Rekordot döntött a cégfelszámolások száma

Az első félévben 9.500 céggel szemben indult felszámolási eljárás, míg júniusban 2.116 volt ezeknek a száma. Mindkét szám abszolút rekordnak számít - jelentette be Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója.
   
Az adatok szerint a 11.778 cég megszűnését kezdeményezték végelszámolással, ami 65 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest. Az Opten értékelése szerint ez utóbbi szám örvendetes, hiszen azt jelzi, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a cégbíróságok végre eljárnak azokkal a cégekkel szemben, amelyek nem adják le időben előző évi mérlegeiket, ráadásul a végelszámolási folyamat végén az érintett cég nem marad a tartozási láncban.
   
A növekedéshez hozzájárult az úgynevezett másodlagos felszámolási folyamat is, amelynek kereteiben a bedőlő nagyobb vállalatok nehéz pénzügyi helyzetben lévő beszállítókat hagynak maguk után - értékelt a szakember.
   
Az Opten keddi adatközlése szerint a felszámolt cégek átlagos árbevétele az előző félévben 76,72 millió forint volt, ami kevesebb az előző év hasonló időszaki 84,25 millió forintnál. A szervezet szerint az idei év első félévében az egy-egy ágazatban felszámolt cégek aránya a gépjármű, építő- és agráriparban volt a legnagyobb.
   
Csorbai Hajnalka kiemelte: az év végére a felszámolások száma a 19 ezret, míg a végelszámolások száma a 25 ezret haladhatja meg és ezek a számok magas szinten stabilizálódhatnak. Ez kedvező folyamatot jelen, hiszen a magyar gazdaság méreteihez képest túl sok, 560 ezer társas vállalkozás működik és ezek 8 százalékának árbevétele haladja csak meg a 100 millió forintot - tette hozzá.
   
Az Opten tájékoztatása szerint a felszámolt cégek tulajdonosainak több mint fele azonnal visszatér egy saját céggel a gazdaságba. Reményét fejezte ki, hogy az év végére megszűnik a cégek számának növekedése. Az új cégek száma ugyanis tartósan közel kétszerese a felszámolt cégekének.
   
A társaság a nagy számú cégfelszámolások hosszú távú csökkentése érdekében a jogszabályi környezet, így a csődtörvény és a cégtörvény módosítását, az EU-források hatékonyabb felhasználását, az öngondoskodás erősítését és a személyes kapcsolatok alaposabb vizsgálatát javasolja.