Kirakják az ötletládát: a lakókat is bevonják a tervezésbe

A megyei jogú városok eztán szabadabban dönthetnek az EU-s források egy részének felhasználásáról. A helyi sajátosságokat figyelembe véve fejleszthetik környezetüket, valósíthatnak meg beruházásokat, vagy alakíthatják át a közlekedési rendszert. A források megszerzésének feltétele a hét évre szóló ITS megalkotása.

A korábbi években a települések a kiírt pályázatok alapján nyújthatták be közfejlesztésekre a támogatási igényeiket. A kormány döntése alapján a jövőben viszont a megyei jogú városoknak hét évre szóló Integrált Fejlesztési Stratégiát kell kidolgozniuk, amely megteremti a fejlesztési források megszerzésének a feltételét. A 2014. és 2020. között megvalósuló program célja, hogy a városok az Európai Uniós forrásokat saját fejlesztési céljaikra fordíthassák, és a beruházásokkal a város közép és hosszú távú fejlődését segítsék elő.

Az ITS közel 1 éven át tartó tervező munkája októberben kezdődött el Zalaegerszegen. Csütörtökön a harmadik műhelybeszélgetést tartották a városházán. Az év során több alkalommal megrendezésre kerülő szakmai, tervezési programsorozaton önkormányzati képviselők, közintézmények vezetői, a gazdasági szenátus tagjai, az érdekvédelmi, szakmai és civil szervezetei vitatják meg az elképzeléseiket. A fejlesztési stratégia tervezésébe a városban élő polgárokat is bevonják; lakossági fórumokat, városrészi bejárásokat szerveznek, a város honlapján tájékoztatást nyújtanak a tervezési folyamatról. A fejlesztési stratégia kialakításához a zalaegerszegiek ötleteire, javaslataira is számítanak, ezért a városházán ötletládát helyeznek el és az internetes oldalon is lehetőséget biztosítanak a programtervek beküldéséhez.

Nagy Tibor szakreferens kiemelte, hogy a 2014. és 2020. között megvalósítandó fejlesztések stratégiai tervét, amelynek alapján jelentős forráshoz juthat a város, jövő év szeptemberéig kell elkészíteni. A megyei jogú városok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében összesen 220 milliárd forintot fordíthatnak városfejlesztésre, a rendelkezésre álló összeget a gazdasági fejlettséget, a lakosság számát is figyelembe véve osztják el a városok között.

A nagyrészt uniós forrásból származó támogatásból a települések a helyi adottságok, igények alapján valósíthatják meg városfejlesztési elképzeléseiket.