Másfélszeresére növelnék 2020-ig a K+F-re fordítható forrásokat

- Formálódik a 2014-20-as uniós költségvetés. Melyek a főbb prioritások?

- A következő hétéves periódusban a mostanihoz képest az unió költségvetése a fiskális konszolidáció jegyében GDP arányosan csökkenni fog. A kutatásfejlesztés az egyetlen olyan jelentős terület, amely egyértelmű nyertes lesz 2014 és 20 között, ez az egyetlen olyan tétel ugyanis, amely számottevő mértékben emelkedni fog. A következő 7 évben 80-85 milliárd eurót fordít az unió csak a saját közös költségvetéséből erre a célra, alapvetően oly módon, hogy az eddig több részprogramra széttagolt fejlesztési forrásokat integrálja és fókuszáltabban használja fel. Ezen K+F forrásokat azonban jelentős részben kiválósági alapon, tehát versenykörülmények között osztják fel Brüsszelben, azaz a hazai vállalkozásoknak, kutatóintézeteknek német, francia, holland versenytársakkal kell megküzdeni, ezért nagyon fontos, hogy Magyarország felkészülten tudjon pályázni. A források közel felét a nagy társadalmi kihívások, így a társadalmi elöregedés, az élelmiszerbiztonság és a fenntartható mezőgazdaság kutatására kívánják fordítani. Magyarország a gyógyszerészeti, élelmiszeripari kutatásokban például nagy eséllyel indul.

- A napokban hozták nyilvánosságra a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia tervezetét, amelyet társadalmi konzultációra bocsátottak. Melyek a főbb célkitűzései?

- Alapvető célkitűzése, hogy a kutatásfejlesztésre fordított összegeket 2020-ig megmásfélszerezzük, azaz a GDP 1,2 százalékáról 1,8 százalékára emeljük. Ezen belül növelni szeretnénk a vállalati szektor ez irányú ráfordításainak részarányát, mégpedig az 1,8 százalék kétharmadára. Tavaly a kutatás-fejlesztési ráfordítások elérték a 336 milliárd forintot, a GDP 1,2 százalékát, ami az elmúlt 21 év legjobb eredménye. A stratégia céljait három fő prioritásra fűztük fel: az első a tudástermelés, azaz a kutatóhelyek, tudásbázisok fejlesztése, létrehozása, kutatók képzése; a második a tudásfelhasználás erősítése, azaz a vállalati szintű tudásalkalmazás; végül pedig a kettő közötti kapcsolat, az innováció áramlásának a javítása. Utóbbiban sokat segíthetnek a zalaegerszegihez hasonló technológiai centrumok.

- A stratégia kapcsán konkrét, számszerű célokról is hallani.

- Azt tűztük ki célul, hogy 2020-ig 30 nagyobb kutatási-technológiai műhely lépjen be a világ elitjébe, ezzel párhuzamosan pedig a jelenlegi 37 ezerről 56 ezerre emelkedjen a kutatók száma. El kell érni továbbá, hogy 30 új globális nagyvállalati kutatási-fejlesztési központ telepedjen le az országban, 30 hazai technológiaigényes középvállalat jelenjen meg a térségben, és 300 kutatás-fejlesztésre támaszkodó, gyors növekedésre képes kisvállalat lépjen ki a nemzetközi piacra.

- A finanszírozás, mivel a kutatásfejlesztés terén a megtérülés hosszabb és bizonytalanabb, kiemelten fontos. Jelenleg milyen pályázatok segítik az innovációt, a K+F fejlesztéseket?

- A 2012. évi kutatásfejlesztési pályázati portfolió teljes összege körülbelül 75 milliárd forint; részben uniós, részben pedig nemzeti finanszírozású pályázatokról van szó. Ezek alapvetően négy nagy támogatási területre vonatkoznak: technológiai fejlesztés, vállalati kutatásfejlesztés támogatása, nemzetközi együttműködés erősítése, illetve a kutatásfejlesztési infrastruktúra javítása. A pályázatok nagy része már ismert, kisebb részüket néhány héten, esetleg egy-két hónapon belül írják ki.

- Mindig nagy probléma, hogy a kicsik nehezen jutnak fejlesztési forráshoz. Ebben várható-e változás?

- Igen. Az egyik pályázati konstrukció kifejezetten kisméretű, de tudásintenzív, kutatásfejlesztés-intenzív és magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára kerül kiírásra, ezeket a szakma úgy hívja, hogy gazellák. Ez a konstrukció kifejezetten ezen kisebb méretű vállalkozások számára nyújt kedvező lehetőséget az inkubációtól kezdve a célzott támogatásokig.