Hívek és ellenlábasok

- Ma hazánkban 3,6-3,7 millióan dolgoznak, ennyien tartják el a 10 milliós lakosságot, ám ebből csak mintegy 2 millióan végeznek termelő munkát. Ezen változtatni kell - szögezte le Vigh László országgyűlési képviselő, a foglalkoztatás javításáért életre hívott Közép-Zala Paktum felsőrajki zárókonferenciáján pénteken. - Amikor kimondtuk, hogy legyen egymillióval több munkahely, sikeres külföldi példákra alapozva tettük ezt, hiszen a hasonló lélekszámú Csehországban például a munkaképes lakosság több mint 65 százaléka dolgozik, szemben a mi 55 százalékos arányunkkal, a több mint egymilliárdos Kínában pedig 85 százalékos a foglalkoztatás.

A vállalás azonban, László Gyula, a Pécsi Tudományegyetem tanára szerint, nem valószínű, hogy szövetségesek nélkül megvalósítható lesz.

- A kormány célja, hogy 2020-ig 75 százalékra emelje a foglalkoztatást. Ám, ha megnézzük a tavalyi statisztikát, a kép nem túl pozitív, hiszen inkább nőtt, mint csökkent a munkanélküliség - bocsátotta előre a paktumszakértő. - Azonban azzal, ha létrejönne az egymillió új munkahely, az utolsó előtti helyről az unió élvonalába kerülhetnénk.

László Gyula úgy véli, bár messze a cél, nem kell lemondani róla, a foglalkoztatás bővítése érdekében azonban a központi politikának helyi szövetségesekre van szüksége.

- Bár a paktumhívők mellett sok az ellenlábas, azt érdemes tudni, hogy a helyi foglalkoztatási partnerségek gyakorlatát az EU a legjobb megoldások közt tartja számon, hisz sok a példa ezek hatékony munkaerő-piaci, foglalkoztatási szerepére. Központi támogatással hazánkban is számos paktum alakult az elmúlt években - hangsúlyozza a professzor, kinek vezetésével a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara tavaly górcső alá vette az összes hazai foglalkoztatási paktumot, szám szerint 47-et. Ezek közt voltak példaértékűen és formálisan működők egyaránt.

- Bár sokan úgy gondolják, a paktum feladata nem a közvetlen munkahelyteremtés, hanem az együttműködés szervezése, hogy ennek nyomán jöjjenek létre új munkahelyek. Cél a lokális koordináció és fejlesztés, azaz a helyi problémák helyi megoldása, a helyi lehetőségekre építve, a helyi közösségek együttműködésével.

Csapdát jelent, ha egyfajta projekt-szemléletet követve határozott (pályázati) időre hozzák létre a paktumot, ám a kutatás adatai szerint többségüket nem így alapították.

- A legtöbb paktum a nyugat-dunántúli régióban jött létre. Az erősebb aktivitásban, megítélésünk szerint, jelentős szerepet játszott az ausztriai minta és a nyugati régió befogadó és meghonosító szerepköre, valamint a ROP-hálózat kezdeményező képessége - sorolta a szakértő, megjegyezve: a paktumok közel fele közepesnek, 23 százaléka erősnek, 6 százaléka pedig nagyon erősnek ítélte meg adott térség munkaerőpiacára kifejtett hatását. - A mi felfogásunk szerint a paktum hozama nem egy egzakt szám (például a létrehozott munkahelyek száma), hanem a partnerségi kultúra és az együttműködés különböző formáinak kialakulása, amelyhez a paktum nyújtja a kereteket. Ennek eredménye lesz majd az összefogás, a pályázati aktivitás, a foglalkoztatási akcióprogramok megvalósítása s az új munkahelyek létrejötte.

A foglalkoztatáspolitika azonban máig nem integrálta saját intézmény- és eszközrendszerébe a paktumot, noha a funkció tisztázása és a forrásproblémák megoldása elengedhetetlen lenne, hiszen a lokális dimenzió csak így növelheti a központi fejlesztés-politikák és eszközök hatékonyságát.

- Véleményünk szerint a jó célokra s helyi aktivitásra épülő paktumok igénylik és megérdemlik a támogatást, a valós munkaerő-piaci szerepkörrel felruházott helyi foglalkoztatási partnerségeknek ugyanis nincs érdemi alternatívájuk.


Fórumok, műhelynapok, állásbörze
A Közép-Zala Paktum munkavállalói, munkaadói és civil szervezetek, önkormányzatok, munkaügyi és képző központok közt jött létre 2009-ben, munkahelyteremtés céljából, több mint 10 milliós támogatással. Dr. Csikós Andrea Dóra projektmenedzser elmondta: több vállalkozói fórumot, szakmai műhelynapot és foglalkoztatási fórumot s állásbörzét is szerveztek. Hatásukra javult a kistérségi együttműködés, és megerősödött a munkaerő-közvetítőkkel való kapcsolat. Ezek továbbfejlesztésén túl cél a munkaerő-közvetítés, képzések indítása s térségi pályaorientáció szervezése.