Belföld

2011.08.20. 12:44

Augusztus 20. - Jó minőségű és finom a nemzet kenyere

A pékek szerint jó minőségű és finom a nemzet kenyere, amelyet több nagy kenyérrel és mintegy ötezer cipóval együtt háromszáz hazai és határon túli magyarlakta helyről érkezett búza lisztjéből sütöttek ki Pécsváradon szombaton.

MTI

   
 "Olyan kiváló minőségű gabona, amilyenből ez a liszt készült, nincs Magyarországon" - mondta Krebsz Gábor pék, amikor az első liszteszsákot kibontotta az Aranycipó Kft. üzemében. Rögtön meg is magyarázta, hogy a liszt annál jobb, minél több helyről származó gabonából őrlik, azok ugyanis egymás hibáit ellensúlyozzák, jó tulajdonságait pedig erősítik.
   
A szakember szinte alig jutott levegőhöz munkahelyén a kiemelt médiaérdeklődést kiváltó eseményen megjelent, kötelezően fehér köpenyt és sapkát húzó újságíróktól, mégis nagy nyugalommal tűrte, hogy minden mozdulatát fotósok, operatőrök és a folyamatosan őt faggató tudósítók, riporterek is kövessék.
   
"Hagyományos technológiával dolgozunk. Ez azt jelenti, hogy a liszthez egy tegnap elkészített úgynevezett tizenkét órás kovászt, ma pedig élesztőt, sót és vizet keverünk" - közölte.
   
A szót a dagasztógéphez érő kolléganője vette át, aki a nevét nem árulta el, abba azonban beavatott, hogy a tésztát ezután táblázzák, azaz formázzák, az így készült kenyereket és cipókat fél órán át kelesztik, végül kemencékben megsütik.
   
Mire a hölgy befejezte a mondatot, pékek egy csoportja jelent meg a sütőüzem egyik termében felállított két hatalmas asztalnál. Lisztet szórtak a lapjára, mérni, gyúrni és formázni kezdték a dagasztásra szolgáló edényekből kikerült tésztát. Az újságírók meglepetésére volt, akinek fürge kezei alatt egyszerre két ötkilós kenyér nyerte el formáját.
   
Az asztaloknál serénykedő pékek közölték, hogy ma az ünnep okán pihenhetnének, ehelyett önként vállalták az öt és három kilogrammos kenyerek, valamint a kilencdekás cipók elkészítését. "Nekünk is fontos ez a feladat, ilyen alapanyaggal egyébként is öröm dolgozni" - jegyezte meg az MTI érdeklődésére egyikük anélkül, hogy munkáját egy pillanatra is megszakította volna.
  
 A kenyerek és cipók hamarosan a kelesztőbe kerültek és fél órán át keltek. Ezalatt Schwartz Kata, a Aranycipó gazdasági vezetője elmondta, hogy a nemzet kenyerének elkészítését a cég tulajdonosai örömmel fogadták, elismerésnek tartják és úgy gondolják, hogy ez nemcsak nekik, hanem az egész sütőipari szakmának nagy megtiszteltetést jelent.
   
Kitért rá, hogy a háromszázötven embert foglalkoztató, naponta hétezer fehér, ezerötszáz különleges kenyeret és negyvenezer péksüteményt készítő cégnél a szombati kivételes alkalom, mert ilyen méretű kenyeret máskor nem sütnek.
   
A gazdasági vezető közben frissen sült pogácsával, kávéval, üdítővel kínálta a sütőüzem melegéhez nem szokott újságírókat. A pihenő azonban nem tartott sokáig, fél óra elteltével nagy sürgés-forgás alakult ki a kelesztő körül, ahonnan a pékek a kemencék elé vitték a félkész kenyereket és cipókat.
   
A tésztákat megvágták, felületüket vízzel nedvesítették, hogy a kenyér kérge szép barna, ropogós legyen, majd betették a 180-220 Celsius fok hőmérsékletű kemencébe, ahol az ötkilósok több mint két órát, a kiscipók tizenöt percet sültek.
   
"Persze, hogy megkóstoljuk" - válaszolta az egyik pék, amikor arról kérdezték, esznek-e abból, amit készítenek. Alighogy a cipók kisültek, Krebsz Gábor kézbe vett egyet, hogy véleményt mondjon róla a kíváncsi újságíróknak.
   
A kiscipó ropogva tört ketté a kezében, a pék pedig már az első falat után elismerően nyilatkozott róla. "Jó minőségű. Szép az alakja, enyhén savanykás az illata, az íze pedig olyan, mint az igazi hagyományos kenyéré" - mondta határozottan, majd a sajtó képviselőit is megkínálta.
  
A kenyeret délután három órakor Garadnay Balázs, a Pécsi Egyházmegye püspöki helynöke áldja meg Pécsen a Sétatéren rendezett Szent István-napi ünnepségen.
  
 A többi öt- és háromkilós kenyeret promóciós célokra és állampolgári eskütételekhez használják fel, a cipókat a Sétatéren értékesítik, a bevételt jótékony célokra fordítják. Öt tonna lisztből pedig kenyeret sütnek a dévai Szent Ferenc Alapítvány házaiban lakó gyerekeknek.
  
 A nemzeti összetartozást, összefogást jelképező nemzet kenyere kezdeményezés Korinek László pécsi jogászprofesszortól származik, megvalósításához a búzát a magyarországi megyékből és a környező országok magyarlakta területeiről gyűjtötték be.
  
 Elsősorban a határon túlon tapasztalt nagy lelkesedésnek köszönhetően több mint háromszáz helyről összesen tíz tonna búza érkezett, melynek jelentős részét Szigetváron, kisebb hányadát pedig Mohácson, egy rekonstruált XVIII. századi vízimalomban őrölték meg, majd öntöttek össze ünnepélyes külsőségek között.
  
 A nemzet kenyere kezdeményezésben résztvevő cégek nem kértek pénzt a közreműködésükért.

Ezek is érdekelhetik