És ez még csak a kezdet...! Szabó Imre foglalja össze, mitől ennyire jók a németek

A világbajnokság megkezdése előtt német győzelmet szerettem volna, nekik szurkoltam. Az 1990-es évek második felétől volt szerencsém többször Németországban járni, megnézni különböző osztályú Bundesliga mérkőzéseket, információkat szerezni az utánpótlás nevelési rendszerükről, a létesítményhelyzetről. Elfogult vagyok Németországgal, a német emberekkel, a német mentalitással, a német szervezettséggel és a német labdarúgással is. Ennek ellenére megpróbálok tárgyilagosan, csak a tényekre alapozva, néhány adalékkal hozzájárulni a témához.

Szabó Imre elfogult a német futballal kapcsolatban

Bár Joachim Löw a döntő után azt mondta, hogy egy 10 éves projekt beteljesülését jelentette a vb-cím, és hogy az egész Jürgen Klinsmannal kezdődött, a német futball megújításának kezdete egészen 2000-ig nyúlik.

Az, hogy a válogatott a 2000-es Európa-bajnokságon utolsóként végzett a csoportjában Portugália, Románia és Anglia mögött, legalább annyira sokkolta őket, mint ők a brazilokat a mostani 7-1-gyel. A szövetség azonnal elkezdte újjászervezni az utánpótlás nevelést.

2011. február végén, Magyarországon járt Gines Melendez, a spanyol utánpótlásképzés atyja,. „Ez az évtized a német futballról fog szólni" – mondta rendkívüli meglepetést keltve, hisz akkor mindenki a spanyolokat csodálta. Három pontban foglalta össze, miért. Egy: a németek nagy mértékben adoptáltak minden újítást a földrész bármelyik pontjáról. A második: beérik a vendégmunkások gyerekeinek generációja, ez a vérfrissítés előnyös lesz. Harmadik: Matthias Sammer, a Bayern keletnémet származású igazgatója, 1996 aranylabdása kiváló viszonyban van a kancellár Angela Merkellel. Az ő befolyásolásával szilárdult meg az iskolai futballoktatás: bekerült az órarendbe, hozzáértő edzőkkel.

2000-ben a Német Labdarúgó Szövetség (DFB) tudományos alapokon nyugvó elemző munkát követően elfogadta a német labdarúgó utánpótlás nevelés új képzési rendszerét. Meghatározták a célokat, az alapelveket, a szervezeti felépítést, a képzés lépcsőfokait, tartalmát. Átalakították az edzőképzési rendszert, a finanszírozást és az ellenőrzést is.

Az alapképzés az óvodákban, iskolákban kezdődik, párhuzamosan amatőr egyesületeknél zajlik, míg a tehetséggondozás négy szinten folyik. Az alapot a tartományi labdarúgó szövetségek keretében működő egyesületek jelentik. A rendszer motorjai a minőségileg képzett edzők és segítők.

A második szintet a Tehetséggondozó program jelenti, 366 központtal. Ezekben mintegy 1300, minőségi edző dolgozik. A harmadik szint az Akadémiák és a Labdarúgó Elitiskolák. Utóbbiból 29 van Németországban, speciális képzési programokkal.

Az Akadémiai rendszer lényege a következő. Minden Bundesliga I. és Bundesliga II-ben szereplő csapatnak licenc követelmény a saját akadémia működtetése, ráadásul egységes követelmény rendszer alapján. Ugyanaz a belga cég. a Double Pass világította át a német csapatokat, mint amelyik a mi akadémiai és utánpótlás rendszerünket is.

A negyedik szint az utánpótlás válogatottság és a profi első csapat.

A program sikerei önmagukért beszélnek, de a szövetség máris elindított egy újabb projektet a Szövetségi Egészségügyi Hivatallal együttműködve: az egyesületek és iskolák kapcsolatát szeretnék még hatékonyabbá tenni. A program arcai Joachim Löw, és Sylvia Neid, a női szövetségi kapitány.

A 2000-ben elindított program eredményeként a 2014-es vb-re nevezett keretben Götze és Schürrle mellé már bekerült Erik Durm, Matthias Ginter és Julian Draxler. Tulajdonképpen Kroos és Müller is ezeken az akadémiákon nevelkedett. És akkor ott van még a vb-ről sérülés miatt lemaradt Marco Reus.

A jövő tehát fényes, hogy mennyire, azt talán még nem is sejtjük, hiszen azok a német fiúk, akik 2002-ben, az akadémiai program felpörgésekor 6 évesek voltak, még csak mostanában töltik be a 18-at. Hogy ők mire képesek, azt a magyarországi U19-es Eb-n már meg is figyelhettük.

További adalék, hogy a 2013-14-es Bundesliga-szezonban rekordszámú 17 éves játékos mutatkozott be. És Schürrle vb-döntős passzában, Götze átvételében és abban, amilyen tökéletesen eltalálta a labdát estében, az elmúlt évtized minden munkája benne volt. Ha Lukas Podolskiék és Philipp Lahmék csapatára azt mondták a németek, hogy ők az új aranygeneráció, akkor Thomas Müllerékre és Mario Götzéékre milyen jelzőt használjanak? És milyen lesz majd a Draxler vezette német tizenegy?!