Kövér Lászlót javasolja házelnöknek Orbán Viktor (frissítve)

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén vitathatja meg a miniszterelnök javaslatait és a jelölteket csütörtökön választhatják meg a képviselők.
   
Hozzátette, hogy Kövér László választmányi elnök jelölését már a Fidesz elnökségi ülésén is megvitatták.
   
Kérdésre válaszolva Bihari Mihály volt Ab-elnök jelölésének indokaként a szóvivő azt mondta: az, hogy Orbán Viktor a baloldalhoz inkább köthető személyt kért fel egy fontos tisztségre, nem gesztus, hanem az új politika lényege.
   
Mint mondta, a Fidesznek sok baloldali szavazója van, ezért a kormányfő ezzel a javaslatával a választói akaratnak tesz eleget. Hozzátette, hogy Bihari Mihály korábbi, az Alkotmánybíróságon végzett munkája mindenképpen indokolja a jelölését.
   
Stumpf Istvánról szólva - aki az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt - Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök egy tanácsadó testületet kért fel az új alkotmány koncepciójának kidolgozására; a testület tagjai, köztük Stumpf István is gyakorlati oldalról találkoztak az alaptörvénnyel. A szóvivő szavai szerint ezek után született meg az a döntés, hogy őt javasolja a kormányfő.

OLDALTÖRÉS: Kövér László - Portré

Kövér László - Portré

Kövér László - Portré

Kövér László - Portré

Kövér László 1959. december 29-én született Pápán.
   
1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott diplomát.
   
Ezután az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) - melynek 1983-ban egyik alapító tagja - szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-ben a Századvég című társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztője. 1985-ben egyik szervezője volt a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozónak. Ugyanabban az évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első díjat kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseiről írott Halhatatlan utópia című dolgozatáért.
   
1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
   
1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, 1994-től a párt alelnöke volt. 1989 októberétől 1990. júliusig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója.
   
1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagjaként a Fideszt képviselte a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon.
   
1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke.
   
1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, s 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz frakcióvezetője, 2004 óta frakcióvezető-helyettese. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét látta el.
   
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott.
   
2000 elején - miután a Fidesz XII. kongresszusán a küldöttek döntöttek a pártelnöki és a miniszterelnöki pozíció szétválasztásáról - őt választották a párt elnökévé, 2001-ben lemondott, majd 2001 májusától ügyvezető alelnök, 2003-ig alelnök volt. Közben, 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották.
   
A 2010-es választások után újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

 Interjú Kövér Lászlóval - klikk ide!

OLDALTÖRÉS: LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

Az LMP szerint az Orbán Viktor kormányfő által alkotmánybírónak javasolt Stumpf István nem felel meg az alkotmánybírákról szóló törvény követelményeinek.
   
Schiffer András, a párt parlamenti frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: habár Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, de nem felel meg a vonatkozó törvény követelményeinek, a jogszabály ugyanis legalább 20 éves szakmai gyakorlatot vagy pedig kiemelkedő elméleti tudást és meghatározott tudományos fokozatokat ír elő. Közölte, hogy a jelölt ezeknek a kritériumoknak nem felel meg.
   
Bihari Mihályról egyébként úgy vélekedett, hogy ellene nincs kifogásuk, mert korábbi alkotmánybírói, szakmai munkája megfelelő volt.
   
Schiffer András megjegyezte, Stumpf Istvánnak van jogi diplomája és tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de politológiával foglalkozik. Hozzátette, a törvényi kritériumok közül még annak felel meg, hogy elmúlt 45 éves.
   
A frakcióvezető szerint az sem túl ízléses, hogy a miniszterelnök korábbi helyettesét, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterét jelöli. Kijelentette, hogy az LMP nem támogatja Stumpf István megválasztását.
   
Arra a felvetésre, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján úgy indokolta a jelölést, hogy Stumpf István az alkotmánnyal gyakorlatban is foglalkozó szakember, Schiffer András megkockáztatta, "Szijjártó Péternek fogalma sincs, miről beszél". Kijelentette, hogy Stumpf István valóban gyakorlati szakember és Szijjártó Péter érvelése helytálló lenne, ha miniszteri posztra jelölnék, hiszen kancelláriaminiszterként is dolgozott, de egy alkotmánybírónak mint egy független hatalmi ág tagjának egészen más feladata van.
   
"Szijjártó Péter és főnöke arról adjon számot, hogy Stumpf Istvánnak milyen kiemelkedő jogi teljesítménye van, ami őt predesztinálja a jelölésre" - tette föl a kérdést Schiffer András.
   
A frakcióvezető közölte azt is: az LMP hivatalosan is megnevezte az ezzel foglalkozó parlamenti eseti bizottságnak, hogy Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni.
   
Schiffer András saját jelöltjeikről beszélve azt mondta, szeretnék, hogyha fontosnak ítélt jogtudományi területek is képviselve lennének az Alkotmánybíróságban. Hozzátette, három olyan szakembert jelölnek, akikről úgy gondolják, hogy más pártoknak sem elfogadhatatlan a személyük. Megjegyezte, azért van három jelöltjük a két helyre, mert megpróbálják komolyan venni a bizottság munkáját, és feltételezik, hogy a többi párt is konszenzusra akar jutni a jövendő alkotmánybírák kiválasztásakor.
   
Azt viszont "meglepőnek, sőt mondhatni botrányosnak" nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - a házelnök és a köztársasági elnök jelöléséhez hasonlóan - levélben jelezte, kiket látna szívesen alkotmánybíróként.
   
Schiffer András úgy fogalmazott: egy demokráciában példátlan, hogy a kormányfő megelőlegezi, az eseti bizottságban "szervilis képviselők ülnek, akik végrehajtják az utasításait". A politikus szerint ezután semmi szükség az eseti bizottságra, a jelöltek alkotmányügyi bizottsági meghallgatására és "teljesen felesleges, hogy a képviselők megint bohóckodjanak a választással".
   
Schiffer András mélységesen alkotmányellenesnek és felháborítónak nevezte az esetet.

OLDALTÖRÉS: Alkotmánybíró-jelölés: a KDNP egyetért, a többiek mást akarnak

Alkotmánybíró-jelölés: a KDNP egyetért, a többiek mást akarnak

Az MSZP Mészár Rózát, Jobbik Zétényi Zsolt látná szívesen, míg az LMP Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak. A KDNP egyetért Orbán jelölésével.

Az MSZP, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bíráját javasolja - közölte Simon Gábor, a párt képviselője pénteken az MTI-vel. Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság szocialista tagja szerint a Fidesz színházat csinál az alkotmánybíró-jelölésből.
 
Simon Gábor az MTI-nek felidézte, hogy az Ab-tagokat jelölő eseti bizottságban a Fidesz a KDNP nélkül is képes jelöltet állítani. Az MSZP-s képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormányoldal megváltoztatta az alkotmányt, és az az "arrogancia" is elképesztő szerinte, hogy a két alkotmánybírói helyre a Fidesz önmaga két jelöltet ajánl úgy, hogy szinte meg sem várta a többi frakció jelölését. "Csak egy színházat csinálnak az egész ügyből" - fogalmazott.

A Jobbik Zétényi Zsolt ügyvédet jelöli az Alkotmánybíróság tagjának - közölte az ellenzéki párt pénteken az MTI-vel. Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba, a Jobbik országgyűlési képviselői, az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság tagjai pénteki állásfoglalásukban jelöltjüket úgy mutatták be, mint a szabadságjogokért és a történeti alkotmányosságért évek óta eredményesen küzdő Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat, illetve a Magyar Konzervatív Alapítvány elnökét. A közleményükben kitértek arra is, hogy a Jobbik azért ajánlott csupán egy jelöltet a két üres alkotmánybírói helyre, mert a korábbi konszenzusos rendszerrel szemben olyan új jelölési szabályokat alakított ki a kormánytöbbség, amely érdemben kizárta az ellenzéki pártokat a jelölésből.
   
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elfogadja Orbán Viktor javaslatát, hogy Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt jelöljék az alkotmánybírói posztokra - közölte Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető az MTI-vel.
   
Elmondta, hogy a KDNP-nek volt saját jelöltje, Dienes-Oehm Egon személyében. A Fidesszel történt egyeztetés során végül arra jutottak, hogy a frakciószövetség tagjai részéről nagyobb támogatást élvező két jelölt mögé állnak majd. A KDNP elfogadja Stumpf István és Bihari Mihály jelölését, azzal a megjegyzéssel, ha ismét jelölésre kerül majd sor, Dienes-Oehm Egont támogatják - jelezte Harrach Péter. Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.
   
Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni az LMP - mondta el Schiffer András, a párt frakcióvezetője az MTI-nek pénteken.
   
Bándi Gyula a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének vezetője, Tóth Mihály pedig büntetőjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőeljárás-jogi és Kriminalisztikai Tanszékének és a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője.
  
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az Ab tizenegy tagból áll, Bihari Mihály és Kukorelli István megbízatásának megszűnése miatt azonban 2008. július 4-e óta két alkotmánybírói tisztség betöltetlen.
   
Az Országgyűlés július 12-én döntött arról, hogy tizenöt tagú eseti bizottság jelölhet tagot az Alkotmánybíróságba, alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását bírja a tíz kormánypárti képviselővel működő testületben.
   
A testület az Országgyűlés honlapján olvasható meghívó szerint július 19-én, hétfőn délben nem nyilvános ülést tart, napirendjén az Ab két tagjának jelöléséről szóló döntés szerepel.
  
 Az előzetes tervek szerint a Ház július 19-én, hétfőn döntött volna személyi kérdésekről, ám később kiderült, hogy július 22-ig tart a parlament rendkívüli nyári ülésszaka, és az új házelnökről, a hiányzó alkotmánybírákról, a Független Rendészeti Panasztestület kiegészítéséről, valamint az Országos Választási Bizottság új tagjairól is ezen a napon határoz majd az Országgyűlés.