Saját erőből újították fel a Waldorf-iskola atyjának szülőházát Murakirályon

A tájékozatlanság oka az egymásnak ellentmondó írásos feljegyzésekben keresendő. Ezek némelyikében pontatlanul azt írják, hogy a tudós Ausztriában látta meg a napvilágot. Közelebb állnak az igazsághoz azok, amelyekben Ausztria-Magyarországot tüntetik fel, tudván azt, hogy Osztrák-Magyar Monarchia akkor még nem létezett, az csak 1867-ben jött létre.

Rudolf Steiner felújított szülőháza a horvátországi Murakirályon
Fotó: A szerző

Perlak felé tartva, a Mura-Dráva torkolatnál járunk. Egyszerű polgári ház a falu egyik utcájában, a vasútállomásnál. Itt kapott szolgálati lakást anno Johan Steiner és fiatal felesége, Franciska. A családfő eredetileg erdész-vadászként biztosította családja megélhetését Ausztriában. 1860-ban, az első horvát vasútvonal megnyitáskor helyezték Murakirályra, ahol a rá következő évben született Rudolf nevű fia. Jellemző az osztrák vasúti társaságra, hogy a szolgálati helyekre - az egyébként jól fizető állásokba - saját, megbízható embereit helyezte el. Így került ide távírásznak Johan. Fiát a születése után két nappal a Draskovec-i (Ligetvár) katolikus templomban keresztelték meg. Ilyen és ehhez hasonló részletekkel szolgál a helyszínen Dijana Posavec, a Steiner központ vezetője, megemlítve: a huszonnegyedik órában mentették meg az utókor számára az épületet. Sőt, az egykori kétszintes posta falait is teljesen felújították, ahol könyvtárat és konferenciatermet is kialakítottak. Kellett a hely a tanfolyamokhoz, amelyekre az egész országból várják az érdeklődőket, akiknek a falu szülöttének tanításaira alapozva adják át a biodinamikus, környezetbarát gazdálkodás tudományát.

Merthogy a nagy előd munkássága nem csak a Waldorf-iskola alapítására terjed ki. Maradandót alkotott az euritmia (mozgáskultúra), a beszédtechnika, az egészségtan és az organikus építészet terén. A svájci Dornachuban ő tervezte és építtette a Goetheanumot, ezzel is hódolva a költőgéniusz sokrétű munkássága előtt. Ezen túlmenően az orvostudományban is letette a névjegyét. Főként azokat a gyógyítókat sikerült maga mellé állítania, akik a betegségek lélektani összefüggéseit is kutatták.

A Waldorf-pedagógia kezdetéről megtudjuk: az első ilyen iskola 1919-ben nyílt Stuttgartban. Ebben Emil Moltnak is óriási az érdeme. A Waldorf-Astoria cigarettagyár vezérigazgatójának szociális érzékenységére vall, ahogy a dolgozók gyermekeit igyekezett felkarolni. Steinert kérte fel, legyen segítségére az ifjak képzésének megszervezésében. A tudós "segítőnek" volt már gyakorlata a nevelésben, oktatásban. Korábban ugyanis házitanítónak szegődött egy bécsi családhoz. Szabad kezet kapott arra, hogy a família hidrokefaliában szenvedő csemetéjéből minél többet hozzon ki. Ez olyannyira sikerült, hogy az illető vízfejűsége visszafejlődött, két év múlva normál iskolába került, végül orvos lett.

Rudolf Steiner portréképe

Jelenleg több mint ezer Waldorf-iskola működik a világon, a legtöbb, 232 Németországban. Ezenkívül több van belőlük az USA-ban, Hollandiában, Ausztriában és Svédországban. Horvátországban két iskolában és hat óvodában dolgoznak ezen elvek szerint, vagyis, hogy az iskola "a szív, a kéz és fej" egyidejű fejlesztését szolgálja.

A helyiek elmondása szerint a '80-as évek elején két világhírű művésznő, Ingrid Bergman és Liv Ullmann járta körbe az omladozó, romos szülői házat. Később is akadtak neves látogatók, sőt tehetős vevők is lettek volna az épületre. "Ha másoknak megéri, talán a mi javunkra is válhat" - gondolták a királyiak. Megyei és országos összefogással végül lett pénz a felújításra. Az emlékházban megőrizték a család egykori bútorait, s a tudós eredeti írásos munkáinak egy részét is kiállítják

A déli vasútnál az alkalmazottak élete gyakori költözéssel járt, így volt ez Steinerékkel is. Másfél évvel a fiú születése után az osztrák Mödling lett a család állomáshelye, majd Pottschach-ba költöztek, ahol a vasútállomás főnöke lett az apa, akinek fia soha sem felejtette el megemlíteni, honnét indult. Amikor már ismert volt, egy munkaigazolvány kiállításakor a hivatalnok előtt határozottan kérte: Az iratokban benne legyen, hogy Kraljevecben, Magyarországon születtem 1861. február 27-én!