Gondban az almatermelők - A kereslet gyenge, az árak nyomottak

Nehéz idők járnak mostanság az almatermelőkre, a tavalyi termés jelentős része ugyanis egyelőre a tárolókban áll. Az árak irreálisan alacsonyak, már ha egyáltalán van kereslet a gyümölcs iránt.

zaol.hu

A tavalyi termés körülbelül hatvan százaléka vár még értékesítésre  Bognár Tibor megyeszékhely melletti tárolójában. Igaz, meséli a férfi, idén már most több almát adott el, mint az előző esztendő utolsó négy hónapjában - meglehetősen nyomott áron.

 
Magyarországon, de főleg Ausztriában sok alma maradt a szabályozott légterű, úgynevezett ULO-tárolókban, amit tavaly augusztusban olcsón dobtak piacra, ennek volt köszönhető a kezdeti 45-50 forintos kilónkénti almaár  bocsátja előre a termelő, majd összehasonlításképpen megjegyzi: az augusztusban érő gála alma kilója máskor 80-90 forintért szokott elmenni. S bár januárban kissé élénkült a piac, s ezzel párhuzamosan emelkedett az ár, az 55-60 forint körüli kilónkénti összeg még mindig meglehetősen kevés, hiszen aki korábbi beruházása hiteleit törleszti, annál az önköltség 40 és 60 forint között van. Bognár Tibor jelenleg a tárolóra felvett hitelt fizeti.

- 16 éve foglalkozom almatermesztéssel, azóta egyszer sem voltak ilyen alacsonyan a felvásárlási árak, jobb években a mostani dupláját kaptuk egy kiló almáért. A költségek ugyanakkor persze meredeken emelkedtek - hangsúlyozza a 10 hektáron gazdálkodó termelő, aki magyar tulajdonú üzletláncoknak értékesíti a gyümölcsöt. A piac azonban rendkívül bizonytalan, nem tudni, meddig kell az áru. Mint Bognár Tibor fogalmaz, még szerencse, hogy nyugdíjas, mert ha ebből kellene megélnie, gond lenne.

Az amúgy is nehéz helyzetet tovább súlyosbította az ipari alma rendkívül alacsony, 10-12 forintos felvásárlási ára, amiből, ha leszámítjuk a betakarítási, rakodási költséget, mindössze 2 forintja maradt volna kilónként a termelőnek, Bognár Tibor ezért be sem takarította a léalmát.

A problémák azonban nem most kezdődtek.
 
- Az ipari alma már második éven nem megy. Tavalyelőtt az állam még kompenzált, 5-6 forintot kilónként, tavaly azonban ez már elmaradt - fogalmaz Bognár Tibor, hozzátéve: mivel kevesebb almalé fogy, a felvásárlóknál sok sűrítmény maradt készleten, ennek tudható be a keresletcsökkenés. Országosan az őszi almatermés körülbelül 65 százaléka ipari minőség, amit most étkezésiként próbálnak értékesíteni, a túlkínálat tehát tartósan lent tartja az árakat. A kistermelőknek ezen túl göngyölegproblémája van, s mivel nincs hol tárolniuk a gyümölcsöt, igyekeznek mihamarabb szabadulni tőle.

- Mozdulatlan a piac, nincs kereslet, s az árak sem olyanok, amilyeneknek lenniük kelle - válaszolja érdeklődésünkre a pókaszepetki Zalagrár Kft. ügyvezetője, Pintér Sándor. - Az áruházláncokban még mindig a rossz, hagyományos tárolókból előbányászott almát árulják. Mi januárban még nem adtunk el semmit, igaz, az év eleje mindig gyenge szokott lenni. Talán majd  február-márciusban.

A cégnél 3000 tonna alma termett tavaly, ebből jelenleg 1000 tonna vár értékesítésre a hűtőházban. Az eladott mennyiség zöme külföldre ment, s valószínűleg a maradékot is exportálni fogja a kft.
- Jelenleg csak a kevésbé jó minőségű almára van kereslet, a piac ugyanis nem fogadja el, hogy a korszerű tárolásnak költségei vannak. Persze, ha az áruházláncok kisebb árréssel dolgoznának, minőség is kerülhetne a polcokra. Ehelyett azonban 40-50 forintért megveszik azt az almát, amit mi léalmába szórunk ki, s 200-250 forintért árulják.

2009 tavaszán aránylag jó áron értékesítették az almát a cégnél, a tavalyelőtti esztendőben pedig annál is jobban.
- Nem tudom, hogy a válságtól, s attól, hogy a fogyasztó kisebb jövedelemből gazdálkodik, szorult-e vissza a piac, netán az áruházláncok mértéktelen telhetetlenségétől. Mi azonban megkeressük azt a vevőt, akinek nemcsak a saját haszna, hanem a fogyasztó is fontos - teszi hozzá az ügyvezető.

Válaszút előtt
Az almatermesztők egy része válaszút előtt áll: ipari almát már nem éri meg termelni, új ültetvényt azonban, Bognár Tibor szavaival élve, csak a megszállottak telepítenek. Az öreg ültetvények tulajdonosai tehát jellemzően inkább felszámolják a gazdaságot. Támogatást ráadásul csak az kaphat, akinek legalább 10 hektáros területe van.


Ezek is érdekelhetik