Pókerarccal tűrik? Kártyásokat szorongat az szj-törvény

Magyarországon is a legnépszerűbb kártyajáték, feltörekvő szellemi sport, baráti társaságok, amatőr versenyzők kedvenc időtöltése. Volt eddig. Mindemellett ugyanis szerencsejáték a póker, ami pár napja különleges elbírálás alá esik.

zaol.hu

Május elsején hatályba lépett az úgynevezett pókertörvény, azaz a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény legfrissebb módosítása, ami keményen megszorítja a pókertársadalmat - a szakmai érdekképviselet szerint egyenesen ellehetetleníti a játékszervezést, sőt, kriminalizálhatja a játékosokat is. Tény, hogy a törvény és végrehajtási rendelete súlyos szankciókat (több tízezrestől induló, s a milliós nagyságrendet is elérő bírságokat) helyez kilátásba azokkal szemben, akik figyelmen kívül hagyják a szabályozást. Mielőtt pókereseket kérdeznénk a szigorról, lássuk, miről is szól a törvény! A lényeg: május 1-től csak játékkaszinóban vagy kártyateremben szabad pókerezni.

- Mi körülbelül egy hónapra kénytelen vagyunk bezárni, mivel egyesületként nem működhetünk tovább. Kártyateremmé alakulunk, bár a feltételeknek nagyon nehéz megfelelni - mondta el érdeklődésünkre Könye Róbert, a zalaegerszegi Royal Galaktico Pókerklub vezetője. S hogy mik ezek a feltételek?

Kártyatermet csak olyan gazdasági társaság üzemeltethet, amelyik legalább 25 millió forintos alaptőkével rendelkezik, a teremnek továbbá az egyéb terheken túl a forgalom 40 százalékát adóként kell befizetnie, míg a nyereményalap 80 százalékát a nyereményre kell fordítania. Kártyateremben más szerencsejáték nem űzhető (egyébként az adóhatóság az engedélyt visszavonja), s a törvény meghatározza azt is, hogy legfeljebb 10 asztalon, maximum 50 ezer forintos tétért lehet játszani, egy asztalnál pedig 10-nél nem ülhetnek többen. Készpénzes játéknál (cash game) a beváltás felső határa 100 ezer forint. Emellett beléptető- és kamerarendszert kellene felszerelni minden teremben, sőt, még a belső elrendezést is szabályozzák.

Kártyatermet csak olyan gazdasági társaság üzemeltethet, amelyik legalább 25 millió forintos alaptőkével rendelkezik, a teremnek továbbá az egyéb terheken túl a forgalom 40 százalékát adóként kell befizetnie, míg a nyereményalap 80 százalékát a nyereményre kell fordítania. Kártyateremben más szerencsejáték nem űzhető (egyébként az adóhatóság az engedélyt visszavonja), s a törvény meghatározza azt is, hogy legfeljebb 10 asztalon, maximum 50 ezer forintos tétért lehet játszani, egy asztalnál pedig 10-nél nem ülhetnek többen. Készpénzes játéknál (cash game) a beváltás felső határa 100 ezer forint. Emellett beléptető- és kamerarendszert kellene felszerelni minden teremben, sőt, még a belső elrendezést is szabályozzák.

 

- Nagy befektetést igényel az átalakulás, némi segítséggel mi mégis belevágunk, mert hosszú távra tervezünk - folytatta Könye Róbert.

Mint mondta, az 5 asztalnál kisebb és 10 asztalnál nagyobb klubok szenvedik meg leginkább a szigort, kérdéses például, hogy a nagy budapesti klubok hogyan viszonyulnak az asztallimithez. Az biztos, hogy sem a játékosok, sem a szervezők dolgát nem könnyíti meg a törvény, s az valószínűleg egyedül a kaszinóknak kedvez. Korábban az élő póker sok játékost kihúzott a kaszinók gépei mellől, s ez nagy veszteséget jelenthetett, most azonban bőséggel kompenzálják a kiesést. Egyébként a kártyatermek beindítását nehezíti, hogy az engedélyeztetés folyamatáról nincs egyértelmű menetrend, mindent az üzemeltetőknek kell kideríteniük.

- A hazai pókerviszonyok kicsit kuszák, hiszen a kaszinók koncessziós díjakat fizetnek azért, hogy versenyeket szervezhessenek, ugyanakkor ez a kizárólagosság egyfajta monopolhelyzetet is teremt, ami nem szolgálja a játék népszerűsítését - vázolta a helyzetet az ország talán legismertebb játékosa, Kaló Dénes.

- Ezzel a módosítással a kaszinókon kívül nem lehet majd komoly versenyt rendezni idehaza, hiszen a törvény az asztalok számát is maximalizálja, sőt a beülőnél is plafont szabtak.

- Ezzel a módosítással a kaszinókon kívül nem lehet majd komoly versenyt rendezni idehaza, hiszen a törvény az asztalok számát is maximalizálja, sőt a beülőnél is plafont szabtak.

 

A május elsejétől életbe lépett szigorítások egyesek véleménye szerint az otthoni pókerezésre is érvényesek, a törvény ugyanis nem tesz különbséget a privát szférában, illetve a nyilvános helyen történő kártyázás között.

- Azt azért nem gondolnám, hogy rám vagy bárki másra rátöri majd az ajtót a rendőrség, mert odahaza baráti társaságban pókerezünk, ez ugyanis nem lenne életszerű - folytatta Kaló Dénes.

- Szerintem itt csupán arról van szó, hogy ne lehessen kiskaput keresve lakásban nagyobb versenyeket rendezni. Ez utóbbit mindenesetre elég nehéz lesz ellenőrizni.

Kaló szerint a törvénymódosítás mindenképpen korlátozza majd a póker hazai térhódítását, ugyanis a változtatások mellett nem lehet majd elegendő versenyt szervezni. A szigorítások vidéken még nagyobb problémát jelenthetnek, könnyen elképzelhető, hogy lesz olyan város, ahol nem működik majd legális kártyaklub.

- Idehaza egyelőre még arról is vita van, hogy a póker szerencsejátéknak vagy sportnak minősül - folytatta a 2008-as European Poker Tour Monte Carlo-i versenyének döntőse, aki szerint valahol a kettő között helyezkedik el e népszerű kártyajáték.

- Ez az egész törvénymódosítás kizárólag a kaszinók érdekeit szolgálja - fakadt ki egy nagykanizsai versenyszervező, aki a kilátásba helyezett pénzbüntetés és szabadságvesztés miatt inkább inkognitóban kívánt maradni.

- Biztos, hogy a módosítás teljesen ellehetetleníti majd a vidéki pókeréletet. Ahhoz, hogy a változtatások után is legálisan működhessen egy klub, törzstőkére lenne szükség. Ez a pénz viszont évtizedek alatt sem térülne meg, hiszen a versenyek résztvételi díjának nagy része a nyereményalapot képezi, tehát visszaosztják azt a játékosoknak, míg a szervezéséért járó kis részből kellene fizetni az adót, a rezsit és az osztók bérét - mondta.

A nagykanizsai férfi szerint nem kizárt, hogy Zalában hamarosan az összes pókerklub bezárja kapuit, így a játékosok kénytelenek lesznek az interneten vagy suttyomban, illegálisan szervezett versenyeken pókerezni, melyből egyetlen fillér adó sem jut az államnak, hiszen a weboldalakat működtető cégek többsége külföldi tulajdonban van.

- Egyszerűbb lenne, ha a szlovák példát követné a törvényalkotó. Északi szomszédainknál minden egyes pókerasztalt évente 500 eurós adó terhel, ám az üzemeltető annyi versenyt szervez, amennyit csak akar. Ezt a pénzt a vidéki kis klubok is kifizetnék.

A kanizsai férfi befejezésül azt mondta: nem fog éhen halni a kaszinók lobbija miatt, ha arra kényszerül, stikában szervez versenyeket, s csak remélni tudja, hogy nem az ő ajtaját rúgják be a rendőrök...



Legfrissebb: elismerték a pókert mint szellemi sportot

 A Nemzetközi Szellemi Sportszövetség (IMSA) felvette tagjainak sorába az egy éve alakult Nemzetközi Pókerszövetséget (IFP).

A pokerstars.hu szerdai tájékoztatása szerint az IFP már képviseltette magát az IMSA dubaji kongresszusán, amely szervezet a sakk, a bridzs a dáma és a go társulásait öleli fel.

Az IFP távlati célja az, hogy a póker helyet kapjon az olimpiák műsorán.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!