Belföld

2010.09.20. 10:40

A szőnyeg alatt a helyük?

A kormányzat készül megtisztítani a közterületeket a hajléktalanoktól. Az elképzeléssel szemben a legfőbb ellenérv, hogy nem megoldani, csak a szőnyeg alá söpörni akarja a problémát.

Szalabán Attila

 De helyben, az önkormányzat maga is próbálkozik a megoldással. Az ügyben a körzet fideszes képviselője, Balaicz Zoltán interpellált még a nyár elején, a csütörtöki közgyűlésen pedig nem fogadta el dr. Gyimesi Endre párttárs-polgármester erre adott válaszát, mely nagyjából olyan értelemben született: a probléma élő, ám a jelenlegi szabályokkal és hatósági eszközökkel kezelhető.

- Azt szeretném, ha több hazai város példáját követve kitiltanánk a hajléktalanokat a belvárosból - fogalmazott Balaicz Zoltán. - Nem azért, mert nem vagyok érzékeny a szociális problémák iránt, de ebben a helyzetben a többség érdekét kell védeni. Már nem lehet vendégeket hozni a nagytemplomhoz, mert a teret elfoglalják a koldusok; nem lehet nyugodtan sétálni a főutcán, mert lépten-nyomon beléjük botlik az ember; a szemét, az ürülék elborítja a város szívét. Üdvözlöm a hajléktalanokat a közterületekről kitiltani igyekvők törekvését, de ettől függetlenül szerintem az ügyben az önkormányzatunknak is lépnie kell.

 

 

Nagykanizsán is vannak hajléktalanok közterületeken, hisz nem minden rászoruló veszi igénybe a vöröskeresztes szálló szolgáltatásait. A lakók amúgy döbbenten hallgatják a közterületes híreket.-

Úgy járunk, mint Senki Alfonz, akit a Föld minden országából kitiltottak, tehát legálisan csak a Holdon tartózkodhatott - csóválta a fejét Szigethy László egykori egyetemi tanár. - Embertelen intézkedés lenne, mely ráadásul megoldást sem kínál a problémákra, miközben a szabad élet esélyét elveszi tőlünk.

A hajléktalanok kitiltása a közterületekről nem más, mint a bajok szőnyeg alá söprése.Az általunk megkérdezett hajléktalanok egyhangúlag kijelentették: a tiltás nyomában járó esetleges bírságot egyikük sem tudná kifizetni. Stromhayer Attila szerint a javaslat egyértelmű diszkriminációt eredményezne, korlátozná emberi jogaikat.- Köztünk sem mindenki iszik, trágárkodik és botránkoztatja meg a járókelőket - fakadt ki Dévényi József. - És hová tiltanának ki bennünket? Honnan ne menjünk többé az utcákra? Nekünk nincs magánterületünk, ahová visszahúzódhatnánk!A nagykanizsai hajléktalanszálló vezetője, Barbarics László szerint megoldandó problémát feszeget a javaslat, ám azt finomítani kellene.

Nagykanizsán is vannak hajléktalanok közterületeken, hisz nem minden rászoruló veszi igénybe a vöröskeresztes szálló szolgáltatásait. A lakók amúgy döbbenten hallgatják a közterületes híreket.-

Úgy járunk, mint Senki Alfonz, akit a Föld minden országából kitiltottak, tehát legálisan csak a Holdon tartózkodhatott - csóválta a fejét Szigethy László egykori egyetemi tanár. - Embertelen intézkedés lenne, mely ráadásul megoldást sem kínál a problémákra, miközben a szabad élet esélyét elveszi tőlünk.

A hajléktalanok kitiltása a közterületekről nem más, mint a bajok szőnyeg alá söprése.Az általunk megkérdezett hajléktalanok egyhangúlag kijelentették: a tiltás nyomában járó esetleges bírságot egyikük sem tudná kifizetni. Stromhayer Attila szerint a javaslat egyértelmű diszkriminációt eredményezne, korlátozná emberi jogaikat.- Köztünk sem mindenki iszik, trágárkodik és botránkoztatja meg a járókelőket - fakadt ki Dévényi József. - És hová tiltanának ki bennünket? Honnan ne menjünk többé az utcákra? Nekünk nincs magánterületünk, ahová visszahúzódhatnánk!A nagykanizsai hajléktalanszálló vezetője, Barbarics László szerint megoldandó problémát feszeget a javaslat, ám azt finomítani kellene.

 



- A köztér nem arra való, hogy ott hajléktalanokat kerülgessünk - szögezte le. - Ezt a kérdést rendezni kell, ám elsősorban nem bírsággal, erre az ügyre bizony költeni kell. Kanizsán is létezik olyan hajléktalancsoport, amely a többieknél agresszívebb fellépése miatt ellenérzéseket kelt, ám a gond megoldásához pénz kellene: a többi hajléktalantól külön elhelyezni őket, speciális helyiségben, s felvenni legalább három embert, akik ügyelnének rájuk.

Cseresnyés Péter, Nagykanizsa fideszes országgyűlési képviselője, alpolgármestere elárulta: hozzá még nem érkezett jelzés hajléktalanok megbotránkoztató viselkedése miatt - pedig információi szerint mintegy 130 hajléktalan él a városban.

- Nem hiszem, hogy a hajléktalanokra jellemzőbb lenne a agresszív megnyilvánulás, mint általában - szögezte le. - A kormányzat szociális területén dolgozó szakemberek már foglalkoznak a kérdéskörrel, s biztos, hogy a szociális védőhálót fejleszteni kell. Ami a közterületekre vonatkozó javaslatot illeti: szerintem jogos elvárást fogalmaz meg, ám a tervezet nem azt jelenti, hogy bántani kell a hajléktalanokat, hanem megfelelő ellátóhálózatot kell biztosítani. Ez Nagykanizsán már kiépült, a Vöröskereszttel együttműködve mindenkit el tudunk látni.


A hajléktalanokra vigyázó nagykanizsai intézményhálózat keretében 35 fős hajléktalanszálló és két éjjeli menedék is működik: a férfiaké 30, a női 20 fő befogadására alkalmas. A fenntartó vöröskereszt 40 férőhelyes nappali melegedőt is üzemeltet, népkonyhájáról pedig hétköznaponként 100 adag ételt osztanak ki. Az intézményektől távol maradó hajléktalanokkal pedig utcai szociális munkások foglalkoznak.

 

OLDALTÖRÉS: Télen-nyáron telt ház van

 

 

 

Télen-nyáron telt ház van 

A Vöröskereszt zalaegerszegi hajléktalanszállójának munkatársa, Kardos Ádám azt mondja, mélységesen egyetért a probléma felvetésével, de több szempontból is teljesen rossznak véli a mostani megközelítést.  – Azért az elég ijesztô, ha a a megválasztásra leginkább esélyes fôpolgármester-jelölt olyan kijelentést tesz, hogy meg kell tisztítani a köztereket az ország hangulatát rontó hajléktalanoktól – hallottuk tôle. – Ha egy ilyen magas és fontos pozícióba törekvô ember így viszonyul az elesettséghez, akkor ott furcsa világ következik. Szakmai szempontból úgy gondolom, a törvénytervezet legalábbis aggályos: azt írja, a közterület nem rendeltetésszerû használata miatt lehetne majd a hajlékta- lanokat „elvinni”, s ez a meghatározás elég tág. Alkalmas arra is, hogy akár emberi alapjogokat korlátozzanak vele, mert mi lesz, ha valakinek mondjuk ad abszurdum eszébe jut, hogy egy demonstráció az nem rendeltetésszerû megnyilvánulás a téren?

Kardos Ádám a tervezet mögül nagyon hiányolja a megvalósításhoz szükséges pénzt is. Mert addig rendben van, hogy a hajléktalanokat – akik közül sokan és sokszor viselkednek szerinte is megbotránkoztató módon – elzavarják az utcáról, de hová menjenek onnan? Pár utcával arrébb újra baj lesz velük, a megyeszékhelyi szállóra pedig újabbak már nem nagyon férnek, az intézmény télennyáron telt házzal üzemel. – Ha a szabályt sértô hajléktalan a 30 ezer forintos bírságot nem fizeti meg, akkor gondolom elzárják. Egy ilyen nap az államnak 8 ezer forintjába kerül, míg mi a szállón egy nap egy emberre 1300 forintot költhetünk. Talán ez sincs rendben – tette hozzá Kardos Ádám.

 

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Varga Andor jegyzete)

Szerintem (Varga Andor jegyzete)

Polgári világ bontakozik nálunk, ha minden igaz. Olyan szavak röpködnek, hogy nemzet, összetartozás, együttmûködés, szeretet, értékalapúság. De akkor a magyar hajléktalanokkal miért nem érez együtt senki? Persze, a koldus nyomorultul fest, rossz ránézni, s miután mosdatlan, a közelében lenni se élmény. Vele találkozni keserûség, mert arra emlékeztet, hogy nincs rendben minden – egy szépen kövezett fôtéren, langyos ôszi napsütésben egyenesen üvölti az arcunkba, hogy ember, bajok vannak a világban! A múltnak abban a részében, melyben manapság trendi visszarévedni, szintén voltak szép terek, azokon templomok, azok ajtajában koldusok. És voltak, akik a misék végén az ajtókon kijövet kötelességüknek érezték, hogy alamizsnát osszanak. Lehet mondani, hogy a koldus kocsmába hordja a jövedelmét – de melyikünk ne piálna ilyen helyzetben? Lehet takarózni azzal, hogy magának kereste a bajt – de ilyen dolgokat megítélni nem lehet egy pillantással. Lehet hivatkozni rá, hogy halat osztani kár, halászni kell tanítani a koldust. És ha megleltük a megfelelô kifogást, lehet nem csinálni semmit. Az is jobb, mint ha valaki árt. 

Szerintem (Varga Andor jegyzete)

Polgári világ bontakozik nálunk, ha minden igaz. Olyan szavak röpködnek, hogy nemzet, összetartozás, együttmûködés, szeretet, értékalapúság. De akkor a magyar hajléktalanokkal miért nem érez együtt senki? Persze, a koldus nyomorultul fest, rossz ránézni, s miután mosdatlan, a közelében lenni se élmény. Vele találkozni keserûség, mert arra emlékeztet, hogy nincs rendben minden – egy szépen kövezett fôtéren, langyos ôszi napsütésben egyenesen üvölti az arcunkba, hogy ember, bajok vannak a világban! A múltnak abban a részében, melyben manapság trendi visszarévedni, szintén voltak szép terek, azokon templomok, azok ajtajában koldusok. És voltak, akik a misék végén az ajtókon kijövet kötelességüknek érezték, hogy alamizsnát osszanak. Lehet mondani, hogy a koldus kocsmába hordja a jövedelmét – de melyikünk ne piálna ilyen helyzetben? Lehet takarózni azzal, hogy magának kereste a bajt – de ilyen dolgokat megítélni nem lehet egy pillantással. Lehet hivatkozni rá, hogy halat osztani kár, halászni kell tanítani a koldust. És ha megleltük a megfelelô kifogást, lehet nem csinálni semmit. Az is jobb, mint ha valaki árt. 

Szerintem (Varga Andor jegyzete)

Polgári világ bontakozik nálunk, ha minden igaz. Olyan szavak röpködnek, hogy nemzet, összetartozás, együttmûködés, szeretet, értékalapúság. De akkor a magyar hajléktalanokkal miért nem érez együtt senki? Persze, a koldus nyomorultul fest, rossz ránézni, s miután mosdatlan, a közelében lenni se élmény. Vele találkozni keserûség, mert arra emlékeztet, hogy nincs rendben minden – egy szépen kövezett fôtéren, langyos ôszi napsütésben egyenesen üvölti az arcunkba, hogy ember, bajok vannak a világban! A múltnak abban a részében, melyben manapság trendi visszarévedni, szintén voltak szép terek, azokon templomok, azok ajtajában koldusok. És voltak, akik a misék végén az ajtókon kijövet kötelességüknek érezték, hogy alamizsnát osszanak. Lehet mondani, hogy a koldus kocsmába hordja a jövedelmét – de melyikünk ne piálna ilyen helyzetben? Lehet takarózni azzal, hogy magának kereste a bajt – de ilyen dolgokat megítélni nem lehet egy pillantással. Lehet hivatkozni rá, hogy halat osztani kár, halászni kell tanítani a koldust. És ha megleltük a megfelelô kifogást, lehet nem csinálni semmit. Az is jobb, mint ha valaki árt. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!