Belföld

2007.04.17. 02:29

A vetési varjú és a városi ember

Zalaegerszeg - Minden tavasszal fellángol a vita, hogy mi legyen a kórház előtti platánokon megtelepedő varjakkal. El kell űzni vagy turistalátványosságként mutogatni őket? Mindkét álláspontnak van képviselője.Van rá példa, hogy vízsugárral verik le a fészkeket, de csak a költési időn kívül

Zalai Hírlap

Kikeltek a varjúfiókák a megyei kórház előtti platánokon. Ez az az időszak, amikor fellángol az ürülék kerülgetésétől bosszús városlakók és a természetvédők vitája a vetési varjú városi jelenlétéről. Most is ez zajlik lapunk internetes fórumán, ahol többen felháborodásuknak adtak hangot a járdát szennyező maradak miatt, s követelték ennek az állapotnak a megszüntetését. Egyik olvasónk arra hívta fel a figyelmet, hogy nem jó, ha a látogató vagy a beteg varjúpiszokba lép, úgy megy be a kórházba. A madár ráadásul betegséget terjesztő dögökbe is belekóstolhat a mezőn, majd a városlakó fejére pottyantva terjeszt fertőzést, vélekedett fórumozónk. Másvalakinek a kocsiján hagyott foltot a varjú, s ő látta, amint a piszok egy babakocsiban landolt.

Egyik olvasónk azt fogalmazta meg az interneten, hogy a város elsősorban az emberek lakóhelye. Megírta, hogy nincs gondja a feketerigóval, s megszentelte már egy apró hullámospapagáj is, de a varjú ürüléke egészen más, folyékony és nagy mennyiségű. Javasolta végül, hogy aki együtt tud élni ezekkel az állatokkal, tegyen hosszú sétákat a platánok alatt. A vitába bekapcsolódók közül harcosan követelte valaki a varjak kiűzését eredeti élőhelyükre, s a városvezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért. Akadt azonban, aki a madarak védelmére kelt, hangsúlyozva, hogy a vetési varjú védett állat. Kijelentette, hogy a kórház melletti fészkelőhely ritkaság, természeti kincs. Ezért nem a varjak elűzésében kell gondolkodni, hanem az embereknek és a madaraknak is jó megoldást találni, például kifeszíteni egy vásznat, vagy a járda fölé tetőt építeni, s felfogni az ürüléket.

A Zala Megyei Kórházban megtudtuk, sokan panaszkodnak a varjak miatt. Dombóváriné Bertók Katalin szolgáltatási osztályvezető elmondta: minden évben levelet küldenek az önkormányzatnak, s kérik a varjak gyérítését.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Egyik olvasónk azt fogalmazta meg az interneten, hogy a város elsősorban az emberek lakóhelye. Megírta, hogy nincs gondja a feketerigóval, s megszentelte már egy apró hullámospapagáj is, de a varjú ürüléke egészen más, folyékony és nagy mennyiségű. Javasolta végül, hogy aki együtt tud élni ezekkel az állatokkal, tegyen hosszú sétákat a platánok alatt. A vitába bekapcsolódók közül harcosan követelte valaki a varjak kiűzését eredeti élőhelyükre, s a városvezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért. Akadt azonban, aki a madarak védelmére kelt, hangsúlyozva, hogy a vetési varjú védett állat. Kijelentette, hogy a kórház melletti fészkelőhely ritkaság, természeti kincs. Ezért nem a varjak elűzésében kell gondolkodni, hanem az embereknek és a madaraknak is jó megoldást találni, például kifeszíteni egy vásznat, vagy a járda fölé tetőt építeni, s felfogni az ürüléket.

A Zala Megyei Kórházban megtudtuk, sokan panaszkodnak a varjak miatt. Dombóváriné Bertók Katalin szolgáltatási osztályvezető elmondta: minden évben levelet küldenek az önkormányzatnak, s kérik a varjak gyérítését.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Egyik olvasónk azt fogalmazta meg az interneten, hogy a város elsősorban az emberek lakóhelye. Megírta, hogy nincs gondja a feketerigóval, s megszentelte már egy apró hullámospapagáj is, de a varjú ürüléke egészen más, folyékony és nagy mennyiségű. Javasolta végül, hogy aki együtt tud élni ezekkel az állatokkal, tegyen hosszú sétákat a platánok alatt. A vitába bekapcsolódók közül harcosan követelte valaki a varjak kiűzését eredeti élőhelyükre, s a városvezetést tette felelőssé a kialakult helyzetért. Akadt azonban, aki a madarak védelmére kelt, hangsúlyozva, hogy a vetési varjú védett állat. Kijelentette, hogy a kórház melletti fészkelőhely ritkaság, természeti kincs. Ezért nem a varjak elűzésében kell gondolkodni, hanem az embereknek és a madaraknak is jó megoldást találni, például kifeszíteni egy vásznat, vagy a járda fölé tetőt építeni, s felfogni az ürüléket.

A Zala Megyei Kórházban megtudtuk, sokan panaszkodnak a varjak miatt. Dombóváriné Bertók Katalin szolgáltatási osztályvezető elmondta: minden évben levelet küldenek az önkormányzatnak, s kérik a varjak gyérítését.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

A Zala Megyei Kórházban megtudtuk, sokan panaszkodnak a varjak miatt. Dombóváriné Bertók Katalin szolgáltatási osztályvezető elmondta: minden évben levelet küldenek az önkormányzatnak, s kérik a varjak gyérítését.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

A Zala Megyei Kórházban megtudtuk, sokan panaszkodnak a varjak miatt. Dombóváriné Bertók Katalin szolgáltatási osztályvezető elmondta: minden évben levelet küldenek az önkormányzatnak, s kérik a varjak gyérítését.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Az önkormányzat többször intézkedett. Néhány évvel ezelőtt alpinistákkal verették le a fészkeket, természetesen nem fiókástól, hanem még a költési időszak előtt, s volt rá példa, hogy riasztóval próbálták elijeszteni a varjakat - mondta az osztályvezető. - A beavatkozások azonban eredménytelennek bizonyultak, a madarak minden évben visszajöttek. Az utóbbi időben elmaradtak az intézkedések, talán a természetvédők erőteljes fellépése miatt. Mi annyit tudunk tenni, hogy naponta megtisztítjuk a piszoktól és a gallyaktól a kórházat körülvevő járdákat, bár nem mindig látszik, mennyit fáradozunk. Hiába raktunk tele faágakkal múltkor egy ötköbméteres konténert, néhány óra múlva ugyanúgy nézett ki a járda, mint a takarítás előtt. A varjak a járókelőkön kívül az autósokat is irritálják, maradandó nyomot hagynak a kocsikon.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Nem a varjúval, hanem a szemlélettel van gond - állította Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportjának titkára. - Sajnos ma már ott tartunk, hogy a faluban a tehén büdös, a kakas hangos, a kutyával az a baj, hogy ugat, a macskával, hogy nyávog. Le kell szögezni, hogy a vetési varjú semmilyen emberi betegséget nem terjeszt, és hasznos állat, mert takarít, összeszedi a városi ember által szétszórt hulladékot, kártékony rovarokat pusztít el, és a fészkét használja költésre a vörös vércse, a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Potyogtat persze a varjú, de az ember vajon nem szemetel, nem szennyezi a környezetet, nem okoz visszafordíthatatlan károkat? A természet elleni hisztéria, ami folyik Magyarországon, elég csak a madárinfluenzával kapcsolatos médiabeli megnyilvánulásokra gondolni. A varjúról nem árt tudni egyébként, hogy miért jelent meg a városokban. Azért, mert az ember elkezdte irtani a külterületeken húsz évvel ezelőtt, s a madár a városba menekült, ahol nem lehetett kilőni. Sajnos a varjúállomány a tavalyi évhez képest megfogyatkozott, több telep eltűnt, talán a meleg, talán a rágcsálóirtás következtében kialakult mérgezés miatt. A megmaradó telepeket meg kellene becsülni, sőt, turistalátványosságként mutogatni, hirdetni a prospektusokban, hogy Zalaegerszegen milyen sok madárfaj él, nem pedig légpuskával lőni a varjút, mert bár bizonyítékom nincs rá, de hallottam, hogy előfordult ilyesmi a Vizslaparkban. A kényesebb emberek miatt pedig jó megoldás lenne a tető vagy a ponyva kifeszítése a kórház előtti 20-30 méteres szakaszon - mondta Darázsi Zsolt.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Megyer Csaba, a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság természetmegőrzési osztályvezetője csak azt nem érti, hogy miért mindig a költési időszakban merül fel a varjak elleni küzdelem kérdése, bocsátotta előre.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Nem vitatom, hogy varjak jelenléte okozhat olyan problémát a kórháznál, hogy be kelljen avatkozni, de a megoldás nem járhat együtt a védett faj egyedeinek pusztításával. Ha az önkormányzat a fészkeket el akarja távolítani, megteheti, de nem most, hanem közvetlenül a költési időszak előtt, vagy utána. Évente 9 hónap áll rendelkezésére, s megvan ennek a gyakorlata is. Marcaliban például tűzoltófecskendőkkel verik le a fészkeket a költési idő előtt, a fák és a faj sérülése nélkül. Ez a művelet azonban csak akkor hatásos, ha kéthetente megismétlik, akkor nem áll neki költeni a varjú azon a helyen. A nemzeti park, amikor még hatóságként működött, írásban is megadta az engedélyt az egerszegi önkormányzatnak a fészkek leverésére a megfelelő időben, de nem a költés idején.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

A zalaegerszegi önkormányzat alpolgármestere, Tombi Lajos azon az állásponton van, hogy a varjú nem való a városba.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

- Tisztában vagyok vele, hogy nem lehet a varjút irtani, mégis úgy vélem, hogy a jogszabályoknak meg kellene engedniük a varjak állandó zavarását, vagy akár azt is, hogy néhány fészket ebben az időszakban is eltávolíthassunk vagy az első tojást feláldozhassuk, annak érdekében, hogy a varjak más helyet keressenek. Eddig ugyanis semmilyen módon nem tudtuk elriasztani őket a platánokról. Én egyáltalán nem vagyok büszke az ottani állapotokra, s az a véleményem, hogy ha a természetvédelem túlzottan emberellenes, akkor előbb-utóbb állatellenes lesz.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Az intézkedésekről az alpolgármester elmondta: odafigyelnek a kórház melletti járda tisztán tartására, a fészkek tűzoltófecskendős leverésében azonban egyelőre nem gondolkodnak, hiszen eddig is sok módszert kipróbáltak, a varjak mégis visszajöttek. A tetőépítéssel kapcsolatban is vannak fenntartásai a technikai megvalósítást illetően. Tombi Lajos közölte: az ürülékkel szennyezett ágakat lemossák, és megvizsgálják, hogy szükség van-e ágak levágására, mert ha veszélyes faágat találnak, akkor az emberi élet megóvását kell elsődlegesnek tekinteniük.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!