül azt kérte a kormányoldalhoz tartozó zalai parlamenti képviselőktől, hogy lobbierejüket arra fordítsák, hogy az állam végre teljesítse kötelező feladatait.A felvetésekkel kapcsolatban megkerestük Cseresnyés Péter polgármestert, aki ismét azt hangsúlyozta, hogy korábban és most is mindent megtesz a Principális csatorna ügyének rendezéséért, ám a beruházás magas költségei miatt ez nem megy egyik napról a másikra. Mint mondta: a következő négy éves kormányprogramban kiemelt célként szerepel ezen vízfolyások rendbetétele.