Egervárról Bettenhausenbe (fotókkal)

Július 21-én, csütörtök este megérkeztünk Bettenhausenbe, ahol nagy szeretettel fogadtak bennünket. Peter Spieß, Bettenhausen  polgármesterének  üdvözlő beszéde, s egy kis fogadás után mindenki visszavonult a vendéglátó családjával egy rövid éjszakai pihenőre. Mert bizony abban a pár napban rövidnek bizonyult az idő, bármit is csináltunk, akár pihentünk, akár a német barátainkkal töltöttük az időt.. 


A program színes és érdekes volt. Pénteken már kora reggel felkeltünk, s elindultunk az előzetes terv szerinti útvonalon. Meglátogattuk a Helmershausen-i Mezőgazdasági szövetkezet biogas létesítményét, s Erfurtban, a türingiai tartományi önkormányzat épületében folytathattuk a számunkra manapság egyik legfontosabb kérdésben az eszmecserét, s megismerhettük a tartomány megújuló energiákkal kapcsolatos tevékenységét.  


A délutánt Weimarban töltöttük. A várossal való ismerkedést a bauhaus stílusban épített egyetem megtekintésével kezdtük. A gótika, a reneszánsz vagy a barokk stílus hallatán mindenki szeme előtt megjelenne egy ismerős épület képe, de vajon a bauhaus stílus is elindítja a fantáziánkat? Nem biztos, hogy mindenkinek ismerős a 20. század első felének legjelentősebb művészeti intézménye, a konstruktív törekvések központja és gyűjtőhelye, amely nevelési módszerei és az alkotó művészet megújítása révén vált kiemelkedő szerepűvé. Alapja a „Bauhaus-eszme". Walter Gropius szerint felelet arra a kérdésre, milyen képzettségre van szüksége egy művésznek ahhoz, hogy el tudja foglalni helyét a (gép)ipari társadalomban. A művészet és ipar, a művészet és technika közötti szakadékot kívánta áthidalni. Az építészek úgy képzelték el, hogy a szükségleteket kifejező ökonomikus, a szerkezeti-matematikus- és a szellemi-tartalmi rész egy alapjegyben, egyazon geometriai formában kifejezhető, s ahogyan a képzőművészetben a szuprematizmus a négyzetet, úgy ők a kockát tették alapformájukká. Mindenkinek, akár vannak ismeretei ezen a területen, akár nincsenek, érdekes volt „felfedezni“ ezt a nem mindennapi építészeti stílust. Aztán egy kicsit megismerkedtünk Goethe szülővárosával a városnézés során.A nap befejezéseként a Seeba tónál türingiai ételkülönlegességek, tábortűz várt ránk és csónakázási lehetőség  a holdfényben


A szombati nap sem telt el eseménytelenül. Rövid látogatást tettünk a Harz hegységbe, ahol láthattuk a Kyffhäuser emlékművet, vagy más néven Barbarossa emlékművet, amely Barbarossa Frigyes emlékére,  a Kyffhäuser hegy csúcsán Bruno Schmitz építész tervei alapján készült Kyffhausen birodalmi várának a romjain.A program a Panoráma múzeum látogatásával folytatódott, amely Magyarországot, ezen belül is a Feszti Körképet juttatta eszünkbe.

Majd Eisenachban felsétáltunk a Wartburg hegyre, hogy felfedezzük Wartburg várának minden zegét-zugát, s hogy élvezhessük a városra illetve a környékre nyíló csodálatos panorámát.
Az élményekkel gazdag nap befejezéseként a Bettenhausen-i kultúrházban asztalhoz ültünk, s kellemes beszélgetés közben elköltöttük a közös vacsoránkat, s majd egy vidám hangulatú tekeversennyel zártuk a napot.

A vasárnap reggeli hazautazás, s búcsúzkodás kissé elszomorított bennünket, de már a jövő évi találkozásról beszéltünk, hiszen a stresszes mindennapi teendők mellett észre sem vesszük, hogy repül az idő, s már ott állunk izgatottan a Pincedomb bejáratánál, s türelmetlenül várjuk a busz érkezését.