Munkajogi adok-kapok: elfogadott és még vitatott tervek

- Ötvenkét éves vagyok, és számomra ebből az egészből a legfontosabb az, hogy lesz-e védett kor, amikor nem lehet minden szíre-szóra elküldeni a nyugdíj előtt álló dolgozót. Sűrűn változnak a tervek, a munkatársakkal néha beszélünk ezekről a témákról, bizonytalanságot érzünk - mondta Horváth András, a Zala Volán autószerelője.

- Amit húsz éve elrontott, elköltött minden kormány, azt most egy éven belül akarják bepótolni a dolgozókon - kapcsolódott munkatársa véleményéhez Paizs Pál. 

 – A Munka Törvénykönyvének eddigi módosítását egyfajta profiltisztításnak nevezném, a törvényhozó az alaptörvényből kivezeti a szociálpolitikai elemeket – így dr. Kustán Eszter zalaegerszegi ügyvéd, munkajogász. – Ezt mutatja a törvény egyik kardinális eleme is, amely szerint a gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon levők csak az első fél évre kapnak rendes, fizetett szabadságot, a korábbi egy év helyett. A munkáltatók egyébként ezt is sokallják. Voltam olyan konferencián, ahol elhangzott, mire fel adjak fizetett szabadságot, amikor nem is dolgozott a munkavállaló. A felhalmozott szabadságot korábban a munkába állás után 30 napon belül ki kellett adni a kismamáknak, most nem kell. Ez halasztódhat, illetve lehetőség maradt. A munkáltató kiadhatja, ha akarja. További változás ez ügyben, hogy a munkába állás előtt jelezni kell a visszatérést. Ha fél évnél kevesebb ideig volt távol a kismama, akkor 30 nappal, ha hosszabb ideig, akkor 60 nappal előtte jelezni kell, hogy vissza kíván térni a munkába. A megszorítás egyoldalú, mert a munkáltató viszont nincs rákényszerítve, hogy munkaerő- gazdálkodást folytasson – mondta dr. Kustán Eszter.

Megváltozik az üzemi tanácsok mandátuma is, az eddigi három helyett öt évre kell majd választani ezt a munkahelyi testületet.

– Aztán jelentős módosulás a próbaidő tartamának változtatása, az eddigi háromról hat hónapra. Hozzá kell ehhez tenni, a munkáltató csak akkor dönthet a hat hónapos próbaidő mellett, ha a kollektív szerződés ezt tartalmazza. Ahol nincs szakszervezet, így kollektív szerződés sem, ott ezt nem teheti. Ezt a lépést nem értékelem egyértelműen munkavállaló ellenes intézkedésnek.
Mert ha a munkáltató be akarja vezetni a féléves próbaidőt, akkor kénytelen előbb kollektív szerződést kötni, vagy a meglevőt módosítani. Tehát a törvény bevonja az érdekvédelmet, a szakszervezetet is az alkuba, amelynek során a munkavállalók is megfogalmazhatják cserébe az egyéb munkaügyi igényeiket.

Ugyanakkor arra a felvetésünkre, miszerint nagyobb lehetőséget kapnak a munkáltatók arra, hogy egyes munkakörökben folyamatosan próbaidősöket alkalmazzanak alacsony bérért, közölte, kétség kívül ez is benn van a pakliban.

A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. Ez például azt is jelenti, hogy a cég nem küldheti el egy-egy napra az embereit a szabadságuk terhére, ha éppen nem megy jól az üzlet. Kivétel a fontos gazdasági érdek, baleset, elemi kár, a működést érintő súlyos ok.

– Igen, de a szabadság kiadásának szabályozása véleményem szerint írott malaszt. A gyakorlatban szinte csak a tervezett karbantartási időre leálló nagyüzemeknél létezett, hogy egyben két hétre elengedték a dolgozókat. A mai viszonyok között örülhet a munkavállaló annak is, hogy rossz időszakban szabadságra küldik, és nem bocsátják el. És jól ismerjük a papíron kiírt, ám soha ki nem vett szabadságok gyakorlatát is. Hogy ezt a munkavállalók mennyiben jelzik, mennyiben nem, az más kérdés. Kényszerhelyzetben vannak, ezért mondom, a szabadság írott malaszt. E témakörhöz kapcsolódó és a munkavállalókat feltétlenül negatívan érintő változás az, hogy eddig megállapodás kérdése volt a túlóra fizetése vagy helyette szabadidő kiadása. Az új szabályozás a munkaadóra bízza ennek eldöntését. Tulajdonképpen az eddigi gyakorlat szentesül, a munkáltató a munkaszervezési gondjait könnyebben oldhatja meg – említette a munkajogban jártas ügyvéd.

– Ugyancsak a korábbi gyakorlatot foglalták törvénybe azzal, hogy a 40 órás munkahét lehet rövidített, és hosszabbított is, egy éven belül. Ha előzőleg nem volt meg a 40 óra, a dolgozót heti 44 órában is lehet foglalkoztatni vagy 36 órában. Ez egyébként nem rossz szabályozás, módot ad az alkalmazkodáshoz, aminek válsághelyzetekben van nagy jelentősége. Negatívum viszont, hogy a hosszabb munkaidő esetén is marad a korábbi munkabér, ami akkor már nem valószínű, hogy annyit is ér, az infláció miatt. A gyakorlatban egyébként eddig is létezett és jogi szabályozással is bírt ez a módszer – mondta a munkajogász. Dr. Kustán Eszter szerint a munkajogi változások egyik nagy területe a munkaerőkölcsönzés változása, az EU-s jogharmonizáció hatására történő szigorítása. Így például nem lehet beláthatatlan időre munkavállalót kölcsönözni. Ez csak ideiglenes jellegű foglalkoztatási forma lehet, aminek maximális ideje 5 év. A kölcsönbeadó cég ezentúl nem büntetheti a kölcsönzött dolgozót azért, ha a kölcsönbe vevő átcsábítja magához saját munkavállalójának, másrészt a kölcsönzött munkaerőre is érvényesek lesznek olyan általános garanciák, mint az egyenlő munkáért egyenlő bér.

Az említett, már megszavazott változások után a kormány újabb javaslatcsomaggal állt elő a múlt hét végén. Ez utóbbi társadalmi vita tárgya, de őszre törvény lehet, ami megmarad belőle. A képlékenységet jól mutatja, ami a védett kor intézménye kapcsán eddig történt. Korábban a kormányfő vetette fel ennek bevezetését, de a konzultációs anyagnak nevezett tervezetben éppen az ellenkezője jelent meg. Kihúztak belőle minden, az elbocsátást megnehezítő vagy kizáró szabályt. Az általános szakszervezeti felzúdulásra a kormányszóvivő a napokban kijelentette, mégis lesz védett kor, vagyis 55 év felett csak különösen indokolt esetben – például fegyelmi vétség esetén – lehet elbocsátani a munkavállalót.

– A módosítások több pontja kapcsán is az a véleményem, hogy növekedni fog a szakszervezetek jelentősége, és alapvető lesz a kollektív szerződések szerepe – mondta Horváth László, a Zala Volán Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. – Ilyen a túlóradíj esetleges eltörlése. Mert azt nem zárják ki, hogy a felek megegyezhetnek, eltérhetnek a munkavállaló javára. A közlekedési szakmában érzékenyen érint mindenkit a műszakpótlékok tervezett megszüntetése is. Nálunk ráadásul ez foglalkoztatási gondot okozhat, több gépkocsivezetőt kellene felvenni. Aztán várhatóan visszavonják a szakszervezetek több jogosultságát. Megszűnik a szakszervezeti vétójog, arra hivatkozva, hogy nincs összhangban a piacgazdasággal. Kétség kívül, sok helyen diszfunkcionális volt, de mégiscsak szakszervezeti jog. Minden munkavállalónkat érzékenyen érintené, hogy a 30 nap maximális szabadságot csak az 51. életév után érhetné el az ember. Mindez afelé mutat, hogy erősíteni, és egységesíteni kell a szakszervezeti mozgalmat – foglalta össze véleményét az említettek kapcsán a szakszervezeti vezető.


Ki fizet kinek a munkáért?
Sok tekintetben változnak a munkaerő-kölcsönzés feltételei. Ami nem is baj, e téren elkelt a szigorítás. A munkajogásztól érdeklődve szó esett a változások között egy érdekes kitételre is. Jogszabályba foglalták, és ezt már meg is szavazták, hogy a munkaerő- kölcsönző nem fogadhat el díjazást a munkavállalótól. Hogy is van ez? Hiszen ha ilyen létezik vagy létezett, azt nyugodtan nevezhetjük vesztegetési pénznek is. Az emberben egyébként fel sem merül, hogy a gyenge anyagi helyzetben levő munkavállaló fizessen, letegye a jattot a kölcsönzőnek, hogy felvegye és álláshoz juttassa. Vagy lehet, hogy ez csak naiv tudatlanság? A munkajogász erre úgy válaszolt, biztosan nem véletlenül került a jogszabályba ez a passzus.


Szerintem
A Széll Kálmán Tervben a versenyképesség erősítése érdekében számos intézkedéscsomagot indított a kormány, többek között a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését. A vállalkozások életét igyekeznek egyszerűbbé tenni a Munka Törvénykönyve megváltoztatásával is. A sorra megjelenő jogszabálymódosítások kapcsán túl sok vita nincs is arról, hogy ezek többsége a munkavállalóktól vesz el hosszú évtizedek alatt kivívott jogokat. A kérdés csak az, élnek-e a felkínált lehetőségekkel a munkáltatók? Ahol olcsóbbá tehetik ezek által a termelést, kétségkívül alkalmazni fogják az új lehetőségeket. De vajon a kevesebb szabadság, a hosszabb próbaidő, az elbocsátás megkönnyítése hoz-e majd több munkát, piacokat, s javítható-e az 55 százalékos hazai foglalkoztatási arány?

Kapcsolódó cikkeink: 

Kiszolgáltatottabbak lesznek a munkavállalók? 

Munka törvénykönyve: a szakszervezetek bírálják 

Szeptember 1-től lép hatályba az álláskeresési ellátásról szóló rendelkezés