2010.09.19. 15:33

Dalai láma: a harag és a félelem károsítja az egészséget (frissítve)

A harag, a gyűlölet és a félelem olyan emberi érzelmek, amelyek fizikailag felemésztik a szervezetet, betegséget okozhatnak - mondta a XIV. dalai láma Budapesten a zsúfolásig megtelt Papp László Sportarénában tartott előadásában vasárnap délután.

MTI

Az együttérzés: a boldogság művészete című tanításában a dalai láma orvosi kutatásokra hivatkozva kiemelte: azok az emberek, akik az "én", az "enyém", a "magamnak" szavakat túl sokat használják, mivel túlzottan énközpontúak, sokkal nagyobb valószínűséggel esnek át szívinfarktuson.
Az énközpontúság egyfajta beszűkültség, ami frusztrációhoz vezet, és még gyanakvást, illetve bizalmatlanságot is szül az ember környezetében. Ezáltal az ilyen típusú ember dolga megnehezedik a mindennapi életben - mutatott rá a Távol-Keletről, Nagy-Britanniából és a környező országokból is érkezett 11.200 nézőnek tartott beszédében Tendzin Gyaco, a dalai láma.

A XIV. dalai láma kifejtette: a düh, a harag elhomályosítják a tisztánlátást, az agresszió pedig "még rosszabb reakciókat szül". A másik emberben tapasztalható negatív érzelmekhez mégis pozitív hozzáállással, őszinte bizalommal kell közelíteni. Az igazi emberi érték ugyanis az, ha önzetlenül viszonyulunk másokhoz, ez pedig "megóvja az embert a fizikai rosszulléttől is".
A józan ész és a saját tapasztalataink is azt támasztják alá, hogy ezeket a negatív érzelmeket vissza kell szorítani, mert "a fizikai reakciók jelen vannak bizonyos mentális jelenségekben is" - tette hozzá. Utalt arra, hogy minden embernek a boldogságérzet adja meg a biztonságérzetét. Az anyák gyermekeiknek éppen ezt nyújtják, s ez az odaadó szeretet - amely fáradtságot nem ismer - megtalálható nemcsak az embernél, de az állatvilágban is. Ezt a gyermekkorban szerzett tapasztalatot az ember egész életére továbbviszi. Még egy haldokló ember is, ha szeretetet tapasztal, "biztonságban érzi magát, és eluralkodik rajta a boldogság".

A dalai láma a nemzetek közötti ellentétek kapcsán rávilágított: sokszor elfeledkezünk az egész emberiségre jellemző, alapvető emberi tulajdonságainkról, és csak a különbözőségekre koncentrálunk, "pedig van olyan mosoly, amely a nyelvi akadályokat is leküzdheti".

Az első számú buddhista vallási vezető hangsúlyozta: a nem hívő emberek megkülönböztetett figyelmet érdemelnek, mert a szekularizált világ lakosságának többsége ebbe a táborba tartozik. Általában a politikai hatalomátvételek idején jobban érzékelhető a vallásellenesség, mert a hatalomra kerülők azt állítják, hogy egyes vallási intézmények kiszolgálták az előző rendszert. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy ezek "a néhol korrupt intézmények nem egyenlők magával a vallással" - hívta fel a figyelmet.
Megemlítette, hogy az indiai alkotmány az egyház és az állam szétválasztásán alapul, ami azt jelenti, hogy minden egyes vallást tiszteletben kell tartani. Véleménye szerint az összes nagy világvallás meg tud egymás mellett élni Indiában, noha voltak "elszigetelt esetek", amikor például hinduk felégettek keresztény településeket, vagy iszlám vallásúakat hátrányosan megkülönböztettek.

A dalai láma előadása végén a közönség által feltett kérdésekre válaszolt. Ebben többek között elmondta, hogy a materiális javak iránti vágyakat igazán soha nem lehet kielégíteni, az ilyen típusú vágy kapzsisághoz vezet, ugyanakkor a belső békére való törekvés nem okoz frusztrációt.
Kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy Tibetben a legtöbb hely nem alkalmas arra, hogy növényt termesszenek, ezért ott nem lehet megtiltani a hús fogyasztását. Ott, ahol ő indiai száműzetésében él, azonban nincsen már állattartás, a nagy vallásos rendezvényeken sem szolgálnak fel húst. A mértéktelen húsevés és a túlzásba vitt nagyüzemi hústermelés ökológiai problémákat okoz, de senkinek nem lehet megtiltani azt, hogy húst egyen - vélekedett.

Meglátása szerint alkalmazható a "több vallás - több igazság" elnevezésű tétel, ezért szorgalmazza a vallási dialógust. Ennek megfelelően folyamatosan találkozik más vallások képviselőivel, és részt vesz más vallások szent helyeire tartó zarándoklatokon, továbbá konferenciákat szervez a békéről.

OLDALTÖRÉS: Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát

Budapest díszpolgárává avatták a dalai lámát

Budapest díszpolgárává avatta a XIV. dalai lámát, Tendzin Gyacót Demszky Gábor főpolgármester szombaton a budapesti városházán. A világ első számú buddhista vallási vezetője ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyozta: el kell érni, hogy a XXI. század a világbéke évszázada legyen.

A dalai láma kifejtette, hogy a világbéke eléréséhez párbeszédre van szükség, ha ez megvalósul, akkor a XXI. század a dialógus évszázadává is válhat. "A világbéke azonban nem magától jön el, azt nekünk kell megteremtenünk" - tette hozzá. Ha az embereknek megvan a belső békéjük, azzal a világbékét is meg lehet teremteni - tette hozzá.
Utalt arra, hogy mindig lesznek különbözőségek, ellentétes érdekek, de ezzel a problémával szembe kell nézni, méghozzá őszinte és békés módon; ezt a szembenézést dialógusnak hívják. Meg kell találnunk azokat a módszereket, amelyekkel erőszakmentesen tudjuk ezeket a kérdéseket kezelni - fogalmazott.

A dalai láma arról is beszélt, hogy az emberek közötti feszültség feloldásához nyitottságra, átláthatóságra van szükség, mert "mindannyian ennek a bolygónak vagyunk a polgárai (...), egy családhoz tartozunk". Úgy ítélte meg, Budapest multikulturális jellege előnyt jelent a nyitottság kialakításában és továbbadásában.
A buddhista egyházi vezető megjegyezte: történészek szerint a XX. században mintegy 200 millió ember vesztette életét erőszakos úton. A múlt évszázad problémái azonban továbbra is megmaradtak, a XXI. században is továbbélnek. Kiemelte azt is, hogy a magyar nyelvtudós Kőrösi Csoma Sándor összeállította a tibeti-angol szótárt, és "ezzel óriási cselekedetet hajtott végre".

Demszky Gábor főpolgármester ünnepi beszédében elmondta: a Fővárosi Közgyűlés utolsó ülésén egyhangúlag szavazta meg a XIV. dalai lámát Budapest díszpolgárának, ezzel "egy pillanatra mintha a béke, az együttműködés szelleme jelent volna meg".
Köszöntőjében arról is szólt, hogy a dalai láma életszemléletének alapja a türelem és a megértés, amely "megerősíti a hitünket abban, hogy az alapvető értékekre támaszkodva lehetséges párbeszéd és kölcsönös megértés az eltérő nézetrendszerekből táplálkozó szellemi hagyományok és kultúrák között".

A főpolgármester rámutatott: a dalai láma tanácsainak realizálása egyáltalán nem könnyű, mint ahogy az önmagunkkal való szembenézés sem az. A dalai láma "egész emberiség iránt tanúsított szolidaritásával és példamutató életével bebizonyítja, hogy mindez lehetséges és a dolgok természetes rendjéből következik".
Demszky Gábor beszámolt arról is, hogy a XIV. dalai lámának Kőrösi Csoma Sándor egy 1835-ben kiadott könyvét ajándékozta.

Az ünnepség végén Tendzin Gyaco beírt Budapest emlékkönyvébe, és a tiszteletet kifejező fehér üdvözlő sálat, úgynevezett katakot akasztott a főpolgármester nyakába.

Az eseményen több ellenzéki és kormánypárti fővárosi képviselő is megjelent.

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap először 1979-ben járt itt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött hazánkban, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben utazott Magyarországra.

OLDALTÖRÉS: Dalai láma: "Mindannyian boldogságra törekszünk"

Dalai láma: "Mindannyian boldogságra törekszünk"

Felül kell kerekedni a vallási nézeteltéréseken, a különböző vallási irányzatoknak nem szabad békétlenséget okozniuk - mondta a XIV. dalai láma Budapesten, a Papp László Sportarénában tartott előadásában szombaton.

A zsúfolt ház, többek között a környező országokból is érkezett 11.200 érdeklődő előtt tartott Bevezetés a tibeti buddhizmusba című tanításában Tendzin Gyaco, a dalai láma rámutatott: a különböző vallásos hagyományokat meg kell őrizni, közöttük pedig együttműködésre kell törekedni, harmóniát kell teremteni.

A buddhizmus első számú vezetője humorral is átszőtt beszédében kiemelte: a világvallásokban "óriási azonosság", hogy szeretetre, együttérzésre szólítanak fel valamennyi érző lény iránt, valamint azt szorgalmazzák, hogy megbocsátók, toleránsak legyenek az emberek, és igyekezzenek magukban "belső megelégedettséget és önfegyelmet" kialakítani.

Több mint kétórás tanításában a XIV. dalai láma felhívta a figyelmet, hogy az iszlám által hirdetett szent háború, a dzsihád a közhiedelemmel ellentétben nem az emberek pusztításra szólít fel, hanem arra, hogy "a magunkban lévő negatív érzelmeket megöljük". Ugyanerre hívja a hívőket a kereszténység is. Az összes világvallás közös jellemzője az is, hogy fontosnak tartják az oktatást.
Tendzin Gyaco kitért arra, hogy "mindannyian érző lények vagyunk, mindannyian boldogságra törekszünk, és igyekszünk elkerülni a szenvedést". A materiális javak azonban véleménye szerint nem hozhatnak az embereknek minden téren megelégedettséget, mert a "tudati tapasztalatok a materiális tapasztalatoktól függetlenek". Éppen ezért szükségesnek tartotta, hogy "önmagunkba tekintsünk és kialakítsuk az állhatatosságot", amely kialakíthatja az emberben a belső békét.

Több ezer éve különféle vallások alakultak ki, "hogy reménységgel szolgáljanak az embereknek a nehézségekkel szemben" - emlékeztetett. Kétszáz éve pedig fejlődésnek indult a tudomány, ami viszont nem hozta meg az embernek a belső békét, mert "ezt nem lehet csak úgy megvásárolni, ezt csak a belső tudattal lehet kialakítani".
Pusztán az imádság nem hoz materiális eredményeket, ezekért az embereknek is tenniük kell. A boldoguláshoz boldog családok és boldog közösségek is kellenek - világította meg.
A buddhizmus felhívja a figyelmet arra, hogy "valamennyi érző lény javát szolgáljuk". Minden vallásban minden történelmi korszakban voltak és vannak "szélsőséges bajkeverők, de rájuk nem szabad odafigyelni, a vallások lényegét nem ők képviselik" - fejtette ki Tendzin Gyaco.

Az emberi énre vonatkozó kérdésekre - például hogy van-e eleje és vége? - adott válaszok különbözősége miatt vannak különböző vallások. A buddhizmus szerint nincs a tudattól függetlenül létező én, "az én a test és a tudat együttes eredménye" - fogalmazott a XIV. dalai láma.
Mint mondta, a buddhizmus a többi világvalláshoz hasonlóan az énközpontúság csökkentését szorgalmazza, de nem hisz a teremtő istenben. A test kialakulásának csak egyfajta kezdete a fogantatás, mert annak előzménye megtalálható a szülőkben, akiké pedig az ő szüleikben, és a sor a végtelenségig folytatható, mert "a folyamatok kezdetét nem lehet kijelölni".

Az úgynevezett finom tudat, az ember legbelsőbb tulajdonsága állandóan változik, a változásnak pedig okai vannak. A finom tudat oka csak egy korábbi tudat lehet, tehát az énnek nincsen kezdete. Ugyanígy minden egyes jelenség is okokra vezethető vissza. A halál után a finom tudat nem szűnik meg. A fizikai halál pillanatában a finom tudat kiszabadul addigi kötöttségéből, és tovább létezik - ismertette a buddhizmus egyik tanítását.

A dalai láma kifejtette: az élet során képzéssel megváltoztatható az ember tudata, ezáltal "az ártalmas érzelmi beállítottságot" meg lehet szüntetni a szenvedést okozó emberi tudatlanság felszámolásával. A tudati fejlesztéssel befolyásolhatjuk a halállal való szembesülés okozta fájdalmat is - mutatott rá.
A dalai láma utalt arra, hogy az 1956-os forradalom idején a magyarok "rendkívüli akaraterővel küzdöttek az elnyomó rendszerrel szemben", és akkor törődést, szolidaritást érzett a magyarok ügye iránt.

A XIV. dalai láma hetedszer látogat hivatalosan Magyarországra; legutóbb tíz évvel ezelőtt járt itt. Az idén 75 éves buddhista főpap Magyarországon először 1979-ben járt, de akkor mindössze egy éjszakát töltött itt, majd 1982-ben, 1990-ben, 1992-ben, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben érkezett Magyarországra.

Tendzin Gyaco 1935-ben született Északkelet-Tibetben, paraszti családban. A XIII. dalai láma reinkarnációjaként kétéves korában találtak rá. A lámát hagyományosan az elhunyt láma halála napján született csecsemők közül választják. A XIV. dalai lámát 1940. február 22-én iktatták be tisztségébe. Kiskorúsága idején erős angol és amerikai befolyás alatt nevelték.
A dalai láma és a tibeti buddhista szerzetesállam székhelye Lhásza. Mao Ce-tung hatalomra kerülésekor Kínában a kommunista rendszer azonnal bejelentette igényét a tibeti papi államra. A Kínai Vörös Hadsereg alakulatai 1950-ben vonultak be Tibetbe, 1951-re teljesen ellenőrzésük alá vonták az országot, és a velük együttműködő pancsen lámára bízták a helyi "autonómia" irányítását. Az 1989-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett dalai láma a kínai hatalomátvétel idején Indiába menekült, azóta emigrációban él.