Ötezerért nincs bőrcipő és az otthoni munkáért sem jár mesés fizetés

Minderre, sok egyéb érdekes, hasznos tudnivaló mellett, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Nyugat-dunántúli Regionális Felügyelőségének zalaegerszegi kirendeltségvezetője, Erdei Lehel hívta fel a figyelmet a Zalai Nők Egyesülete minapi programján.

Erdei Lehel, látva hallgatósága összetételét (csak hölgyek ülik körül a hatalmas asztalt), rögtön egy érzékletes példával indít, rávilágítva a két nem, mint fogyasztó közti legfőbb különbségre.

- Míg a férfiak zöme egyszerű beszerző, aki a feleségétől kapott listával járja az üzletet, s csak azt veszi meg, ami a felsorolásban szerepel, addig a nő igazi vásárló, akinek nincs szüksége semmilyen feljegyzésre. Ezt pedig mára az áruházak is felismerték.

Hatalmas kocsikkal, csábító akciókkal sarkallnak vásárlásra, s hogy biztosra menjenek, időről időre átrendezik a teljes üzletet. Így a vásárló, akarja vagy sem, mire mindent megtalál, nem lesz olyan szeglete az eladótérnek, amit ne járt volna be legalább kétszer.

 A tudatos fogyasztóvá válás felé vezető út egyik legfontosabb állomása - folytatja a kirendeltségvezető -, hogy bármi problémánk van, igenis merjünk reklamálni. Hogy panaszunknak nyoma legyen, írásban jelezzük azt.

 A hatékony érdekérvényesítéshez persze nem árt tisztában lenni néhány olyan alapvető fogalommal, mint jótállás és szavatosság.

Alapesetben hazánkban minden újonnan árusított termék két év szavatossággal bír, meghibásodás esetén tehát ezen időintervallumon belül jogunk van javításra, cserére vagy pénzvisszafizetésre. Az első hat hónapban, azaz a jótállás időtartama alatt, a kereskedő kötelessége igazolni: a hiba nem gyártási eredetű. Hat hónapon túl azonban a fogyasztó feladata a bizonyítás. Tönkrement lábbeli esetében egy szakembertől kért igazolással térjünk vissza az üzletbe.

 A tartós fogyasztási cikkekre (amelyeknek két legfőbb jellemzője: hosszabb élettartam s tízezer forint feletti ár) a kötelező jótállási idő egy év, a következő esztendő pedig a szavatosság időszaka.
 
- Míg az uniós csatlakozás előtt az üzletnek kötelessége volt 15, cserekészülék biztosítása esetén pedig 30 napon belül megjavítani a meghibásodott terméket, mára ez ajánlássá vált - magyarázza Erdei Lehel, hozzátéve: mostanra azt a jogszabályt is hatályon kívül helyezték, amely kimondta, tartós fogyasztási cikkek esetében a gyártónak és az importőrnek nyolc évig alkatrész-utánpótlást kell biztosítania.  Ha 30 napon túl húzódik a javítás, a fogyasztónak egy lehetősége van: békéltető testülethez fordulni, amely általában megítéli a cserét vagy a vételár visszafizetését.

Azzal persze tisztában kell lennünk: cseréhez akkor van jogunk, ha a javítás meghaladja a termék bekerülési értékét, illetőleg ha a termék javíthatatlan, pénz-visszafizetésre pedig akkor, ha cserére nincs mód.

 Mivel a napi bevásárlások nyolcvan százalékát a nők intézik, Erdei Lehel, hallgatósága kedvéért, kitért az élelmiszer-vásárlás fortélyaira is.

-  Jó tanács: nagybevásárláskor mindig nyúljanak hátra, a hosszabb szavatosságú termékek ugyanis a polc legbelső részén rejtőznek. Felvágottból lehetőleg csomagoltat válasszanak, a csemegepultban elhelyezett darabokról ugyanis nehéz megállapítani: valóban frissek-e. Ugyanez a helyzet a salátákkal is.

 A helyben, előre csomagolt termékek esetében fontos a lejárati idő fokozott ellenőrzése, ennek lejárta után ugyanis nem értékesíthető az áru.

-  Az élelmiszerek esetében a gyártók mennyiségileg csökkenő sorrendben sorolják fel az összetevőket, tehát nyugodtan vegyenek a férjüknek sört, az alkotórészek sorában ugyanis a víz áll az első helyen...  - tanácsolja mosolyogva a szakember, majd megjegyzi: ha a csomagoláson hatnál több adalékanyagot látnak, legyenek óvatosak. Ma már a gyártók persze nem feltétlenül jelzik E-vel ezeket, ám legyünk biztosak abban: amit nem értünk, az adalékanyag.

 - Nem elhanyagolható információ a mennyiség sem. Aki nagyanyánk korabeli receptből készül főzni, számoljon azzal: ma már kettő helyett mindössze 1,75 deci tejfölt zárnak egy pohárba a gyártók.

 Erdei Lehel végül néhány alapszabályt is megosztott a zalai hölgyekkel.

1.: Túl szép, hogy igaz legyen, azaz ne higgyük el például, hogy ötezer forintért valódi bőrcipőt vehetünk.

2.: Gratulálok, Ön nyert. Ismernek valakit, aki nyert a különféle levélben, telefonon, e-mailben kapott ajánlatokon?

3.: Otthoni munka mesés fizetésért. Azt, ami úgy kezdődik, hogy pénzt kérnek azért, hogy munkát adjanak, szintén felejtsük el.

4.: A kereskedő házhoz jön. Ne dőljünk be a házalók trükkjeinek, s ha kirándulásképpen el is megyünk egy-egy árubemutatóra, sosem kötelességünk a vásárlás!

És végül: ne feltétlenül ismerőst hívjunk a meghibásodott háztartási készülékhez, számla nélkül ugyanis nincs garancia sem. S abban se legyünk biztosak, hogy ÁFA nélkül valóban olcsóbb lett volna...