Jelentősen nőtt az iskolázottság

A statisztikusok szerint az iskolázottsági színvonal emelkedésében jelentős szerepe volt annak, hogy egyre többen tanul(hat)tak tovább, és egyúttal számos oktatási forma közül is választhattak. Ezzel együtt csökkent a nyolc osztálynál alacsonyabb végzettségűek hányada, ami szorosan összefügg az általános tankötelezettség korhatárának emelkedésével. (Egy aktuális közbevetés: a jelenlegi oktatási kormányzat tavaly szeptember 1-től leszállította a kötelező iskolába járás alsó és felső korhatárát is.)

A pozitív változások minden végzettségi szint esetében megfigyelhetők. A 2011. októberi cenzus adatai szerint a 7 éves és idősebb népesség több mint egytizede nem fejezte be az általános iskolát ugyanez az arány 1960-ban még 76 százalék volt. Két éve a megyében élők 26 százalékának volt a legmagasabb iskolai végzettsége a nyolc általános. A szakmai oklevéllel rendelkezők aránya ma 23 százalék (ez az arány 1960 óta 5,1-szeresére nőtt), míg érettségije a zalai emberek 27 százalékénak van (fél évszázaddal ezelőtt ugyanez a mérőszám 3,2 százalék volt.) A diplomások gyakorisága kiemelkedően nőtt: 1960-ban a 7 évesek és idősebbek csupán 1 százaléka rendelkezett ilyennel, ma viszont a vizsgált népességben már 12 százalék az arány. A változás ez ügyben különösen az utóbbi két népszámlálás idején volt számottevő.

2011-ben a 15 évesnél idősebbek 95 százaléka befejezte az általános iskolát ez az arány 2001-ben 88, 1960-ban 27 százalék volt. A 18 évesek és idősebbek körében a legalább érettségizettek aránya ma 44 százalék, nemenként nem kis különbséggel: a nők 46, és a férfiak 41 százaléka tartozik e kategóriába.

1960 óta több mint tízszeresére nőtt, ezen belül az utolsó évtizedben másfélszeresére változott a diplomások aránya a 25 éves vagy idősebb zalaiak körében. A 19 százalékos országos átlagtól elmarad a zalai, 15 percentes eredmény, a megyék összevetésében a középmezőnyben állunk. Ma már a diplomások nagyobb része nő, valamennyi fiatalabb korosztály esetében is, a tendencia csak a 60 év felettieknél fordul meg, ahol jelentős az oklevél-többlet a férfiaknál. A diplomások aránya a városokban 19,2, a falvakban 8,9 százalék.

Az elmúlt tíz évben 19 százalékról 22-re emelkedett az idegen nyelvet is beszélők aránya Zalában. A nyelvek között a német dominál (közel 60 százalék), bár az arány némileg csökkent 2001 óta. Az angolul tudók száma 30-ról 40 százalék közelébe nőtt. Jelentős a megyében még az orosz beszédszintű ismerete, de földrajzi fekvésünkből adódóan nem elhanyagolható a horvát sem.

Idegennyelv-ismeret szempontjából nincs különbség a nemek között. Ugyanakkor a magasabb képzettséggel nő az arány: a csak általános iskolát végzettek közt 16 százalékon áll, a diplomások esetében 50 százalék felett van.