Ruhagyár: többszöri tulajdonosváltás után bontási kérelem

A hírt aggodalommal fogadták a megyeszékhelyi városvédők. A civil szervezet elnöke, Czeglédy András az épület értékeire hívta fel a figyelmet.

– Ha a tagság támogatja, akkor szeretnénk javasolni a legközelebbi összejövetelünkön önkormányzatnak, hogy adjon helyi építészeti értékvédelmet a ruhagyárnak – kezdte az elnök. – Ezt nemcsak érzelmi, nosztalgikus okokból tartjuk megalapozottnak, hanem az építészeti értékei miatt. A kor színvonalának megfelelő, modern épületnek tekinthető a ruhagyár. Az üvegfelülete, a klinkertégla burkolata ezt a monumentális épületet könnyeddé teszi. Ez a korabeli európai építészeti megoldások haladó irányzatába illeszkedik. A korszerű, vasbetonvázas épület olyan minőségben készült, hogy nem ötven, hanem akár több száz évig alkalmas funkciója betöltésére. Bravúrosnak mondható az acélszerkezetű, alacsony hajlásszögű tetővel lezárt, egyterű legfelső szint, ami szintén eltér a szokványostól – sorolta a védettség mellett szóló érveket.

Czeglédy András hozzátette, amennyiben a tulajdonos a bontás mellett dönt, akkor szeretnék elérni, hogy ezt a ruhagyár nagyon alapos felmérése, dokumentálása előzze meg, hogy legalább ilyen formában az utókor megőrizhesse. Az elbúcsúzásra pedig a bontás előtt még lehetővé kellene tenni, hogy az érdeklődők bejárhassák az épületet, ami sok ezer ember munkahelye volt az évtizedek során.

Az elnök úgy látja, főbejárat, kerítés és a ruhagyár főépülete jellegzetes városképi szempontból, ám azért nem lenne kár, ha a hetvenes években mellé emelt raktár tömbje eltűnne.

Czeglédy András szerint épp az épület szerkezete, és az alatta húzódó pincerendszer nehezítheti meg az elbontást, a későbbi hasznosítást, de persze nem teszi lehetetlenné. Az elnök információ szerint a bontási kérelem mögött az ingatlanadó húzódhat és a tulajdonos emiatt kereste az önkormányzatot is.

Nos, ezt Balaicz Zoltán polgármester érdeklődésünkre cáfolta, nem tárgyaltak a tulajdonossal, akinek a személye az évek során többször változott. Tavaly jegyezték be a földhivatalnál új tulajdonosként a STABIL Vagyonkezelő Kft.-t (Kővágószőlős).  Az elmúlt hetekben, 2015. június 1-jén ismét új név került a tulajdoni lapra, a felszámolóbiztosként ismert dr. Varga Jenő érdekeltségébe tartozó pécsi BANAKO Ingatlankezelő és Szolgáltató Kft.

A városképi és -történeti szempontból is jelentős volt a ruhagyár Fotó: Pezzetta Umberto

Az előzményeket is felidézte a polgármester. 1990-ben több külföldi befektető bevonásával részvénytársasággá alakult az addig állami tulajdonban lévő ZA-KO, ezt 1996-ban többségi osztrák tulajdon váltotta fel. A hiedelmek ellenére a gyár sosem volt önkormányzati tulajdonban. A cégnél már akkor problémák voltak az értékesítéssel, de még 4 éven át a legnagyobb megrendelők életben tartották a gyárat. 1997-ben az egyik amerikai megrendelő lemondta a közös üzletet, így csökkent a gyártás, karcsúsítani kellett a vállalkozást, a cég vesztesége évről évre nagyobb lett. Bár 1999-ben még nullszaldós volt a vállalat, 2001-ben már a 450 millió forintot is meghaladta a hiány, az utolsó évben, 2003-ban pedig elérte a veszteség a 700 millió forintot, a részvénytársaság 2003-ban csődbe ment. A felszámolás után a 3 hektáros terület az ingatlan-felszámoló és ingatlankezelő magáncég tulajdonába került. Ez kizárólag befektetésnek tartotta a vagyon megszerzését. Ez részben sikerült, egyik felén a Lidl csoport fel is építette az áruházát. A könnyebb értékesítés érdekében a tulajdonos kérésére az önkormányzat a városrendezési tervet módosította, így kereskedelmi besorolásúvá vált a környék. Néhány évvel ezelőtt volt még érdeklődés, OBI áruház épült volna a Lidl áruházzal szemben, a ruhagyár épülete helyén, de a környéken lakók tiltakozásának és aláírásgyűjtésének következtében az üzlet nem köttetett meg. A maradék területet a tulajdonos azóta is a legutóbbi időkig árulta.

– A vételár meghaladta a félmilliárd forintot – mondta Balaicz Zoltán. – Jelentkező nem akadt, hiszen a teljes felújítás és az átalakítás a vételáron túl további milliárdos összeg ráfordítását feltételezi. Erre az önkormányzatnak nyilván nincs 1,5-2 milliárd forintja, de még magánbefektetőnél is ritkaság. Egyébként sok elképzelés lenne a ruhagyárral, de a funkció megtalálásán túl nagy kérdés az üzemeltetés éves jelentős költsége is – mondta.

Korábban szóba került, hogy múzeumi, levéltári, kulturális negyedként hasznosítsák az épületet. Esetleg lehetnének benne loft-lakások, hiszen nyugaton nagyon keresettek a régi gyárépületekben kialakított, hatalmas terű, modern luxusotthonok, de kérdés, hogy Zalaegerszegen erre lenne-e igény és fizetőképes kereslet.

Az ügyben illetékes egerszegi járási hivatal vezetője, dr. Koczka Csaba megerősítette az információt, a ruhagyári ingatlan tulajdonosa benyújtotta az építésügyi és örökségvédelmi osztályukhoz a bontási kérelmét. Mivel ez a vonatkozó előírásoknak megfelelt, tudomásul vették.

Többször próbáltuk elérni dr. Varga Jenőt, de nem jártunk sikerrel.