Szigorítás a rokkantosításban - se nyugdíj, se munka

- A zalaegerszegi bizottságnál az eddigi 67 százalékos rokkantsággal szemben 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg. A döntést megfellebbeztük - osztotta meg lapunkkal a férfi.

- Győrbe kellett menni a másodfokú felülvizsgálatra, ahol negyvenkét százalékos eredményt hoztak ki. Ezt a döntést is nagyon igazságtalannak tartom, mert az állapotom semmit sem javult, sőt, romlott az elmúlt években. A visszaminősítéssel az eddigi, 85 ezer forintos rokkantnyugdíjamat is megvonták. Lehet, hogy csak 29 ezer forint körüli szociális járadékra leszek jogosult, de még ez sem biztos. Amint kézhez kapjuk a győri bizottság döntését, bírósághoz fordulunk, kihasználva az utolsó jogorvoslati lehetőséget is, vállalva, hogy amíg tart az eljárás, addig nem kapok egyetlen fillért sem - vázolta Kovács József.

- A férjem két bottal jár, én öltöztetem, fürdetem, szinte semmit sem tud csinálni. A lakáson belül is kísérem mindenfelé, mert félek, hogy elesik. Ha ki kell mennie a lakásból, általában betegszállító viszi. Hogyan menne így dolgozni, és egyáltalán, hová? - kérdezte a felesége, Kovács Józsefné, aki szintén rokkantnyugdíjas, agydaganattal műtötték és epilepsziás rohamok gyötrik. Az ő 60 ezer forintos rokkantnyugdíjából élnek jelenleg, nehezen, hiszen a gyógyszerköltségek havi húszezer forintra rúgnak.

- A férjem két bottal jár, én öltöztetem, fürdetem, szinte semmit sem tud csinálni. A lakáson belül is kísérem mindenfelé, mert félek, hogy elesik. Ha ki kell mennie a lakásból, általában betegszállító viszi. Hogyan menne így dolgozni, és egyáltalán, hová? - kérdezte a felesége, Kovács Józsefné, aki szintén rokkantnyugdíjas, agydaganattal műtötték és epilepsziás rohamok gyötrik. Az ő 60 ezer forintos rokkantnyugdíjából élnek jelenleg, nehezen, hiszen a gyógyszerköltségek havi húszezer forintra rúgnak.

- Februárban lesz a felülvizsgálat, gondolom, ugyanarra a sorsra jutok, mint a férjem - folytatta az asszony. - Tyúkok tartásába kezdtem, elhatároztam, hogy kiváltom a vállalkozóit, hogy legyen jövedelmünk. Én nem ijedek meg ettől, és nem magamat sajnálom, mert igaz, hogy vannak rohamaim, de azért megvagyok, el tudom intézni az ügyeket. De a férjemmel szerintem nagyon csúnyán elbántak, s hallottam több hasonló esetet. Beteg emberekkel ezt kell csinálni?  - summázta véleményét a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának új rendszeréről.

Mivel Kovács Józsefet rehabilitációra alkalmasnak találták, arra kötelezték, hogy regisztráltassa magát a munkaügyi központ helyi kirendeltségénél. Ez meg is történt Lentiben, de a férfinak nem tudtak semmilyen munkát ajánlani, s nagyon valószínű, hogy a jövőben sem kapkodnak érte a munkaerőpiacon. - Értem, hogy ki akarják szűrni azokat, akik úgy szereztek rokkantsági ellátást, hogy lefizették a döntéshozókat, de mi nem vesztegettünk meg senkit, mi nem úgy vettük a papírt  érvelt a feleség.

Ügyükben megkerestük a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal győri szervezetét, ahol a másodfokú felülvizsgálatot végezték. Nem nyilatkoztak, a budapesti főigazgatósághoz irányítottak, ahol dr. Pósfai Gábor főigazgató megbízásából Kapornai Péter írt válaszlevelet lapunknak. Kovács József konkrét esetéről a személyiségi jogokra hivatkozva nem adott felvilágosítást. Általánosságban rámutatott, hogy 2008-tól módosult a munkaképesség-változás minősítésének rendszere. Az új rendszer legfontosabb eleme egy korszerű értékelés megteremtése, amely az egész szervezetre vonatkoztatott egészségkárosodás és a szakmai munkaképesség-változás megállapítása mellett nem az elveszett, hanem a megmaradt, a fejleszthető képességekre, a rehabilitációs esélyekre koncentrál, állt többek között a levélben.

Dr. Marótiné Diószegi Erzsébet kitörölné az utóbbi negyven hónapot az életéből. A valaha csillogó szellemű nagykutasi asszony, könyvtáros (53) kálváriája 2008-ban kezdődött. Munkába indult, elesett az utcán, maradandó egészségkárosodást eredményező sérülést szenvedett. Nem tudja használni a bal kezét, bottal biceg, képtelen ellátni magát. A lelki megpróbáltatásoknak is köszönhetően a már meglévő cukorbetegség mellé inkontinenciát, irritábilis bélszindrómát diagnosztizáltak nála, otthonát ez utóbbiak miatt nem képes még rövidebb időre sem elhagyni. Teljes egészében a család ellátására szorul, férje vezeti a háztartást, gondozza őt. A hányatott sorsú Marótiék - akik két rokkantnyugdíjból és a családi pótlékból élnek - keresik a megoldást, s többféle perrel az igazukat, mivel úgy érzik, az egészségügy berkeiben nem megfelelően álltak hozzá Erzsi balesetéhez, betegségéhez, ezért romolhatott le ennyire a négygyerekes asszony. A kiadások miatt közben elvesztették az autójukat, a közüzemi számlák fizetése is gondot okoz. A jelenlegi háziorvos és több igazságügyi orvosszakértő véleménye alapján idén tavasszal indították el a hivatalos folyamatot, hogy a négy hosszú kórházi kezelésen is átesett Erzsit súlyosan fogyatékossá, állandó gondoskodásra szorulónak nyilvánítsák, s ennek megfelelő ellátást kapjon. Az elbírálást a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal végzi a Magyar Államkincstár kezdeményezése alapján.

- Hiába a száz oldalra rúgó írásos bizonyíték, miszerint megfelelek a feltételeknek, elutasították a kérelmemet - mondja könnyek között Erzsi, aki beszélgetésünk alatt áll, az ülés szóba se jöhet a lába miatt. A lapokat jobb kezével forgatja, régen domináns bal keze élettelenül lóg az oldala mellett.

- Az elutasítást megfellebbeztem, mire kaptam egy levelet, hogy a másodfokú bírálathoz augusztus 26-án tízkor jelenjek meg Győrben. Hogyan tudnék elmenni, amikor a vécétől alig tudok elszakadni, kocsi nincs, majdnem teljes egészében mozgásképtelen vagyok?! Hiszen épp azért kérem a besorolást, mert helyváltoztatásra képtelen vagyok! - néz tanácstalanul a súlyosan beteg asszony.

Mit lehet tenni a 22-es csapdájában?

- Megértve a problémát, arra kértem a beteget, hogy írja le részletesen és pontosan a gondjait, s talán lesz mód arra, hogy annak alapján megkapja a súlyosan fogyatékos besorolást - hallom dr. Parragh Árpád főorvostól, a győri hivatal munkatársától. - Emellett nagyon indokolt esetben odautazhat egy szakember, felmérni az igénylő állapotát. Megjegyezem, a betegszállítást is igénybe lehet venni - tette hozzá az orvos. A fejleményekre visszatérünk.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A szerző jegyzete, olvasóink véleménye

Nem a nyugdíjkasszából (Horváth A. Attila)

Nem a nyugdíjkasszából (Horváth A. Attila)

Nem a nyugdíjkasszából (Horváth A. Attila)

A márciusban bemutatott Széll Kálmán Tervben rögzítette a kormány, hogy felülvizsgálják a rokkantnyugdíjazás rendszerét, és visszavezetik a munkaerőpiacra a foglalkoztatásra alkalmas ellátottakat.

E törekvés jogi hátterét egy júniusi alkotmánymódosítás teremtette meg: az országgyűlés ekkor deklarálta, hogy nyugellátásra alapesetben az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyek jogosultak. A módosítás értelmében e korhatár alatt is meg lehet állapítani nyugellátást, de ez csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető. Az alkotmány (még a régi, jelenleg hatályban lévő) szerint a rendszer átalakítását törvényi szinten kell szabályozni; ez egyelőre nem történt meg, vélhetően az októberben parlament elé kerülő munka törvénykönyve érinti e területet is. A kormányzati szándék szerint az öregségi korhatár alatti nyugdíjasok járandóságát a jövőben nem a nyugdíjkasszából, hanem egy szociális alapból fizetnék.

Jelenleg 728 ezren részesülnek rokkantsági nyugellátásban Magyarországon, közülük 349 ezren nyugdíjkorhatár alattiak. A megváltozott munkaképességűek száma nagyjából 190 ezer fő. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásai szerint legalább 150 ezer embert vezetnének vissza a munkaerőpiacra, úgy, hogy a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (az ORSZI jogutódja) felülvizsgálja az érintettek állapotát. Az NRSZH ad szakhatósági állásfoglalást az egészségkárosodás mértékéről, a felülvizsgálat idejéről, a munkaképesség változásáról és a rehabilitálhatóságról.

A képességvizsgálat során bevetnek úgynevezett komplex munkaszimulátorokat; gépeket, amelyek kimutatják, milyen munkát tud elvégezni a vizsgált személy. Korábban a hivatal főigazgatója úgy nyilatkozott lapunknak: továbbra is személyes vizsgálattal véleményezik az orvosi bizottságok a károsodás mértékét, az említett gép ezt az eljárást nem váltja ki. Zalában évente 6 ezer vizsgálatot végez az NRSZH regionális igazgatósága, a megyei kirendeltség pedig 700 új rokkantságot állapít meg. Országosan a rokkantsági nyugdíjakat megállapító határozatok száma az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent.

Szerintem (Arany Horváth Zsuzsa jegyzete)

Sok történetet ismerünk a rokkantnyugdíjasokról. Tudjuk, az elmúlt két évtizedben nálunk ez volt az egyik  menekülőút a munkanélküliség elől. Ha az állam rendet tenne, nem kéne keveseknek eltartani sokakat. De az új, szigorúbb el- és felülbírálati rendelkezések nem válogatnak, elkaszálják azokat is, akik tényleg munkaképtelenek. De hát mihez kezdjen béna kézzel, két bottal a munka világában az, aki valójában már lelkileg sem alkalmas? A rokkantnyugdíját megspórolja ugyan az állam... És azután?