Nyugdíj: fókuszban az öngondoskodás

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) nemrég megjelent adatsora szerint 2008 vége óta folyamatosan csökken a tagok száma: az akkori, valamivel több mint 1,4 millióról tavaly szeptember végére 1,3 millióra mérséklődött, ráadásul az új belépők száma is jelentősen visszaesett. Míg 2008 harmadik negyedévében közel 63 ezren tették le ezen megtakarítási forma mellett a voksukat, 2009 hasonló időszakában már csak alig 10 ezren döntöttek így, tavaly a harmadik negyedévben pedig mindössze 8,5 ezer volt az új belépők száma, míg a kilépőké csaknem elérte a 6 ezret. (Igaz, 2009 hasonló időszakában ez a szám még majd 13 ezer volt.)


A taglétszám csökkenésével párhuzmosan persze az önkéntes pénztárakhoz érkező pénz is jelentősen megcsappant. A felügyelet statisztikájából azonban úgy tűnik, hogy a befizetések egyre inkább az önkéntes takarékosság irányába mozdulnak el, a tagok által fizetett tagdíj ugyanis sokkal kisebb mértékben csökkent, mint a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás. S itt az egyik nagy különbség az önkéntes és a magánpénztári rendszer között, amivel sokan még a tagok közül sincsenek tisztában: a magánnyugdíj-pénztári befizetések alapja ugyanis a munkavállalók által kötelezően fizetendő nyugdíjjárulék, míg az önkéntes nyugdíjpénztárba a tag, a már megfizetett nyugdíjjárulékon felül helyez el önként választott összeget - nyugdíj megtakarítási céllal, ami után adókedvezményt is igénybe vehet. Ezenfelül a számlára munkáltatói befizetések is érkezhetnek. További fontos eltérés, hogy míg a magánpénztári befizetésekhez kizárólag a nyugdíjkorhatár elérésekor juthatnak hozzá a tagok, addig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás 10 éves várakozási időt követően nagy adóterhekkel ugyan, de kivehető. A teljes összeghez azonban csak húsz év után vagy nyugdíjba vonuláskor juthat hozzá a tag adómentesen. A megtakarítás utóbbi esetben kérhető havi nyugdíjkiegészítésként, de egy összegben vagy a kettő kombinációjaként is.

A PSZÁF adatai szerint 2009-ben a kifizetések 90 százaléka a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakon belül történt. 2010 második félévében aztán - egyesek szerint a 2009. évi hozamoknak köszönhetően - valamelyeset csökkent a megtakarítások idő előtti visszavonásának üteme, a harmadik negyedévben azonban ismét emelkedett.

A felügyelet összesítéséből az is kitűnik, hogy az önkéntes pénztárak hosszú ideje nem tudják fedezni működési bevételeikből kiadásaikat, tavaly szeptember végén több mint 700 millió forint volt a működési veszteség, annyi, mint 2009-ben egész évben...



Vagyon és nyereség
● Tavaly, az első kilenc hónap alatt az önkéntes nyugdíjpénztárakban 68,5 milliárd forinttal gyarapodtak a tagok egyéni számlái
● Tavalyelőtt 113 milliárd volt befektetési tevékenységük eredménye
● A pénztárak vagyona a 2008 végi alig 700 milliárdról tavaly szeptember végére 863,7 milliárdra emelkedett
● A vagyon nagyobb részét (572 milliárdot) magyar állampapírban, 147 milliárdot pedig befektetési jegyekben tartottak, részvénybe mindössze 53 milliárdot fektettek


A témában további cikkeket talál a kapcsolt anyagok között!