Hogy ne öntse el a víz a várost

Egyre nagyobb gondot okoznak a nagy esőzések, sokszor vízben áll a belváros, a csatornák nem tudják elnyelni a sok csapadékot. Több milliárd forintos projektet készít elő a város, hogy megoldódjon a probléma.

- Balaicz Zoltán polgármester kért meg 2014 novemberében, hogy gondoljuk át, hogyan lehetne véget vetni a várost érintő csapadékvíz-elöntéseknek, problémáknak - nyilatkozta Arnhoffer András, a Zalavíz Zrt. elnök-vezérigazgatója. - Készítettünk egy szakmai anyagot és projekttervet, azt a város vezetése elfogadta, és megbízta Zalavíz Zrt.-t az előkészítés koordinálásával.A megoldás az integrált (bel- és külterületi) csapadékvízgazdálkodás, jelezte az elnök-vezérigazgató, s kitért arra, mi is okozza a gondokat.- Zalaegerszeg a Zala folyó partján fekszik.

Arnhoffer András:  Átalakítunk olyan műtárgyakat, melyek szűk keresztmetszete hozzájárulhat az elöntésekhez. A meglévő záportározókon is végzünk finomhangolási munkákat

A Zala a környéken lehullott összes csapadék befogadója, a víz a város elvezető rendszerén keresztül éri el a folyót.  - Régen az volt a tervezési elv, hogy minél gyorsabban levezessék a vizet a befogadóba - folytatta Arnhoffer András. - Ennek a célnak tökéletesen meg is felel az elvezető rendszer, az eső intenzitásának csökkenését követően mintegy fél óra alatt elfolyik az utcákon felgyülemlett víz. A kapacitás sajnos már nem elég ilyen szélsőséges esetekben, melynek két oka van.

Az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedtek a vízzáró felületek, a külterületeken is, és a hegyekben is kiépült a vízellátás, egyre kevesebben gyűjtik az esővizet. Mindez növelte a lefolyó víz mennyiségét és felgyorsította annak lefolyását. A másik ok a megszokott csapadékesemények változása: soha nem tapasztalt nagy intenzitású esőzések fordulnak elő. A június ötödikei esetnél például az első órában több mint 4 millió köbméter (4 milliárd liter!) víz hullott Zalaegerszegre, mely egy órán belül elért a legtávolabbi pontról is a belvároshoz, óriási árhullámot okozva az elvezető rendszeren.

Ez egy valódi vis maior helyzet, elháríthatatlan. Ennyi vizet a Zala folyó átlagos vízhozammal 8 nap alatt vezet le. Szerencse, hogy ezek a rendkívüli események eddig nem estek egybe a Zala folyón érkező árhullámmal, akkor tovább tartana a probléma.Ahhoz, hogy ilyen mennyiségű vizet elvezessen a csatornarendszer, ki kellene cserélni az összes városi vezetéket, többszörös átmérőjűre. Ez olyan drága lenne, hogy kivitelezhetetlen, szögezte le Arnhoffer András, s kijelentette: a megoldás az integrált vízgazdálkodás fejlesztése.

A tervekben az szerepel, hogy újragondolják a vízgyűjtő területek levezetési irányait, az árhullámokat visszatartják - a meglévő árvíztározókat felülvizsgálják, ahol szükséges, működőképessé teszik, s újakat is építenek -, lassan engedik le és/vagy hasznosítják a vizet, például öntözővíznek. Így járnának el Neszelében is, ahol az Ilosfai és Neszelei utca vezeti le vizet a Zalába egy nagy vízgyűjtő területről, s rendszeresek az elöntési problémák. Azt tervezik, hogy nem erre a területre engedik a vizet a teljes vízgyűjtőről, hanem átvezetik a Gébárti-tó vízgyűjtőterületére. Ezzel javítják az éghajlatváltozás miatt várhatóan hosszú távon vízhiánnyal küzdő tó víz-utánpótlását. Július végére elkészült az úgynevezett kalibrált integrált digitális lefolyási modell.

Ezúttal nem a régi, tapasztalatokra épülő kézi számítási módszerekkel alapozzák meg a műszaki beavatkozásokat, hanem mért értékekkel. Egyéves munkával feltárták a város teljes elvezetőrendszerét, s közben több ponton folyamatosan mérték a csapadékmennyiséget, annak időbeli eloszlását, intenzitását, a csatornákban a vízszinteket, vízhozamokat. Ezek alapján kidolgozták a lehetséges műszaki megoldásokat a problémák megoldására.

- Mostantól előre és pontosan tudjuk, hogy ha beavatkozunk bárhol az elvezetőrendszeren, az milyen hatással van a teljes rendszerre. Ha például tervez valaki egy nagy felületű parkolót vagy épületet a Landorhegyen, meg tudjuk mondani, hogy annak az esővízelvezetésre gyakorolt hatása mit jelent a Petőfi utcában, vagy máshol - nyilatkozta a Zalavíz elnök-vezérigazgatója.Készül a megvalósíthatósági tanulmány, összevetik a műszaki variációkat a költségek és sok más szempont alapján.

Ezután a legkedvezőbb megoldást modellezik, Zalaegerszeg szempontjából a legkedvezőbb integrált csapadékvíz-gazdálkodást szeretnék kialakítani. A megvalósíthatósági tanulmány birtokában elkezdik a pályázati forrás felkutatását, bízva abban, hogy az elképzelések illeszkednek ahhoz az európai uniós célhoz, hogy felkészüljenek a tagállamok a klímaváltozás hatásaira, és ahhoz az elváráshoz, hogy a beruházások gyorsan megtérüljenek. A projekt pontos költségét szeptember végére számolják ki, becslések szerint 5-10 milliárd forint szükséges a beruházásokra.

A megtérülésnél figyelembe lehet venni azt is, hogy ha nem önti el a csapadékvíz a belvárost, nem keletkeznek károk magánszemélyeknél, vállalkozásoknál, önkormányzati intézményeknél és a helyi infrastruktúrában. Számításba vehető a Balaton vízminőségére gyakorolt pozitív hatás is. Ezen kívül jelentős hatása van a vízgazdálkodásnak a helyi vízháztartásra, befolyásolja a mikroklímát, a fűtés és légkondicionálás terén is hozhat néhány százalék megtakarítást. Ha 2017-ben pályázatot nyer a város - és ez a cél -, akkor a megvalósítás 2019-20-ban befejezhető.Kérdés, hogy addig számítani kell-e arra a június ötödikeihez hasonló elöntésekre.

Hatalmas eső után, 2016. június 5-én. A város több pontját elöntötte a víz
Fotó: Katona Tibor

- A modell eredményeit felhasználva a projekttől függetlenül már az önkormányzat végzett beavatkozásokat, illetve készítünk elő további feladatokat is, közölte Arnhoffer András. - Átalakítunk olyan műtárgyakat, melyek szűk keresztmetszete hozzájárulhat az elöntésekhez. A meglévő záportározókon is végzünk finomhangolási munkákat. A csapadékelvezetés működtetésében júliustól a Zalavíz Zrt. nagyobb szerepet kapott, a karbantartási feladatok terén. Véleményem szerint az elöntések mértékét tudjuk befolyásolni, csökkenteni.

Ehhez azonban a Zalaegerszegen élők is hozzá tudnak járulni azzal, ha elvégzik az ároktisztítási kötelezettségeiket. Az is nagy segítség lenne, ha egyre többen gyűjtenék a csapadékvizet öntözési célra, ezzel a kialakuló árhullámot lehet csökkenteni, pont a legfontosabb szakaszban, az eső első 5-10 percében. Továbbá a burkolatépítésnél a vízáteresztő megoldásokat kell a jövőben alkalmazni. Nagyon jó műszaki megoldások léteznek ma már. Amit mindenképpen szeretnék megemlíteni: számomra megdöbbentő, mennyien hajtanak be járművekkel az elöntések idején a 20-40 centis vízbe.

Komoly kár keletkezhet az autóban, ha például a nyomás alatti csatorna ledobja a fedlapot, és aknába hajtanak. És nagyon komoly a balesetveszély is. Célszerű kerülni a magasabban fekvő utcák felé, vagy ott megvárni azt a 20-40 percet, amíg levonul a víz.