Gyógyír a beteg bőrre, ápol és hidratál

A nagykanizsai hölgy másfél évvel ezelőtt fogott bele a szappangyártásba, ami nem áll túl távol eredeti szakmájától, ugyanis szakács: némileg kisarkítva, itt is, ott is keverni kell.

– Maga az ötlet azonban kicsivel korábban született, úgy 2-3 éve, amikor is kaptam egy ekcémás betegséget, amit a klasszikus módszerekkel nem tudtak meggyógyítani – idézte fel az előzményeket. – Magam kezdtem el gyógymódokat keresni, így jutottam el a természetgyógyászatig, konkrétan a kecsketejjel készült szappanokig. Gyógynövényekről olvastam, alapanyagokat kerestem, az arányokat, a receptúrát pedig én kísérleteztem ki. Nekem bevált, s ekkor vetődött fel bennem, miért ne segítenék másnak is?

Schall Szilvia saját receptúrával készülő kézműves szappanaival. Fotó: Horváth-Balogh Attila

Schall Szilvia elmondta: a kecsketejet a környékből, egy becsehelyi gazdától vásárolja. Vegyít hozzá pár fontos összetevőt, így például sea-vajat, kakaóvajat, kókuszt és hidegen sajtolt olajakat (például dió, mák, kökény), melyek az Őrségből származnak.

– Készítek kézre, arcra, beteg bőrre szappanokat, szívesen használok még olyan anyagokat is, mint az agyag, az ichtiol, azaz a kátrány, vagy az aktív szén. Utóbbi például fertőtlenítő hatású és éppen az ekcémára, pikkelysömörre, pattanásos bőrre kiváló – magyarázta. – A fertőtlenítő hatás érdekében ezekbe a szappanokba még teafaolajat is teszek pluszban. A természetes alapanyagok mellett használok mesterséges illatokat is, de ezek persze, kivétel nélkül antiallergének.

E sorok szerzőjének szubjektív élménye, hogy a szappanok úgy néznek ki, mintha csak sütemények lennének, az embernek szinte kedve szottyan beléjük harapni. Az illatuk pedig... Van többek közt körtés, almás, kókuszos, vörösboros, csokoládés, sütőtökös – és a sort még hosszan lehetne folytatni.