2010.09.03. 09:06
Borotvaélen táncolnak a falusi kisiskolák
A még talpon maradt kis létszámú iskolák nehéz küzdelmet folytatnak a fennmaradásukért. A kistelepülések önkormányzatai amúgy is szűkös költségvetésükből nehezen gazdálkodják ki a fenntartásukat.
OLDALTÖRÉS: Söjtörnek is fontos
Söjtörnek is fontos
A söjtöri iskola 137 fővel kezdte a tanévet. Pusztaszentlászlóval közös iskolafenntartó társulásban működnek, az intézmény fenntartása évi 100-110 millió forintot tesz ki. Baksa István, Söjtör polgármestere szavaiból kiderül, a település évi 300 millió forintból gazdálkodik. Az iskola ügyét elsődlegesnek tartják, még ha nehéz is a működéséhez előteremteni a pénzt. Ám iskolafenntartói társulásban több kiegészítő támogatásra van lehetőségük. Bíróné Bondor Katalin iskolaigazgató azt említi, pályázati lehetőségek jóvoltából jut pénz a tanórán kívüli tevékenységekre, amelyeket fontosnak tartanak a gyerekek számára.
Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Amikor megpróbáltam kideríteni, mennyi a normatív támogatás, nem gondoltam, enynyire bonyolult lesz. Ugyanis most már csoportfinanszírozás van érvényben, amit osztálylétszámra adnak. Alsóban 21, felsőben 23 főt ír elő a közoktatási törvény. Ha ennek a 75 százalékával rendelkeznek, és még számos feltétellel, a költségvetés az alapnormatíván kívül kiegészítő támogatásra „jogosítja” az intézményt, feltéve, ha társulásban működik. Ahány milliót „összegyűjt” ily módon az iskola, azt az összeget osztja le a gyerekekre... Nehéz helyzetben vannak azok a kisiskolák, ahol a fenntartó társulások településein is fogy a gyereklétszám. De azok a községek is küzdenek a nebulókért, amelyek közel vannak a városhoz és a szülők reggel magukkal viszik csemetéiket az ottani iskolákba. Hiába nő a település lélekszáma, ha üresen maradnak iskolájában a padok. Pedig biztos vagyok benne, ők is megtesznek mindent azért, hogy a lehető legjobb oktatásban részesüljön a kisdiák. A személyes törődés, odafigyelés sok gyerekből kihozhat olyan értékeket, amelyekre esetleg nagyobb közösségben nincs lehetőség. Nem tudom, ez szempont- e manapság?
Söjtörnek is fontos
A söjtöri iskola 137 fővel kezdte a tanévet. Pusztaszentlászlóval közös iskolafenntartó társulásban működnek, az intézmény fenntartása évi 100-110 millió forintot tesz ki. Baksa István, Söjtör polgármestere szavaiból kiderül, a település évi 300 millió forintból gazdálkodik. Az iskola ügyét elsődlegesnek tartják, még ha nehéz is a működéséhez előteremteni a pénzt. Ám iskolafenntartói társulásban több kiegészítő támogatásra van lehetőségük. Bíróné Bondor Katalin iskolaigazgató azt említi, pályázati lehetőségek jóvoltából jut pénz a tanórán kívüli tevékenységekre, amelyeket fontosnak tartanak a gyerekek számára.
Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Amikor megpróbáltam kideríteni, mennyi a normatív támogatás, nem gondoltam, enynyire bonyolult lesz. Ugyanis most már csoportfinanszírozás van érvényben, amit osztálylétszámra adnak. Alsóban 21, felsőben 23 főt ír elő a közoktatási törvény. Ha ennek a 75 százalékával rendelkeznek, és még számos feltétellel, a költségvetés az alapnormatíván kívül kiegészítő támogatásra „jogosítja” az intézményt, feltéve, ha társulásban működik. Ahány milliót „összegyűjt” ily módon az iskola, azt az összeget osztja le a gyerekekre... Nehéz helyzetben vannak azok a kisiskolák, ahol a fenntartó társulások településein is fogy a gyereklétszám. De azok a községek is küzdenek a nebulókért, amelyek közel vannak a városhoz és a szülők reggel magukkal viszik csemetéiket az ottani iskolákba. Hiába nő a település lélekszáma, ha üresen maradnak iskolájában a padok. Pedig biztos vagyok benne, ők is megtesznek mindent azért, hogy a lehető legjobb oktatásban részesüljön a kisdiák. A személyes törődés, odafigyelés sok gyerekből kihozhat olyan értékeket, amelyekre esetleg nagyobb közösségben nincs lehetőség. Nem tudom, ez szempont- e manapság?
Söjtörnek is fontos
A söjtöri iskola 137 fővel kezdte a tanévet. Pusztaszentlászlóval közös iskolafenntartó társulásban működnek, az intézmény fenntartása évi 100-110 millió forintot tesz ki. Baksa István, Söjtör polgármestere szavaiból kiderül, a település évi 300 millió forintból gazdálkodik. Az iskola ügyét elsődlegesnek tartják, még ha nehéz is a működéséhez előteremteni a pénzt. Ám iskolafenntartói társulásban több kiegészítő támogatásra van lehetőségük. Bíróné Bondor Katalin iskolaigazgató azt említi, pályázati lehetőségek jóvoltából jut pénz a tanórán kívüli tevékenységekre, amelyeket fontosnak tartanak a gyerekek számára.
Szerintem (Sinkovics Eta jegyzete)
Amikor megpróbáltam kideríteni, mennyi a normatív támogatás, nem gondoltam, enynyire bonyolult lesz. Ugyanis most már csoportfinanszírozás van érvényben, amit osztálylétszámra adnak. Alsóban 21, felsőben 23 főt ír elő a közoktatási törvény. Ha ennek a 75 százalékával rendelkeznek, és még számos feltétellel, a költségvetés az alapnormatíván kívül kiegészítő támogatásra „jogosítja” az intézményt, feltéve, ha társulásban működik. Ahány milliót „összegyűjt” ily módon az iskola, azt az összeget osztja le a gyerekekre... Nehéz helyzetben vannak azok a kisiskolák, ahol a fenntartó társulások településein is fogy a gyereklétszám. De azok a községek is küzdenek a nebulókért, amelyek közel vannak a városhoz és a szülők reggel magukkal viszik csemetéiket az ottani iskolákba. Hiába nő a település lélekszáma, ha üresen maradnak iskolájában a padok. Pedig biztos vagyok benne, ők is megtesznek mindent azért, hogy a lehető legjobb oktatásban részesüljön a kisdiák. A személyes törődés, odafigyelés sok gyerekből kihozhat olyan értékeket, amelyekre esetleg nagyobb közösségben nincs lehetőség. Nem tudom, ez szempont- e manapság?
