Fűtés nélkül, télen! Le-, majd visszaszerelték a társasház gázóráját

OLDALTÖRÉS: A törvény szerint

A törvény szerint
■ A földgázelosztó a szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha a felhasználó szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget
■ A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor munkaszüneti- és ünnepnapokon, illetve külön jogszabályban meghatározott pihenőnapokon
■ Amennyiben a kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni az ellátásba történő ismételt bekapcsolását 

A törvény szerint
■ A földgázelosztó a szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha a felhasználó szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget
■ A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor munkaszüneti- és ünnepnapokon, illetve külön jogszabályban meghatározott pihenőnapokon
■ Amennyiben a kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni az ellátásba történő ismételt bekapcsolását 

A törvény szerint
■ A földgázelosztó a szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha a felhasználó szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének írásbeli felszólítás ellenére nem tett eleget
■ A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor munkaszüneti- és ünnepnapokon, illetve külön jogszabályban meghatározott pihenőnapokon
■ Amennyiben a kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni az ellátásba történő ismételt bekapcsolását 

OLDALTÖRÉS: A fogyasztók kiszolgáltatottságát is illene mérlegelni

A fogyasztók kiszolgáltatottságát is illene mérlegelni (Szalabán Attila jegyzete)
Minden kornak és minden városnak megvannak a Don Quijote de la Mancha lovagjai, akik megvívják a maguk szélmalomharcát a bürokrácia és a szolgáltatók közember számára érthetetlen eljárásai, döntései ellenében. Esélyük sincs, pedig hétköznapi ésszel fel nem fogható, hogy ha januárban adós maradok egy összeggel, de februárban már ismét fizetek, akkor miért nem a korábbi tartozás kiegyenlítéseként veszik figyelembe a tőlem érkező pénzt. Ezt a gyakorlatot egyébként nem csak az E.ON ügyfelei tapasztalhatják, sorolhatnám a többi szolgáltatócéget is – melyek nyilván számviteli, könyvviteli érvekkel támasztanák alá a saját álláspontjukat, melyet kénytelen a melegre, kényelemre vágyó fogyasztó elfogadni. Elvégre kiszolgáltatott helyzetben vagyunk: bárki elmehet ugyan a panaszával akár a bíróságra is (ahol sztárügyvédekkel szemben kellene bizonyítania igazát). Egy ilyen helyzetben mindenképp felmerül bennünk, hogy mi lesz a megszokott kényelmünkkel, ha az egyeduralkodó szolgáltató bedühödik? Amikor azonban azzal szembesül a lakó, hogy a maga részéről mindent befizetett, még papírja is van róla, hogy semmilyen tartozása nincs, mégsem ontja a meleget a radiátor, és a csapból is csak hideg víz folyik, akkor legalábbis némi szemöldökráncolás jogosnak tűnik. Hát még amikor 64 család jut ugyanarra a sorsra, miközben egyenként mindegyikük eleget tett a kötelezettségeinek! Elvégre alapelv, hogy más hibájáért senki nem vonható felelősségre. Ez pedig még akkor is igaz, ha csak egy napig tart a „büntetés”.

A fogyasztók kiszolgáltatottságát is illene mérlegelni (Szalabán Attila jegyzete)
Minden kornak és minden városnak megvannak a Don Quijote de la Mancha lovagjai, akik megvívják a maguk szélmalomharcát a bürokrácia és a szolgáltatók közember számára érthetetlen eljárásai, döntései ellenében. Esélyük sincs, pedig hétköznapi ésszel fel nem fogható, hogy ha januárban adós maradok egy összeggel, de februárban már ismét fizetek, akkor miért nem a korábbi tartozás kiegyenlítéseként veszik figyelembe a tőlem érkező pénzt. Ezt a gyakorlatot egyébként nem csak az E.ON ügyfelei tapasztalhatják, sorolhatnám a többi szolgáltatócéget is – melyek nyilván számviteli, könyvviteli érvekkel támasztanák alá a saját álláspontjukat, melyet kénytelen a melegre, kényelemre vágyó fogyasztó elfogadni. Elvégre kiszolgáltatott helyzetben vagyunk: bárki elmehet ugyan a panaszával akár a bíróságra is (ahol sztárügyvédekkel szemben kellene bizonyítania igazát). Egy ilyen helyzetben mindenképp felmerül bennünk, hogy mi lesz a megszokott kényelmünkkel, ha az egyeduralkodó szolgáltató bedühödik? Amikor azonban azzal szembesül a lakó, hogy a maga részéről mindent befizetett, még papírja is van róla, hogy semmilyen tartozása nincs, mégsem ontja a meleget a radiátor, és a csapból is csak hideg víz folyik, akkor legalábbis némi szemöldökráncolás jogosnak tűnik. Hát még amikor 64 család jut ugyanarra a sorsra, miközben egyenként mindegyikük eleget tett a kötelezettségeinek! Elvégre alapelv, hogy más hibájáért senki nem vonható felelősségre. Ez pedig még akkor is igaz, ha csak egy napig tart a „büntetés”.

A fogyasztók kiszolgáltatottságát is illene mérlegelni (Szalabán Attila jegyzete)
Minden kornak és minden városnak megvannak a Don Quijote de la Mancha lovagjai, akik megvívják a maguk szélmalomharcát a bürokrácia és a szolgáltatók közember számára érthetetlen eljárásai, döntései ellenében. Esélyük sincs, pedig hétköznapi ésszel fel nem fogható, hogy ha januárban adós maradok egy összeggel, de februárban már ismét fizetek, akkor miért nem a korábbi tartozás kiegyenlítéseként veszik figyelembe a tőlem érkező pénzt. Ezt a gyakorlatot egyébként nem csak az E.ON ügyfelei tapasztalhatják, sorolhatnám a többi szolgáltatócéget is – melyek nyilván számviteli, könyvviteli érvekkel támasztanák alá a saját álláspontjukat, melyet kénytelen a melegre, kényelemre vágyó fogyasztó elfogadni. Elvégre kiszolgáltatott helyzetben vagyunk: bárki elmehet ugyan a panaszával akár a bíróságra is (ahol sztárügyvédekkel szemben kellene bizonyítania igazát). Egy ilyen helyzetben mindenképp felmerül bennünk, hogy mi lesz a megszokott kényelmünkkel, ha az egyeduralkodó szolgáltató bedühödik? Amikor azonban azzal szembesül a lakó, hogy a maga részéről mindent befizetett, még papírja is van róla, hogy semmilyen tartozása nincs, mégsem ontja a meleget a radiátor, és a csapból is csak hideg víz folyik, akkor legalábbis némi szemöldökráncolás jogosnak tűnik. Hát még amikor 64 család jut ugyanarra a sorsra, miközben egyenként mindegyikük eleget tett a kötelezettségeinek! Elvégre alapelv, hogy más hibájáért senki nem vonható felelősségre. Ez pedig még akkor is igaz, ha csak egy napig tart a „büntetés”.