Áder János az MNB- és a postatörvényt is megvétózta

Az Ab-nek 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.

Az államfő szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenőleges hatálya pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. A visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsősorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elől. Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lenne, a folyamatban lévő ügyeket is érintené: több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lép hatályba, másodfokon nem születhet más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadniuk.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását célzó javaslat szavazásának eredménye a kijelzõn az Országgyûlés plenáris ülésén 2016. március 1-jén.   Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)

A sajtó sokat foglalkozott azzal, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke egy interjúban jelezte, nem ért egyet a törvénnyel, az MNB alapítványaihoz juttatott forrásokat közpénznek tartja, és csak a frakciófegyelemnek engedve szavazta meg a jogszabályt. A sajtó Kövér ellenállása jelének tudta be azt is, hogy a házelnök aláírásával kivárta a rendelkezésére álló ötnapos időkeretet.

Mindez azért érdekes, mert Kövérnek az Alaptörvény szerint más eszköze is lett volna a jogi különvéleménye kifejezésére: a zárószavazás előtt indítványozhatta volna, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, a törvénytervezet összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Csakhogy Kövér László még sosem élt ezzel a lehetőséggel. Ez vagy azt jelenti, hogy egyszer sem volt alkotmányos kifogása az elmúlt hat év során elfogadott törvények ellen, vagy a politikai szempontokat rendre az alkotmányosak fölé helyezte.

A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító tervezet a Magyar Posta szerződéseiről szól: azok sem minősülnének közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. Sőt, semmilyen adat nem lenne közérdekű, ami a posta számára "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna".

Az MNB-ről és a postáról szóló két törvénymódosítással egyaránt az az alkotmányos probléma, hogy mindkettő szűkítené a megismerhető közérdekű adatok körét. Az Alaptörvény meglehetősen egyértelműen fogalmaz:

A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.

Az MNB-ről és a postáról szóló törvénymódosításokkal kapcsolatban az is felmerül, hogy visszaható hatálya sértheti a jogbiztonság elvét, ami a Magyarországot jogállamnak nyilvánító alaptörvényi rendelkezésből fakad.

Ha gondja van egy, a parlament által elfogadott jogszabállyal, Áder János előtt két út áll: ha nem ért egyet a törvénnyel, politikai vétóként azt visszaküldheti az Országgyűlésnek. Ha a törvényhozás ismét elfogadja, az államfő , hacsak eljárási hiba nem történt, nem kekeckedhet tovább, köteles aláírni a jogszabályt.

A másik lehetőség az alkotmányos vétó, ami jóval erősebb eszköz: ha az elnök szerint az elfogadott törvény alkotmányellenes, azt megküldi az Alkotmánybíróságnak, mely arról soron kívül, legfeljebb 30 napon belül dönt. Ha az Ab nem talál kivetnivalót, Áder köteles aláírni a törvényt, ellenkező esetben az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt.

Áder János tehát a második lehetőséget választotta. Ez annyiban meglepő, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségével kapcsolatos törvények átengedésekor korábban nem tűnt az információszabadság elkötelezett hívének. Ilyen volt a