A hajléktalanság szociális probléma

A történetet átszínezi, hogy szinte órákkal ez előtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vonatkozó passzust. A taláros testület november 12-én hozott határozatában  alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. A testület megsemmisítette  azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek rendeletalkotási felhatalmazást adtak az önkormányzatoknak pénzbírsággal sújtható közösségellenes magatartások meghatározására, illetve a tulajdon elvonására lehetőséget adó elkobzás alkalmazására.

A törvény eme előírása ellen Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa nyújtott be keresetet, kérve a hajléktalanságot kriminalizáló jogszabályok megsemmisítését.

Az AB  kimondta: sem a hajléktalanoknak a közterületekről való eltávolítása, sem a szociális ellátások igénybevételére való ösztönzése nem tekinthető  alkotmányos indoknak. 


Olyannak, amely megalapozná a hajléktalanok közterületen élésének szabálysértéssé nyilvánítását. A hajléktalanság szociális probléma, amit az államnak a szociális igazgatás, a szociális ellátás eszközeivel és nem büntetéssel kell kezelnie. Ha az állam önmagában azt bünteti, hogy valaki kényszerűségből, lakhatását valamely okból elvesztve, a közterületen él, az az alaptörvényben szabályozott emberi méltóság védelmével összeegyeztethetetlen, írták.

- Örülök a döntésnek - fogalmazott a hírre Kardos T. Ádám, a Vöröskereszt zalaegerszegi gondozási központjának szakmai vezetője, aki egyben a hajléktalanokat segítő regionális diszpécserszolgálatot is irányítja. - Tudomásunk van róla, hogy több hajléktalant is szabálysértésért feljelentettek. Néhányan már közmunkában ledolgozták, van, aki pénzbírságot kapott, le kellene ülnie, s van, akinek az ügye a bírósági tárgyalásra vár. Olyanról is tudunk, akit többször feljelentettek, sőt négy-öt személyt több tucatnyi alkalommal - sorolta.

Nos, ezek egyike az az ötvenes évei végén járó férfi, aki a megyeszékhelyen a Balatoni út 3. számú ház környékén szokott leggyakrabban előfordulni. Ott lakott, lakik M. Ferenc, akit a szabálysértési törvény április 15-én hatályba lépett passzusa, azaz a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megsértése miatt nyár közepétől különös figyelmükkel tüntettek ki a rendőrök. A városi bíróságra érkezett akták arról árulkodnak, hogy M. Ferencet 44 alkalommal jelentették fel fedél nélküli életéért és egyszer a köztisztasági szabályok megsértése miatt. Előfordult, hogy a férfit pár órán belül többször feljelentették. Augusztus 11-én például hajnali fél háromkor, majd öt óra után és este negyed tizenegykor is. Máskor is megesett a 24 órán belüli több intézkedés vele szemben.

Kedden dr. Gaider Bálint bíró csak azt állapíthatta meg, hogy se a feljelentők, se a feljelentett nem érkezett meg a tárgyalásra. Ezért arról határozott, hogy az eljárást december 11-én folytatja. Addigra megjelenik a Magyar Közlönyben az alkotmánybírósági döntés, ami alapján  lévén ez a kedvezőbb a feljelentett számára  valószínűsíthető, hogy a hajléktalanságáért, az utcán lakásért nem marasztalják el. Marad az egy rendbeli köztisztasági szabályok megsértése.