Gazdaság

2011.01.13. 07:49

Mutassunk jobb arcot a világnak!

Szkeptikus, bizonytalan, kiváró hangulatban kezdődött a vállalkozók számára az idei esztendő, hisz egyelőre nem jó hírek érték a magyar gazdaságot. Ám a jobb tavaszba vetett remény még nem veszett el.

Varga Lívia

 

A vállalkozások számára kedvező lépés volt például a társasági adó mérséklése, a Széchenyi-program bővítése, valamint a beruházási engedélyek és a kis adók számának csökkentése. S üdvözlendő a vállalkozói vagyon illetékmentes öröklésének lehetősége is: azért, mert a vállalkozó meghal, ne kelljen a vállalkozásnak is vele halnia, hangsúlyozta a főtitkár.

A személyi jövedelemadó 16 százalékra csökkentése kapcsán Dávid Ferenc megjegyezte: már a bejelentéskor lehetett tudni, hogy egy ilyen mértékű változásnak a költségvetés más ágán több száz milliárdos ára lesz. S mivel a hiány nem szabadulhatott el, a bevételi oldalon kellett ezt előteremteni, jött tehát a négy különadó és a magánnyugdíjpénztári rendszer átalakítása. Az élőmunkára rakódó terhek csökkentése azonban elmaradt.

- A különadóknak - folytatta a főtitkár -, örülni nem lehet, mert rontják a versenyképességet, s a magyar gazdaság szempontjából nem is túl szimpatikusak, hiszen ha be lehetett vezetni négyet, a kör akár tovább is bővíthető. Ráadásul egyelőre az is kérdéses, valóban ideiglenesek maradnak-e ezek az extraadók, melyek kivetése álláspontunk szerint csak egy rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseként vehető tudomásul. Nagyon fontos azonban, hogy a különadókból befolyó bevétel és a magánnyugdíjpénzári vagyon a nagy elosztórendszerek reformját szolgálja majd. Nem lenne jó ugyanis, ha ez a többletbevétel elfolyna, 2013-14-ben pedig a politika sajátos logikája szerint elkezdődne az osztogatás. Éppen ezért a VOSZ minden lehetséges fórumon arra ösztönzi a parlamentet, hogy ezeket a lépéseket idén vagy legkésőbb jövőre mindenképp lépje meg.

 

A főtitkár tragikusnak nevezte, hogy a 27 EU-tagállam közül hazánkban a legalacsonyabb, mindössze 54 százalékos a foglalkoztatás, ami annyit jelent, hogy a 15-64 év közötti korosztály közel fele távol tartja magát a munkaerőpiactól. Drámai a rokkantnyugdíjasok rendkívül magas száma is: míg a 4,5 milliós Szlovákiában 80 ezer rokkantnyugdíjas van, a tízmilliós Magyarországon több mint 760 ezer. Mint Dávid Ferenc megjegyezte: nem csekély, 3-400 milliárdos kifizetésekről van szó, s ha nem történik változás, pár év múlva a kormány újra megtalálhatja az adó- és járulékfizetőket. A legsúlyosabb helyzet azonban szerinte a közszférában van.

- Hazánkban 700 ezren dolgoznak az állami és az önkormányzati rendszerben, az ugyancsak tízmilliós Csehországban azonban 400 ezer dolgozóval oldják meg ezt - mondta, hangsúlyozva: miután a Bajnai-kormány teljesen logikusan s az európai irányoknak megfelelően meghirdette a nyugdíjkorcentrum emelését, gazdaságilag teljesen indokolatlan volt annak lehetővé tétele, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak, főleg úgy, hogy ezt a 9,5 százalékos munkavállalói járulék 10 százalékra emeléséből finanszírozzák.

Nehezen magyarázható az is, hogy miközben a kereskedelmi láncokra kivetették a különadót, megszüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami a VOSZ számításai szerint 20-25 ezer fő elbocsátásával járna, s 250 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

- Hazánkban 700 ezren dolgoznak az állami és az önkormányzati rendszerben, az ugyancsak tízmilliós Csehországban azonban 400 ezer dolgozóval oldják meg ezt - mondta, hangsúlyozva: miután a Bajnai-kormány teljesen logikusan s az európai irányoknak megfelelően meghirdette a nyugdíjkorcentrum emelését, gazdaságilag teljesen indokolatlan volt annak lehetővé tétele, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak, főleg úgy, hogy ezt a 9,5 százalékos munkavállalói járulék 10 százalékra emeléséből finanszírozzák.

Nehezen magyarázható az is, hogy miközben a kereskedelmi láncokra kivetették a különadót, megszüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami a VOSZ számításai szerint 20-25 ezer fő elbocsátásával járna, s 250 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

- Hazánkban 700 ezren dolgoznak az állami és az önkormányzati rendszerben, az ugyancsak tízmilliós Csehországban azonban 400 ezer dolgozóval oldják meg ezt - mondta, hangsúlyozva: miután a Bajnai-kormány teljesen logikusan s az európai irányoknak megfelelően meghirdette a nyugdíjkorcentrum emelését, gazdaságilag teljesen indokolatlan volt annak lehetővé tétele, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhassanak, főleg úgy, hogy ezt a 9,5 százalékos munkavállalói járulék 10 százalékra emeléséből finanszírozzák.

Nehezen magyarázható az is, hogy miközben a kereskedelmi láncokra kivetették a különadót, megszüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami a VOSZ számításai szerint 20-25 ezer fő elbocsátásával járna, s 250 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

Nehezen magyarázható az is, hogy miközben a kereskedelmi láncokra kivetették a különadót, megszüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami a VOSZ számításai szerint 20-25 ezer fő elbocsátásával járna, s 250 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

Nehezen magyarázható az is, hogy miközben a kereskedelmi láncokra kivetették a különadót, megszüntetnék az üzletek vasárnapi nyitva tartását, ami a VOSZ számításai szerint 20-25 ezer fő elbocsátásával járna, s 250 milliárd forintos bevételkiesést jelentene a költségvetésnek.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

- Azt a lépést, ami ma Magyarországon, amikor 11-12 százalékos a munkanélküliség, akár csak egyetlen munkahelyet is veszélyeztet, nem szabad meglépni. Egy olyan nyitott gazdaságú ország esetében, mint hazánk, nagyon rossz üzenet a világ három legnagyobb hitelminősítőjének leminősítése is. Fontos lenne tehát, hogy a gazdaságban és a diplomáciában is jobb arcot mutassunk, hiszen ha nem tudunk rácsatlakozni a német gazdaságra, kérdéses, hogy létrejön-e tíz év múlva az egymillió munkahely.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

Sok pénzbe nem kerülne, a vállalkozók közérzetét azonban nagyban javítaná az adminisztrációs teher csökkentése, az ugyanis még mindig kétszerese az unió átlagának.

Ezek is érdekelhetik