Parragh László az irányokról, célokról és adókorlátokról

- Értsük úgy, hogy az MKIK viszontlátja a kormányprogramban a saját törekvéseit?

- Abszolút mértékben.

- Megfelelő irányt és súlyt kap az iratban a gazdaság fejlesztése?

- Azt gondolom, igen. De, hogy ez milyen erőforrás átcsoportosítással fog járni a társadalom szintjén, az még nagy kérdés.

- Mekkora mozgástere lesz a gazdaság fejlesztésében az új kormánynak, mit hagyott a válság, és a Bajnai-kormány?

- A jelenlegi kormány rövid távon alkalmas volt a csődel hárításra, és ez meg is történt. De hosszú távon nem fenntartható a gazdaságpolitikája. Meg lehet tenni például, hogy nem teszek a MÁV-ba pénzt egy-két évig, de három év után összedől, vagy háromszor annyi kell majd bele. Ugyanez igaz az önkormányzatokra, az egészségügyre és minden másra. Tehát azt gondolom, a mozgástér nagyon szűk lesz. Nem elsődlegesen azért, mert a költségvetésben aknák vannak. A költségvetés körüli intézményekben vannak.

- Már most hallani, hogy tarthatatlanok lesznek a költségvetés idei irányszámai. Túl lehet lépni ezeken?

- Ezzel nem értek egyet. Látom a csábítást, és valóban úgy tűnik, hogy ez a könnyebben járható út, ami rövid távon előnnyel járna, de már középtávon is nagyon súlyos károkat okozna. Az a kérdés, hogy miért lépjük túl. Ha azért, hogy abból próbáljunk növekedést generálni, akkor azt gondolom, az komoly károkat okoz. Ha azt mondják, hogy csökkentsünk bizonyos bevételeket, vagy növeljünk állami megrendelést mondjuk száz milliárddal, az szerintem befektetői ellenállásba ütközne.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Ezzel nem értek egyet. Látom a csábítást, és valóban úgy tűnik, hogy ez a könnyebben járható út, ami rövid távon előnnyel járna, de már középtávon is nagyon súlyos károkat okozna. Az a kérdés, hogy miért lépjük túl. Ha azért, hogy abból próbáljunk növekedést generálni, akkor azt gondolom, az komoly károkat okoz. Ha azt mondják, hogy csökkentsünk bizonyos bevételeket, vagy növeljünk állami megrendelést mondjuk száz milliárddal, az szerintem befektetői ellenállásba ütközne.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Ezzel nem értek egyet. Látom a csábítást, és valóban úgy tűnik, hogy ez a könnyebben járható út, ami rövid távon előnnyel járna, de már középtávon is nagyon súlyos károkat okozna. Az a kérdés, hogy miért lépjük túl. Ha azért, hogy abból próbáljunk növekedést generálni, akkor azt gondolom, az komoly károkat okoz. Ha azt mondják, hogy csökkentsünk bizonyos bevételeket, vagy növeljünk állami megrendelést mondjuk száz milliárddal, az szerintem befektetői ellenállásba ütközne.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Sokszor hallhattuk, hogy első lépés az adócsökkentés lesz. A leendő gazdasági miniszter minapi nyilatkozatából viszont tudni lehet, hogy egy hároméves adóstratégiáról van szó, amelyben csökkentik a jövedelmek terheit, de növelni akarják a forgalom, a fogyasztás adóterheit. Nem lát ebben ellentmondást? Hogyan nőhet így a belső fogyasztás?

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Nem látok ellentmondást. Ez egy elméleti alaptézis, amivel elméleti szinten egyetértek. Hiszen, ha a fogyasztást terhelő adókat növelem, a személyi jövedelemadót pedig csökkentem, akkor a fogyasztás irányába terelek. Az állam ugyanott van a bevételeit tekintve, és növekedést generált. Csakhogy a mai magyar közegben ez borzasztó nehezen képzelhető el. Nem tudom, mire gondolt a leendő miniszter, mert jövedékiadó- és áfanövelésnek egyszerűen nincsen tere. Áfában a 25 százalékkal csúcson vagyunk, és jövedéki adóban is. Nem tudom, hol van az a terület, amire gondolt, tőle kellene megkérdezni.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az MKIK szükségesnek tartja-e, hogy a jelenlegihez képest változzon a helye és szerepe, befolyása az új kurzus alatt?

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.

- Az alaptézisünk mindig az volt, hogy együtt kell működni a kormányzattal annak érdekében, hogy a gazdaságpolitikai célok megvalósuljanak. Erre törekedtünk 2000-2002 között az Orbán-kormánnyal, 2002-2004 között a Meggyesi-kormánnyal, és a Gyurcsány-kormánnyal is. Azonban 2006-ban megjelent részünkről egy nagyon éles kritika, mert úgy láttuk, hogy a magyar gazdaság tartósan rossz pályára állt. A konvergencia-programot és az uniós források elosztását kritizáltuk elsősorban. Azt hiszem, ez megroppantotta a kormánnyal való kommunikációs kapcsolatunkat. A Bajnai-kormánnyal lényegesen jobb viszonyt tudtunk kialakítani, de ott a pálya fenntarthatóságával voltak aggályaink. Most bízom abban, hogy az új kormánnyal sikerül visszatérni egy normál együttműködésre.